A fiatalok foglalkoztatási helyzete az Európai Unióban és Magyarországon konferencia
Bár azt gondoltuk, május közepén szinte már nyári melegben találkozhatunk újra, az időjárás nem volt túlságosan kedvező a vidékről Budapestre érkező azon fiatalok számára, akik május 14-én kétnapos képzésre érkeztek - de el kell mondanunk azt is, az ezután következő napok bebizonyították, az idő még rosszabb is lehetett volna…
A Fiatalok Ligája igen fontosnak tartja a fiatal szakszervezeti tagok közösséggé kovácsolása mellett az ifjúság képzését, általános társadalmi folyamatokról és szakszervezetről való tudásának megalapozását, így nagy örömmel vette az együttműködés lehetőséget, melyet a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) ajánlott fel számára.
Így történt, hogy a Fiatalok Ligája 2010. május 14-15-én rendezte meg a FES támogatásával az ifjúság foglalkoztatási helyzetét elemző konferenciáját. Az elérni kívánt cél többrétű volt: egyrészt áttekintést szerettünk volna kapni az európai körülményekről, másrészt meg kívántuk ismerni a hazai állapotokat; emellett fontosnak tartottuk a szakszervezetek szerepét vizsgálni a fiatalok szempontjából. Így kerülhetett közös szervezésben megrendezésre A fiatalok foglalkoztatási helyzete az Európai Unióban és Magyarországon címet viselő konferencia.
Az első nap programja szerint a bemutatkozással és rövid hozzászólásokkal indult az első felvonás, majd a konferencia első előadója, Dr. Krémer Balázs, szociológus, a Debreceni Egyetem docense az európai helyzetet mutatta be és összehasonlító elemezése során kiemelte, hogy a jelenlegi foglalkoztatási környezetben a jogszabályok nem kedveznek a gazdaság kifehérítésének.
Utána Földi László, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat ifjúságügyi szakmai főtanácsadója az ifjúsági munkanélküliséget, az oktatási rendszer strukturális problémáit, és az ezekre adott uniós válaszokat vázolta fel.
A fiatalok foglalkoztatási, munkaerőpiaci problémáit kissé hátunk mögött hagyva térhettünk át a következő témára, mely a tanulók, hallgatók és dolgozó fiatalok külföldi ösztöndíj-lehetőségeit mutatta be Csesztregi Eszter, a Tempus Közalapítvány munkatársának előadása keretében.
Az ösztöndíj lehetőségek ismertetése után az elmúlt négy év ifjúságpolitikai tevékenységéről Márton Balázs, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúsági Osztály vezető tanácsosa beszélt, s egyben beszámolt a tavaly elkészült Nemzeti Ifjúsági Stratégia foglalkoztatáspolitikai kérdéseket bemutató céljairól, valamint a spanyol-belga-magyar trió EU elnökségének idején megvalósuló ifjúságpolitikai együttműködés kereteiről is szólt.
Kucsera Tamás Gergely, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, egykori HÖOK elnök felvázolta azokat a sokszor egyértelmű - bár ez eddig szakértők által még megfogalmazásra nem került - gondokat, melyek a fiatalok nyakába szakadtak az elmúlt időszakban. Az előadások után vita nyílt a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NAT) megalakításának lehetőségéről és felállításának módjáról, erről azonban rendkívül eltérő az „ifjúsági szakma” képviselőinek álláspontja. Döntés a NAT-ról a közeljövőben biztosan nem várható.
Az első nap lezárásaként sor került a kötetlen beszélgetésekre, s közös bulizásra is lehetőség nyílt. Mindez szerencsére nem akadályozta meg a társaságot abban, hogy másnap is teljes erőbedobással vegyen részt a programon, hiszen szombaton is egész napra szóló előadás-kavalkád és szakmai munka várta a hallgatóságot. Ezen a napon a szakszervezeti világ került fókuszba. Az előadások az érdekegyeztetés nemzetközi, nemzeti ágazati, és országos szintjét mutatták be.
Elsőként Daniela Aleksieva, az ITUC-PERC (Pan European Regional Council) Youth Commette (Ifjúsági Bizottság) elnöke a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, valamint annak Ifjúsági Bizottsága működéséről, céljairól, tevékenységéről tájékoztatott. Migács Tibor a LIGA Szakszervezetek Szakértői Osztályának vezetője ismertette az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, dr. Szabó Imre közgazdasági szakértő pedig az ágazati érdekegyeztetés mellett a „flexicurity” új fogalmát vázolta az érdeklődő közönség számára. Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás társasági vezető ügyvivője a vállalati érdekegyeztetésről tartott beszámolót s buzdító szavakat intézett a megjelentekhez. Kiemelte, hogy a szakszervezetek erejét a tagság adja, így a tagtoborzás, a tagság megtartásával együtt elsődleges szempont.
Délután az osztrák ÖGJ (Österreichische Gewerkschaftsjugend) munkáját Roderick Schön-Szávai mutatta be. Az osztrák „modell” a konferencia folyamán többször is előkerült, például a szakiskolákban való megjelenés és a szervezettség szintjének növelése tekintetében.
A visszajelzések alapján elmondható, hogy a fiatal szakszervezeti tagok igencsak hasznosnak ítélték meg az együtt eltöltött időt és sok fontos információval lettek gazdagabbak. A közösségépítés az együttműködés kötött formáin túl célunk volt, hogy a fiatalok a kapott tudásanyaggal hazatérve megoszthassák ismereteiket a többi fiatal szakszervezeti taggal is, így terjesztve el a szakszervezeti élet hasznosságát, akár mikro- akár makro szinten beszélünk érdekvédelmi munkáról. A hátrányos helyzetű fiatal munkavállalói csoportok szakszervezet tagjaként sokkal kevésbé kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, mint társaik, mivel olyan információkkal rendelkezhetnek, melyek megkönnyítik eligazodásukat a munka világában, ez pedig az egyik legfontosabb cél, amiért a Fiatalok Ligája küzd nap mint nap.
dr. Szilágyi Veronika
Minorics Melinda
Szabó Imre
Képek:
