Csak a "húsbavágó" lépések miatt sztrájkolnának

A dolgozók egy jelentős része a Fidesz pártján áll, a szakszervezeti tagok többsége is a jobboldalhoz kötődik, ezért nehéz a munkavállalókat még az egyébként számukra hátrányos intézkedések miatt is utcára vinni - állítják a szakszervezetek. Pedig a választások óta egy sor munkavállaló-ellenes döntést hozott a kormány úgy, hogy a szociális partnerekkel egyszer sem ült tárgyalóasztalhoz. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek többször kezdeményeztek tárgyalást, de a kabinet válaszra sem méltatta őket. Ez a hozzáállás persze nem új, az első Orbán-kormány meg is szüntette a kormányzati szintű országos érdekegyeztetés legfőbb fórumát, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). A szocialista-szabad demokrata kormányok ugyanakkor számtalan ügyben egyeztettek az OÉT-tel, a törvény elfogadását mégis megmozdulások követték. Az Orbán-kormány most társadalmi közmegegyezésről beszél, egyeztetés azonban "nyomokban" sincs, a látványos tiltakozás egyelőre mégis elmarad.

Bár a szakszervezeti vezetők nem szívesen nyilatkoztak, volt, aki arról beszélt, a választási örömmámor még nem múlt el, az embereknek most az a fontos, hogy "Viktor a főnök". Mások bizakodnak, és úgy gondolják, ennyi idő alatt még nem lehet minősíteni a kormány munkáját. A harmadik csoport látja ugyan a teljhatalommal való visszaélést, de még nem "eszmélt" föl igazán. A baloldali kötődésűek pedig fásultak, nehezen mozdulnak. Egy neve elhallgatását kérő szakember azt mondta, ilyen helyzetben értelmetlen lenne demonstrációkat szervezni. Úgy fogalmazott: a racionalitás nem visz utcára, a nagygyűlésekhez érzelmek kellenek.

Jól mérték fel a helyzetet a szakszervezetek - ez a véleménye a Progresszív Intézet elemzőjének. Gyömöre Máté szerint sem lenne értelme az érdekvédői aktivitásnak, a Fidesz ugyanis jól tálalja a megszorító csomagokat, a szocialista kormány ebben sokkal ügyetlenebb volt. Kijelentette: az elmúlt két kormányzati ciklusban azért volt több sztrájk és demonstráció, mert a megszorítások elleni tiltakozásoknak sokkal nagyobb társadalmi támogatottsága volt. Ez egyelőre hiányzik.

Simon János politológus is a megfelelő időzítésre hívta fel a figyelmet: "nyáron a fű se nő, legfeljebb egy futballcsapat győzelmére lehet összetoborozni az embereket". Ha a kenyérre valót veszik el az emberektől, vagy egzisztenciális, identitásbeli kérdésekben bántják meg őket, egy alkalmasabb időben biztosan hallatni fogják a hangjukat. Gyömöre Máté is úgy véli, nem lesz a ilyen nyugodt a következő négy év, de csak akkor lesznek megmozdulások, ha a "húsbavágó" változásokat már a bőrükön érzik az emberek.
A törvényjavaslatok jelentős részét még el sem fogadta a parlament, de biztos, hogy például a minimálbér adómentességének eltörlése ki fogja veri a biztosítékot. A kormány és a szociális partnerek között megszűnt párbeszéd miatt is borítékolható a megmozdulás, de a megfelelő időt ki kell várni. Egy vérszegény demonstráció visszafelé sülhet el, az érdekvédők sokat buknának, a kormányra gyakorolt hatása pedig egyenlő lenne a nullával.

A tét nem kicsi. A közszférában dolgozókra külön adót vetnének ki, a végkielégítésként kapott összeg kétmillió forintot meghaladó részéből 98 százalékot az államkasszába kellene utalni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, hogy 20 év munkaviszony után 3,4 millió forint fölött kelljen ezt a többletet befizetni, de a kormány elutasította, "nem akart kivételeket tenni". A kormánytisztviselőkről szóló törvény több mint 680 ezer embert érint. Eszerint a munkáltatók a kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatják el. Bevezetik az úgynevezett "cselédtörvényt" az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslattal. A jómódúak tehát úgy dolgoztathatják háztartási alkalmazottjukat, kertészüket, hogy nem kell utána adót fizetniük, továbbá nem kell gondoskodniuk sem a nyugdíjról, sem az egészségbiztosításról. Ráadásul a kormány államosítani akarja a Magyar Nemzet Üdülési Alapítványt azzal, hogy nonprofit gazdasági társasággá alakítaná. Ezzel állami tulajdonba kerülnének a munkavállalók által épített és használt hotelek, szállodák.

Az előző kormány idején sokkal kisebb horderejű kérdések miatt is utcára vonultak a munkavállalók, most inkább közleményeket, nyílt tiltakozó leveleket fogalmaznak meg. Az utóbbi években a Liga konföderáció volt talán a legaktívabb szakszervezeti tömörülés: számos sztrájkot, demonstrációt szerveztek. Most azonban elnökük, Gaskó István is szűkszavúan nyilatkozott lapunknak. Továbbra is sürgette az OÉT összehívását, mert - mint mondta - elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy egyeztetés nélkül fogad el a kormány több, a munkavállalókra nézve hátrányos rendelkezést tartalmazó törvényt. Kijelentette: az a szándék, hogy a kabinet átalakítaná az érdekegyeztetés rendszerét, nem mentesíti őket attól, hogy addig is működtessék a meglévőt, vagyis tárgyaljanak a munkavállalói képviseletekkel.

Legutóbb egyébként idén januárban hallattak magukról, amikor Gaskó a BKV-nál zajló bértárgyalások idején sztrájkba lépett közlekedési dolgozók melletti szolidaritási akciót szervezett. Azóta sem sztrájkot, sem demonstrációt nem tartottak, bár május elsején - amikor a Liga immár hagyományosan távol maradt a városligeti majálistól - Gaskó úgy nyilatkozott, a romló munka- és életkörülmények miatt nincs ok ünnepelésre. Azóta volt is miért tiltakozni. A kormánytisztviselőkről szóló törvény miatt az államfőhöz, az Európai Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz fordultak, majd az OÉT összehívását sürgették az adótörvény-változtatások kapcsán.

Az elmúlt években azonban nem volt ennyire "türelmes" a Liga: Gaskóék többször is az utcára vonultak egy-egy kormányjavaslat miatt és nem vártak hónapokat a nyomásgyakorlással. Emiatt gyakran érte is Gaskót az a vád, hogy akcióik inkább a szocialista kormányzat elleni politikai lépések, mint érdekképviseleti tiltakozások. Ilyennek tartották sokan a legutóbb tavaly októberben "élesített", akkor már 20 hónapja hol felfüggesztett, hol újraindított vasutas gördülősztrájkot, melynek követelései az eltelt két évben folyamatosan bővültek. Így az "igények" addigra kiterjedtek más mellett a Bajnai-kormány által indított vasútreform felfüggesztésére, a vasúti szárnyvonalak bezárásának visszavonására, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből való részesedésre. Korábban, tavaly tavasszal Gaskóék demonstrációt szerveztek az éppen hivatalba lépett Bajnai Gordon vezette kormány tervezett "megszorításai" ellen. Az előző ciklusban a Liga a Gyurcsány-kormány tervezte több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése ellen tiltakozott aláírásgyűjtéssel, tüntetésekkel illetve vasutas sztrájkkal.

Munkáltatók lobbiznak a kormánynál

Esetleges háttéralkukra, illetve azok szándékára vezetik vissza egyes szakértők, hogy az Orbán-kormány heves szakmai és politikai vitát kiváltó munkaügyi témájú intézkedéseivel szemben "kevéssé aktívak" az érdekképvisletek. Sztrájktémákban illetve szakszervezeti berkekben jártas szakemberek név nélkül lapunknak arról számoltak be: nagyon erősen érzékelhető "bizonyos munkáltatói csoportok" aktív lobbizása a kormánynál a már most is inkább nekik kedvező munkajogi szabályozás további számukra előnyös megváltoztatására. Mivel ez egyelőre nem minden szinten jelenik meg kiforrott kormányzati intézkedésként vagy tervként, a szakszervezeteknek nehéz fellépni ezen lobbitevékenység ellen. Ami miatt pedig már akár az utcára vonulhatnának, mint például a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány milliárdos szakszervezeti vagyonának "államosítási" terve, talán kevés dolgozót vonzana, mert nem közvetlenül a pénztárcájukról van szó. Szakértők egy csoportja a vélhetően csak részleges támogatottságra vezette vissza azt is, hogy például a kormánytisztviselői törvény ügyében nem vitték az utcára az érdekképviseletek a tagjaikat. A köztisztviselőket érintő intézkedés elleni tiltakozás várhatóan valóban nem szólítaná meg az üzleti szférában dolgozókat, s talán a társadalmi támogatottsága sem lenne átütő, mivel a közvélekedés szerint még a Gyurcsány-kormány idején végrehajtott leépítés ellenére is túlságosan sokan dolgoznak a közszférában. Más szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek talán úgy gondolkodnak, ha ezekben az ügyekben ellenkezésük megmarad a jegyzékekben, közleményekben kifejtett tiltakozás szintjén, s nem mennek el a tüntetésekig, munkabeszüntetésekig, a kormány talán kevésbé enged a már említett munkáltatói "lobbinak."

Ezen okok mellett arra is felhívták a figyelmet: a jelenlegi politikai környezetben ha nem is öngyilkosság, de nagyfokú merészség lenne utcára vinni igazán nyomós ok és széleskörű társadalmi támogatottság nélkül a szakszervezeteknek a munkavállalókat. Emlékeztettek ugyanis arra, hogy a törvényhozói "Fidesz-úthengere" a szakszervezeti tüntetések, sztrájkok nyomán komolyan elgondolkodhatna akár a sztrájktörvénynek az érdekképviseletek számára kedvezőtlen módosításán is, így viszont "több kára lenne a fellépésnek, mint haszna."

Tiltakoznak a "lex Borkai" ellen

Elfogadhatatlannak tartja a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), hogy tovább csorbítsák a hivatásos állományúak alkotmányos jogait - áll a szövetség közleményében, amelyben tiltakoznak két fideszes képviselő, Lázár János és Kocsis Máté alkotmánymódosítási javaslata ellen. Ez a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálatuk ideje alatt, valamint a leszerelésüket vagy a nyugállományba vonulásukat követő három évre megtiltaná, hogy országgyűlési, önkormányzati, EP-képviselők lehessenek. Az FRDÉSZ álláspontja szerint teljesen elfogadhatatlan és indokolatlan tovább korlátozni a hivatásos állományúak állampolgári jogait, amelyek már így is lényegesen szigorúbbak, mint az unió legtöbb országában. Ezért, valamint a szolgálati törvények tervezett módosítása kapcsán kezdeményezik Pintér Sándor belügyminiszternél a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) haladéktalan összehívását. Ha az Országgyűlés az alkotmánymódosítást változatlan formában fogadja el, a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul, továbbá minden nemzetközi fórumot fel kíván használni a hivatásos állományúak jogainak megőrzése érdekében - írták.


Lengyel Tibor,Muhari Judit / Népszava