A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról
A Fidesz-KDNP három képviselője T/45 számon törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, mely szerint a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét korrigálnák, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára. A törvényjavaslatot az alakuló kormány nem egyeztette a szokásos formális módon egyetlen érintett féllel sem, pedig a törvény, ha életbe lép, tízezrek munkahelyét veszélyezteti, számtalan tisztázatlan kérdést és alkotmányos aggályokat is felvet.
A LIGA Szakszervezetek tisztában van vele, hogy a választások után szokásos módon, a nyertes politikai erő számtalan bizalmi poszton személycseréket hajt végre. Azt azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy olyan szakembereket, szakértőket, köztisztviselőket távolítsanak el az államigazgatásból, akik - magánügyként kezelt politikai hovatartozásuktól függetlenül - hivatásként tekintettek állásukra, az ország és az állampolgárok szolgálatára.
Az elfogadandó törvény hatálya az államigazgatási szervek, azaz a központi államigazgatási szervek - ezek területi, helyi szerve -, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, végül a Nemzeti Hírközlési Hatóság kormánytisztviselőinek és ügykezelőinek jogviszonyára terjedne ki.
A törvényjavaslat érinti többek közt a jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének szabályait, a jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, a jogviszonnyal összefüggő adatkezelés szabályait. Ám a legkritikusabb rész a felmentés szabályainak tervezett változtatásairól szól, hiszen a munkáltatói felmentés esetén teljes mértékben elmaradna az indoklás, továbbá maximum két hónapra csökkenne a felmentési idő.
A javaslat általános indokolása téves következtetéseket tartalmaz, hiszen például aránytalannak láttatja a köztisztviselő védelmét a kétszeresen is erőfölényben álló munkáltatóval - az állammal - szemben, valamint egy olyan alkotmánybírósági döntés egyetlen kiragadott mondatára hivatkozik, amely a kölcsönzött munkaerőről szól.
Az indokolás ugyanakkor sajnálatos módon megfeledkezik azon alkotmánybírósági határozatok megemlítéséről, amik az előzővel szemben kifejezetten a köztisztviselői jogviszony, és különösen a jogviszony megszüntetésének szabályozását vizsgálták. Így például a 68/2006. (XII.6.) AB. határozatban az Alkotmánybíróság többek közt az alábbiakat mondta ki: „A felmentés egyoldalú munkáltatói jognyilatkozat, amely a jogviszony megszüntetését eredményezi. A közszféra foglalkoztatási szabályozása - több minden más mellett - abban tér el a versenyszféráétól (Mt.), hogy felmentésre csak a törvényben nevesített jogcímek alapján kerülhet sor, azaz a felmentés, mint a foglalkoztatási jogviszonyt megszüntető jogcím, törvényi korlátozás alatt áll. A foglalkoztatott szempontjából ez annyit jelent, hogy jogviszonya - a versenyszféra munkajogi szabályozásához képest - stabil, s ez a szolgálati kötelmekből eredő kötelezettség ellensúlyaként egyfajta speciális jogosultságnak, azaz sajátos közszolgálati kedvezménynek minősül.”. E határozatban visszautalt a testület a 833/B/2003. AB határozatra, melyben a következőt mondta ki elvi éllel: „[m]íg az Mt. fő szabály szerint szabad és korlátozhatatlan felmondási jogkört biztosít a munkáltatónak, addig a közszférában az ún. elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis felmentésre csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján kerülhet sor. Ezeknek a felmentési okoknak a nevesítése olyan garanciális követelmény, amely összefügg a köztisztviselők (közalkalmazottak) foglalkoztatási viszonyának sajátos jellegével, vagyis azzal, hogy a versenyszféra szabályozásával szemben a közszférában zárt (karrier) típusú rendszert hozott létre a jogalkotó. A közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül - a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében - lehetne megszüntetni.”.
A LIGA Szakszervezetek különösen aggályosnak tartja, hogy a javaslat beterjesztését nem előzte meg a munkavállalói érdekképviseletekkel való konzultáció, amely pedig ilyen jelentőségű, a közszolgálati jogviszonyokat gyökeresen megváltoztatni kívánó kérdésben elengedhetetlen.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Ktv. hatályos rendelkezése alapján a felmentési idő legalább két hónap, amely a közszolgálati jogviszonyban töltött öt - harminc év után fokozatosan, egy - hat hónappal meghosszabbodik. A felmentési idő hosszának drasztikus csökkentése súlyos jogsérelmet okoz azoknak, akik hosszabb ideje állnak közszolgálati jogviszonyban, esetükben a jogbiztonság és a szerzett jogok védelmének elve is sérül.
Nem szabad végezetül figyelmen kívül hagyni, hogy a javaslat szerint a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lépne hatályba. Ez alkotmányossági aggályokat vet fel, mivel nem marad kellő idő a jogszabály megismerésére, a jogszabály alkalmazására való felkészülésre és a jogszabály rendelkezéseihez való alkalmazkodásra, a felkészülési idő biztosítása pedig a jogbiztonság követelményéből fakadó jogalkotói kötelezettség.
A LIGA Szakszervezetek ezért azt kéri az alakuló Kormánytól, hogy a viharos gyorsaság helyett az alapos kidolgozottság legyen az új törvények beterjesztésének fő elve, és hogy a nemzeti együttműködés jegyében a lehető leghamarabb kezdődjön meg a szociális párbeszéd az újonnan megalakult kormánnyal.
