"Mi lesz veled emberke" - Liga szakképzési tanfolyam a Nyugat-Magyarországi régióban

A rendezvényt Kőszeg város polgármestere Huber László nyitotta meg. Megnyitójában örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett városban vendégül láthatja a munkavállalói érdekképviselet egyik legjelentősebb szervezetének a régióban működő szervezeti egységeinek képviselőit. Fontosnak ítélte meg a szakképzés helyzetének ismeretét a munkavállalói oldalon is. A továbbiakban bemutatta Kőszeg várost, annak történelmi múltját a város gazdasági, oktatási és idegenforgalmi jelentőségét.
Megnyitójában kitért Ausztria közelségének a térségre is jellemző határ menti kapcsolatok és az osztrák-magyar ingázó munkavállalási lehetőségek jelentőségére.
Kőszeg (németül Güns, horvátul Kiseg, vendül: Küseg) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi kistérség központja. Városrésze: Kőszegfalva.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben harmadik leggazdagabb városa lett Budapest és Sopron után. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.
A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadását követően. A nemzetközi kapcsolatokat a testvérvárosok, a Douzelage szervezet és a színes városi programok jelentik.
A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, majd erről 1279-ben is említést tesznek, illetve az 1742-től vezetett „Szőlő Jövésnek Könyve” ad tanúbizonyságot. Természeti szépségei mellett a város területén mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb csapadékot (1510 mm).
A városhoz kötődő híres emberek közül elsők között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.

A polgármesteri köszöntő után Kozák László a Liga Szakszervezetek oktatási osztályvezetője nyitotta meg a tanfolyamot. A tanfolyam programjának ismertetése és az előadók bemutatása után hangsúlyozta, hogy a megalapozott döntések érdekében az elmúlt időszakban a gazdasági érdekképviseletek - köztük konföderációnk is - jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy felmérjék a gazdaság igényeit különös tekintettel a szakképzett munkaerő jövőbeni alkalmazásának strukturális és mennyiségi kérdéseire. Tekintettel arra, hogy a gazdasági érdekképviseletek - köztük a szakszervezetek is - érdekeltek abban, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete és a munkaerőpiac kínálata között a lehető legnagyobb összhang jöjjön létre, szükséges, hogy a következő időszakban is folytatódjon a párbeszéd a szakképzésben érdekelt szereplők között.



A Tanfolyam nyitóelőadását Kovács Vince a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az RFKB társelnöke tartotta „Versenyképes gazdaság - versenyképes szakképzés. A Régió szakképzésének aktuális kérdései” címmel. Előadásában kitért a régió foglalkoztatási helyzetére, a képzettség szerinti foglalkoztatási ráták adataira. Kiemelte az iskolázottság és a foglalkoztatás szoros összefüggéseit, bemutatta a foglalkoztatás szakmák szerinti megoszlását. Rámutatott az alacsony képzettségűek csekély esélyeire a munkaerőpiacon, a versenyképes gazdaság és a versenyképes szakképzés összefüggéseire. Nemzetközi összehasonlítást tett a szakképzés gyakorlati óraszámának tekintetében, valamint bírálta a túlzottan elméleti síkon folytatott oktatási, képzési gyakorlatot. Bemutatta a szakképzési politika és a szakképzési stratégia aktuális kérdéseit, jövőbeni jelenleg ismert elgondolásait. Szólt a diákok és a szülők szakképzéssel kapcsolatos motivációjáról, valamint a kamarák által is végzett Szakképzés 2010 kutatás tapasztalatairól.

A továbbiakban Dr. Kovács Péter a Nyugat- Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyugalmazott Főigazgató helyettese, Szakmai Igazgatója kimondottan színes és érdekes előadásban, napi példák sokaságával mutatta be a megye és a régió 2010/2011 évi beiskolázási tapasztalatait. Kitért az oktatásban meglévő, valamint a gazdaság szakember igénye és a szakember képzés területén tapasztalható anomáliákra. Az előadás során több évtizedes ezen a területen szerzett gyakorlati tapasztalatokkal támasztotta alá mondandóját. „Hogyan lesz a pék szakmunkástanulónak beiskolázott tanulóból élelmiszeripari főiskolát végzett felsővezető úgy, hogy közben igazándiból még kenyeret sem sütött” előadásrészlete a résztvevők olyan aktivitását váltotta ki, ami a két nyitóelőadást követő konzultáció és az első napi program több mint egy órás csúszását okozta a rengeteg kérdés és heves vita miatt.

A délutáni programot Dr. Nagy Judit munkajogi előadása nyitotta. A résztvevők felfrissítették munkajogi ismereteiket, áttekintést kaptak a szakszervezetek lehetőségeiről és feladatairól. Megismerték a mindennapi tevékenységüket befolyásoló munkajogi környezetet, valamint áttekintést kaptak a napjainkban hatályba lépett jogszabályváltozásokról.
.
Az első nap zárásaként Dr. Szabó Imre a Liga Szakszervezetek szakértője, a szakképzési projekt országos koordinátora Foglalkoztatási kihívások, avagy „mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom” című előadásában európai kitekintést adott a foglalkoztatás alakulásáról. Külön kitért az iskolázottság és a foglalkoztatás szoros összefüggéseire.
.
Az esti szabadprogram keretében a résztvevők Hernigl László vezetésével - aki a kőszegi darabontok (várvédők) hagyományőrző csoportjának parancsnoka - megismerkedhettek a város nevezetességeivel, virtuálisan kinyithatták az ország ékszerdobozát, ahogy a települést sokan nevezik.

A tanfolyam második napján Dr. Szabó Imre előadásából „a Moduláris iskolarendszerű szakképzés és a munkaerőpiac kérdéseivel” ismerkedtek a résztvevők. Részletes betekintést kaptak az új OKJ felépítéséről, a moduláris képzés egymásra épüléséből. Az előadás részletesen taglalta a „Liga Szakszervezetek Szakképzés 2010 projekt” tapasztalatait. Ennek részletei a honlapunkon teljes egészében hozzáférhetők.

A tanfolyam záró előadásában Kövecses László Liga Szakszervezetek részéről delegált RFKB tag beszélt a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság tevékenységéről. Ismertette azokat a folyamatokat és szempontokat, amiben egy adott szakma kiemelten támogatottá, támogatottá, vagy nem támogatottá válik az RFKB munkája során. A résztvevők megismerhették a képző intézmények sikereit és gondjait a szakképzés jövőbeni terveit. Láthatták azokat a készülő anyagokat, amik a döntéshozók az iskolák a szülők és a tanulók döntéseinek elősegítését szolgálják majd.
.

A tanfolyamon résztvevők rengeteg új ismerettel, meglévő ismereteik felfrissítésével, elégedetten, élményekben gazdagon, elégedetten távozhattak.