Nemzetközi hírek

Részvétel a 2010-es ILO Konferencia 99. Ülésszakán
Évente kerül megrendezésre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Konferenciája. Az ILO az ENSZ szakosított szervezete, mely komoly presztízzsel bír a nemzetközi munka világában. A 2010 Júniusában tartott 99. ülésszakon a Foglalkoztatási Bizottság munkájában a LIGA Szakszervezetek képviseletében Gaskó István- elnök, Máthéné Dr. Bertók Judit- jogi tanácsadó és Hangonyi Adrienn- nemzetközi kapcsolati koordinátor vettek részt. A háromoldalú Bizottság munkája az ENSZ Palotában folyt, melyet Valentin Mocanu a román kormány részéről vezetett. A munkavállalói oldal képviseletében az alelnök az ausztrál Sharan Burrow volt, aki egyben a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) elnök asszonya.

A Foglalkoztatási Bizottság alapvetően azt vizsgálta, hogy milyen fontos kihívásoknak néznek elébe a tagállamok és a szociális partnerek az elkövetkező évtizedben a termelékeny, teljes és egyben tisztességes foglalkoztatásnak a méltányos globalizációhoz vezető útján. A Foglalkoztatási Bizottság munkájának fontosságát indokolják a világgazdasági válságban elszenvedett negatív munkaerő-piaci változások, a foglalkoztatás szintjében bekövetkezett jelentős visszaesés, mely nem tudott lépést tartani a termelékenységgel. A Bizottság célkitűzéseit a 2008-ban elfogadott Társadalmi Igazságosságról szóló Deklaráció alapozta meg. Az ILO négy stratégiai célt határozott meg, melyek a társadalmi párbeszéd, a szociális védelem, munkaügy sztenderdek és a foglalkoztatás. Az ILO által elvégzett felmérések szerint, a népesség elöregedése, az idősek korai kilépése a munkaerő-piacról, a nők foglalkoztatásának felzárkóztatása, a fiatalok munkaerő-piaci integrációja, a termelékenységtől elmaradó bérnövekedés és a környezetvédelem kérdése a fenntartható fejlődésért jelentik a legnagyobb kihívásokat globális szinten. További kérdéseket vetnek fel a migrációs folyamatok, mert a fejlett országok elszívják a szakképzett munkaerőt.

Kifejezett hangsúlyt kell fektetni a készségfejlesztésre is, amely előmozdítja a fenntartható fejlődést, ösztönző hatással van a gazdasági versenyképességre és elősegíti a szegénység csökkenését. A készségfejlesztés a hátrányos helyzetű csoportok: szakképzetlen munkaerő, elmaradott területen élők, nők és fiatalok tekintetében a legkritikusabb kihívás. Az ILO kiemeli, hogy a kereskedelmi és munkaerő-piaci reformok egymásra gyakorolt pozitív hatása érdekében a szociális párbeszédnek fontos szerepet kell játszania.

Az informális munkavégzés sokakat foszt meg a tisztességes munka lehetőségétől. A feketegazdaságban dolgozó munkavállalók szociális védelme csekély. A témát súlyosbítja, hogy az informális munkavégzésben általában a hátrányosan diszkriminált csoportok: nők, fiatalok, alacsonyan képzettek és migránsok vesznek rész. Éppen ezért a foglalkoztatási ellenőrzését és a szociális védelemhez való hozzáférés lehetőségét egyaránt javítani kell. Éppen ezért az ILO-nak szorosabban együtt kell működnie a nemzetközi partner szervezetekkel, kutatásfejlesztést kell kezdeményeznie, és támogatnia kell a Tisztességes munka kialakítását, valamint elősegíteni kezdeményező országos programokat.

„Ne legyen több elvonás, legyen növekedés!” Európai akciónap Szeptember 29-én
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), mely 60 millió tagot képvisel, átfogó európai szintű összefogásra hívja összes tagszervezetét, hogy közösen lépjenek fel az európai kormányok megszorítási intézkedéseivel szemben, melyek csorbítják a munkavállalói jogokat és a szociális védelem alapjait a kontinensen. A közös akciónapot időpontja 2010. Szeptember 29, mely dátum egybeesik az Európai Pénzügyminiszterek találkozójával. Az akciónap központja Brüsszel, a tagszervezetek hol munkabeszüntetésekkel, hol demonstrációkkal készül. A déli országokban a keserű levest a munkavállalókkal itatják meg a kormányok, s főleg a nyugdíjak, a bérek csökkenése és a közszférában dolgozók sérülnek a megszorító intézkedések hatására. Görögország után Májusba és Júniusban Spanyolország, Portugália és Olaszország munkavállalói vonulnak az utcákra hogy többezres tömegekben fejezzék ki ellenvetéseiket a déli kormányok intézkedései ellen. A LIGA Szakszervezetek szolidaritási levélben fejezte ki együttérzését az érintett országok szakszervezeti konföderációi felé.  
 

Van kiút a válságból?
Az ETUC és az ITUC is aggodalmát fejezi ki az egész világot súlytó gazdasági válság miatt. A mostani az utóbbi 70 év legsúlyosabb recessziója, mely nagyon kritikus következményekkel járt a foglalkoztatás területére nézve összekovácsolva a európai szakszervezeteket, hogy közösen keressenek megoldást a válságból kivezető úton. Sok munkavállaló saját bőrén érzékelheti a válság hatásait, a fejlett országok költségvetési hiányát pedig megszorítási politikákkal orvosolják a kormányok. Csorbult a szociális igazságosság, növekedett a szegénység, hatalmasra nőtt a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottak száma és meggyengült a szociális védelem hálózata. Csökkentek a fizetések és az életszínvonal. Sok országban már észlelhetők a növekedés és a fejlődés jelei a fiskális és monetáris intézkedések hatására, azonban a foglalkoztatás fellendítése jóval elmarad az esetleges gazdasági mutatók javulásától. Ez a tendencia már az 1930-as évek világgazdasági válságánál is érzékelhető volt, éppen ezért olyan makrogazdasági stratégiák és politikák kidolgozására van szükség, amelyek a munkahelyteremtést helyezik a növekedés középpontjába.
AZ ILO szerint a foglalkoztatottság fellendítésének a külföldi és hazai termelő beruházásokon kell alakulnia, mely egyaránt kedvez a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a tisztességes munka lehetőségeinek bővítésével. A klímaváltozáshoz való adaptáció napjaink egyik szintén kritikus kihívása, mely nagy hatással van a munka világára. Lényegében meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, hogy tisztességes új „zöld” munkahelyeket teremtsünk és az átcsoportosítást a lehető legkisebb munkaerő-piaci kockázattal lehessen véghezvinni.
Az ETUC és támogatja „Robin Rood” elnevezésű adó bevezetését, mely a nemzetközi tőkemozgásokra, tranzakciókra vetne ki 0.05%-os adót. Az ebből befolyt összegeket a  közkiadások megvonására ellen biztosítana fedezetet, valamint oktatásra, a szegénység csökkentésére és a klímaváltozás problémájának orvoslására kezdeményezve megoldást.