ETUC Ifjúsági Migrációs Szeminárium - Strasbourg

A munkavállalók migrációs folyamata szinte minden egyes országra kiterjed világszerte. Napjainkban a migránsok száma globálisan 2,4 millió főre tehető. Ezen folyamatoknak több mozgató rugója van. Az egyik, hogy a munkaképes korban lévők saját országukban nem tudnak olyan számukra megfelelő munkát végezni, amely lehetővé teszi önmaguk és családjuk eltartását. Mindemellett más országokban a hiányszakmák betöltése problémát jelent a helyi gazdaság számára. A migrációs folyamatokat meghatározó további faktorok hátterében demográfiai, társadalmi, politikai és az egyes országok vagy területek közötti bérkülönbségekből származó feszültségek húzódnak. A munkások migrációja azonban nem feltétlenül negatív folyamat, sőt kulcsfontosságú szerepe van a küldő és a fogadó ország számára egyaránt, hiszen gazdasági növekedést és fejlődést eredményez, mely az Európai elöregedő társadalom számára igencsak fontos. A bevándorlás hozzájárulása a GDP-hez a fejlett országokban mindig pozitív, általában 0,5-1 százalék körüli. Azonban a migrációs folyamatok kezeléséhez a nemzeti politikákban biztosítani kell a migráns munkavállalók integrációját és különösképpen védeni kell őket a diszkriminációs megkülönböztetéstől.

A migráció különböző aspektusaival az állami jogi rendelkezések, a Európai jog és a nemzetközi jog egyaránt foglalkozik. A magyar munkaerő piacon nem szignifikáns a külföldi munkaerő jelenléte, az összes munkavállaló mindössze kb. 4 százaláka migráns hazánkban, mely európai viszonylatban elenyészőnek számít. Magyarország migrációs vonzereje igencsak csekély, azonban nálunk a leggyorsabb a népességfogyás, melynek következménye a népesség elöregedése. Az európai bevándorlók többsége a szomszédos országokból érkezett.

A munkavállalók migrációja globálisan növekvő tendenciát mutat. Az Európai Unió területén is felgyorsultak ezek a folyamatok a keleti-nyugati tengely mentén, ahogyan az Európai Unióhoz újabb és újabb tagállamok csatlakoznak a munkaerő szabad áramlását jogilag biztosító egységes piac területén. Ezen túl az Európai Unió vonzó célország a harmadik országbeliek számára is, akiket a magasabb életszínvonal és a politikai stabilitás vonz a fejlett országokba. Az ETUC Ifjúsági szemináriumára azért került sor, hogy rámutasson ezen tendenciák felerősödésére és alternatívákat keressünk a szakszervezetek szerepvállalásainak lehetőségeire a migráns munkavállalók segítsége és védelme érdekében.

Tudomást kell vennünk róla, hogy a gazdasági válság eredményképpen a társadalmi feszültségek Európa szerte felerősödtek. Több országban ez a folyamat a nacionalizmus felerősödését eredményezte. A szakszervezeteknek  a társadalmi szolidaritás jegyében fell kell lépniük az idegengyűlöletet ellen . A szeminárium keretein belül szó esett a Franciaországban aktuális roma kérdésről. A szakszervezetnek feladata és kötelessége, hogy a munkavállalókat egységesen képviselje, segítse a migráns munkavállalók integrációját, az alapszolgáltatásokhoz való hozzájutásukat (pl. oktatás, társadalombiztosítás), és elősegítse szervezettségüket a szakszervezeti tagság tekintetében. Az egy országon belüli munkavállalók számára meg kell teremteni az egyenlő bérezést és kezelni kell a szociális dömping problémáját. Az a cél, hogy a migráns munkavállalók a befogadó ország jogait egyenlő módon élvezzék.

Ír kollégánk kiemelte, hogy a SIPTU nagy erőfeszítéseket tett a migráns munkavállalók szervezése érdekében, kampányokat és oktatásokat szerveztek. Kiemelte, hogy a migráns munkavállalókat viszonylag jól lehet „szervezni”, hiszen általában közösségeket alkotnak. Az informális technológia eszközrendszere azonban nem biztos, hogy hatékony, a személyes kapcsolatfelvétel és kapcsolatfenntartás azonban komoly emberi erőforrásokat igényel, amelyeket a szakszervezeteknek sokszor nem áll módjukban biztosítani.

A szeminárium során számos példa elhangzott arra vonatkozóan, hogy az európai nemzeti szakszervezeti konföderációk hogyan orvosolják ezt a migrációt érintő munkaerőpiaci hiányosságokat. Egyes szakszervezetek tájékoztatási rendszereket működtetnek a migránsok számára: honlapjukon, kiadványaikban és képzéseiken is segítik a migránsok integrációját a munka világába. Több példa elhangzott a civil szervezetekkel való együttműködésre, bizonyos diszkrimináció ellenes kampányban való részvétel során. A ciprusi kolléga kiemelte, hogy szakszervezetük nyelvtanfolyamokat szervez az országba érkező migránsok számára. Betekintést nyerhettünk az ukrán KVPU konföderáció projektjébe, melynek keretein belül információs rendszereket létesítenek az Olaszországba kivándorló ukrán migránsok számára. Sokan úgy láttuk, hogy a szakszervezeti szerepvállalás a migráns munkavállalók integrációjához vezető úton először a társadalom szélesebb köreinek meggyűzésére kellene hogy irányuljon, annak érdekében, hogy a befogadó lakosság egyenlő bánásmódot biztosítson a migránsok részére.

Lengyel és litván kollégáimhoz csatlakozva szót ejtettünk a braindrain, vagyis az „agyelszívás” problémájáról, melynek következtében a felsőfokú képzettségű munkaerőt „elszívják” a magasabb bérszínvonalú országok. Ilyen jelenség figyelhető meg az egészségügy területén, ahol az Egyesült Királyság erős céldesztinációnak számít. Ezért fontosnak tartjuk a kibocsátó országokban a képzett munkaerő számára olyan kondíciók és munkaügyi magas fokú sztenderdek kialakítását, mely lelassítja ezt a kiáramlási folyamatot. A képzetlen migráns munkavállalók nagy számban dolgoznak az informális gazdaságban. A szociális háló hiányában ezek a munkavállalók veszélyeztetett és kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A ciprusi és spanyol résztvevők az emberkereskedelem problémájára is kitértek, ami a nők helyzetére nézve kiemelkedő problémát jelent, s melynek következtében a nők alapvető emberi jogait ássák alá.

A szeminárium interaktív kiscsoportos foglalkozásai lehetőséget biztosítottak a különböző európai országok problémáinak felfedésére és közös megoldások keresésére. Egyes országok a kivándorlás, mások a bevándorlás társadalmi hatása révén érintettek.

A szeminárium vendége volt Patric Taran az ILO-tól, aki a migránsokat érintő 97., 143. és 144. konvenciókról és az ILO szerepvállalásáról beszélt. A szervezkedés szabadsága a migráns munkavállalók alapvető joga és szakszervezeti részvételük elősegíti társadalmi és munkahelyi integrációjukat. A szeminárium további szakértő vendége volt Francesco Soriano a spanyol CCOO-tól, aki tájékoztatást adott a Workplace Europe nagyszabású ETUC projektről, melynek során az európai szakszervezetek migrációs szerepvállalásával foglalkozik. A szakértő hangsúlyozta a probléma aktualitását, melyet fényjelez a Workplace Europe projekt is, mely széleskörű európai felméréseken alapul. Az ETUC is egyre hatékonyabban foglalkozik ezzel a témával és a 2011-es kongresszuson remélhetőleg határozat is születik a kezdeményezésekből.

Az ifjú ETUC küldöttségnek lehetősége nyílt ellátogatni az Európai Parlamentbe és az Európa Tanács székhelyére is. Az Európa Tanács sokat köszönhet az ETUC-nak az emberi jogok népszerűsítése érdekében. Hangsúlyozták, a demokrácia befogadásra és nem kirekesztésre épül. A szeminárium végén a résztvevők közös nyilatkozatot készítettek, melyet az ETUC 2010. decemberi Ifjúsági Bizottsági Ülésén fogadnak el.

Hangonyi Adrienn