Sztrájkjog-szűkítésre készül a kormány?

Szűkítené a szakszervezeti sztrájkjogot a vállalkozói szféra és a munkaadói oldal. Ajánlásuk könnyen találkozhat a kormány szándékaival; különösen egyes stratégiai ágazatokban, így elsősorban a közlekedési közszolgáltató cégeknél a Fidesz-KDNP akár törvénymódosítással is korlátozhatja a munkabeszüntetés jogát. Pedig a Fidesz ellenzékben még hevesen tiltakozott a sztrájktörvény változtatására irányuló szándékok ellen.

Másként kellene szabályozni a sztrájkjogot a közszolgálati, mint a versenyszférában - vetette fel a Népszavának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint ez egyelőre a vállalkozói szféra "elvárása" a kormány felé, de hogy ebből a jövőben lesz-e törvénymódosítás, és ha igen, az milyen módon és mértékben jelenti majd a sztrájkjog szigorítását, az már "jogszabályalkotói szándék kérdése." Kérdésünkre Parragh hozzátette: ha zajlik is törvény-előkészítő munka ebben a tárgyban, ő nem vesz részt benne, így arra sem tud felelni, hogy az esetleges változtatásokat kompromisszumok mentén, vagy egyoldalú törvényhozói döntéssel tervezi-e végrehajtani az Orbán-kormány. Azt viszont hangsúlyozta: a sztrájkjog utóbbi években tapasztalt alkalmazása felveti a joggal való visszaélés kérdését, aminek tarthatatlanságában az emberekkel egyetért a vállalkozói és a munkaadói szféra is. A kamarai elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az állami és önkormányzati cégek sztrájkgyakorlata sok esetben "zsaroló pozíciót" jelent, amely gyakran csak annak megakadályozására szolgál, hogy a mindenkori kormány elvégezze az egyszerre pazarló és hiányt szenvedő struktúrák átalakítását. Példaként emelte ki Parragh a Malévot - ahol nemrég igazgatósági tagságot vállalt - , a MÁV-ot és a BKV-t. Be kell látni - mondta - ezek a rendszerek nem finanszírozhatók így tovább az adófizető emberek és vállalkozások pénzéből, ezért "jogos társadalmi igény" van a változtatásra, amely érintheti a sztrájkjogot is.

A szakszervezeti vezetők szerint viszont nem lehet betiltani a sztrájkjogot. Ezzel utasította vissza a "sarkított" ötletet Gaskó István is, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának soros elnöke. Az utóbbi években vasutas "gördülősztrájkjával" vitatott népszerűséget kivívó Liga-elnök hozzátette: a gyakran pazarlónak mondott rendszerek nem könyöradományokon élnek és leginkább azért kerülnek sokba, mert a mindenkori kormány azokon keresztül nyújt a társadalom széles rétegének szzociális típusú támogatást, például a MÁV esetében. A sztrájkjog szigorításának ötletét elvetette, mondván: inkább lazítani kellene a közhiedelemmel ellentétben nagyon is szigorú magyar szabályozáson. Gaskó kiterjesztené például a sztrájkjogot az ebből ma kizárt fegyveres és rendvédelmi testületek tagjaira is. Mint mondta, az EU-tag Ausztriában vagy Olaszországban jóval engedékenyebb a szabályozás, az uniós gyakorlathoz kellene igazítani a magyart is. Hangsúlyozta: a kormánynak nem a jog eszközeivel kellene érdekvitákat rendeznie, hanem érdekeltté kellene tenni az érdemi vita lefolytatásában a feleket. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke ehhez azt tette hozzá: a munkavállalók alapjogának korlátozása alkotmányellenes lehet. Szerinte a 21 éves sztrájktörvénnyel ma is "együtt lehet élni", ha azt minden fél jogszerűen alkalmazza, nincs szükség változtatásra. A külön közszolgálati sztrájkjogot értelmezhetetlennek nevezte, mondván: bármiféle tagolás szerinte súlyos aggályokat vethet fel.

Az iparkamarai elnökkel ért viszont egyet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc lapunknak azt mondta: a stratégiai ágazatokban érdekelt társaságoknál, mint az áram- és vízszolgáltatás, a közlekedés illetve az egészségügy területén szükség lehet a sztrájkjog "pontosítására", ami viszont nem jelentené az alkotmányos alapjog korlátozását, mindössze "a játékszabályok" tisztázását. Megjegyezte: ilyen módosítás lehet például az, hogy addig nem kezdhet egy szakszervezet munkabeszüntetést, míg a munkáltatóval meg nem egyeztek a sztrájk ideje alatt biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékében. Az is megfontolandó Dávid szerint, hogy ne lehessen sztrájkba lépni, ha az érdekképviselet tagságának legalább 50 százaléka annak céljaival nem ért egyet.

Nemzetközi kötelezettséget sérthet

Magyarországnak nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségei vannak, melyeket tiszteletben kell tartani bármilyen törvénymódosítás esetén - hívta fel a figyelmet lapunknak Fodor T. Gábor munkajogász. A sztrájktörvény esetleges módosítása kapcsán ilyennek nevezte az Európai Szociális Chartát. A szakember szerint a Charta szabályozását sértheti például az az ötlet szintjén felmerült előírás, hogy munkabeszüntetést csak akkor indíthatna egy érdekképviselet, ha ahhoz a tagjainak legalább 50 százaléka előzetesen csatlakozik. Azt az ötletet pedig, hogy valamilyen módon törvényben tegyenek különbséget a közszolgáltatásban dolgozók illetve a közszféra más területén vagy a versenyszférában alkalmazottak sztrájkjoga között, Fodor T. Gábor a munkavállalók alkotmányos alapjogát "gyakorlatilag megfojtó" szabályozásnak nevezte. Úgy vélte, ezzel éppen azon startégiai ágazatok érdekérvényesítési lehetőségét "szüntetnék meg", ahol a sztrájk a legeredményesebben alkalmazható.

Forrás: nepszava.hu