A szolgáltatási csekk rendszere Belgiumban
Hazánkban a társadalmi problémák (foglalkoztatás, közteherviselés, jogkövetés) egyik krónikus megjelenési formája a kiterjedt fekete foglalkoztatás. A munkaképes korú népesség számottevő része számára jelenleg nincs más lehetőség, mint bejelenés nélkül munkát vállalni. A fekete foglalkoztatás kiterjedtségében számos tényező játszik szerepet, ezek közül nem elhanyagolható az élőmunkát terhelő jelentős mértékű elvonás. Magyarországot e tekintetben csak Belgium előzi meg (2009-es adat, azóta a helyzet valamelyest javult). Megoldatlan ezzel együtt az alakalmi munkavállalás helyzete is. A közelmúltban egy új jogszabály lépett hatályba, ez azonban úgy tűnik nem alkalmas a probléma kezelésére.
Belgiumban is hasonló jelenségek jellemezték korábban a foglalkoztatási viszonyokat (bár ezek mértéke messze elmaradt az itthoniaktól), ezért vezettek be egy érdekes megoldást a fekete munka kifehérítésére. Ez a módszer a szolgáltatási csekk rendszere.
Belgiumban már a nyolcvanas évek végén elkezdték bekapcsolni a háztartási szolgáltatásokat a szervezett munka világába, elsősorban az e területre általánosan jellemző feketemunka visszaszorítása érdekében. Ehhez egy egyszerűsített eljárást alkalmaztak, amely lehetővé tette, hogy a magánháztartások mindenfajta adminisztratív kötelezettség nélkül válhassanak munkáltatókká.
A belga szövetségi kormány 2004-től a rendszert továbbfejlesztette. A háztartás 7,50 euróért vásárolhat egy utalványt, egy órai munka díjának ellentételezésére. Az utalványért olyan cégtől vásárolhat szolgáltatást, amelynek az utalvány elfogadására engedélye van (ez a cég maga a foglalkoztató, ő köt munkaszerződést a munkavállalókkal).
Óránként egy utalvánnyal kell honorálni az elvégzett munkát. A szolgáltató cég az utalványokat az érvényességi időn belül megküldi a Sodexho Kft-nek (csekkforgalmazó), ahonnan 10 napon belül óránként 20.80 euró térítési díjat kap. A 7,50 euró és a 20.80 euró különbözetét (13.30) a szövetségi kormány fedezi.
Az akkreditált cég a 20.80 euróból fedezi saját dolgozóinak a bérét és annak közterheit, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos járulékos költségeket. Emellett fedezetet kell nyújtania némi nyereségre is, hogy a munkáltatónak egyáltalán megérje ezt az új üzletágat kiépíteni (meg kell jegyezni, hogy ez elég tisztességes nyereséget biztosít a vállalkozásoknak).
Milyen előnyöket biztosít ez a rendszer az érintetteknek? A munkavállalókat munkalehetőséghez juttatja, olyan bérezési feltételek mellett, amelyek a törvényes bérbesorolásnak megfelelnek (ez kb. bruttó 10 euró körül van, amiből természetesen adót fizet). Egyben jogszerző időt biztosít számukra a társadalombiztosítás szolgáltatásainak igénybevételére (a jelenlegi hazai szabályozás ezt csak részben biztosítja). Ami a magánháztartásokat illeti, esetükben az adókedvezmény a legvonzóbb. A munkáltatók szempontjából fontos, hogy az akkreditált vállalatok körében magáncégek is részt vehetnek (ezt a belga szakszervezetek nem teljesen fogadják el). A társadalom egésze számára pedig az új munkahelyek létrehozása az intézkedés pozitív hozadéka, továbbá az, hogy a hiánypótló szolgáltatások a családok szükségleteit elégítik ki.
A szolgáltatási csekkes foglalkoztatás mindazon által ebben a szűk körben van korlátozva, a szociális jellegű foglalkoztatás, a szaktudást igénylő tevékenységek, illetve az idénymunka ebből a rendszerből ki vannak zárva.
A rendszer Belgiumban nagyon sikeres, évről-évre jelentős növekedést produkál, ugyanakkor a pénzügyi támogatás mértéke jelentős tehervállalást jelent a szövetségi költségvetés részére (ennek teljes költsége 1.3-1.6 Mrd euró között van).
Konföderációnk a fenti rendszert - természetesen változtatásokkal és fokozatosan -alkalmazhatónak tartaná, ezért született az a döntés, hogy a tapasztalatokat a helyszínen ismerjük meg. Ehhez kértük a belga FGTB szakszervezeti konföderáció segítségét. A látogatás megszervezését nehezítette, hogy a belga kollégák a rövidesen megrendezésre kerülő kongresszusuk előkészítésével voltak elfoglalva.
A LIGA küldöttségét Horváth Lajos ügyvezető alelnök vezette, tagja volt még Kozák László és jómagam. Az FGTB-t Jean -Francois Macours képviselte, mellette több kolléga is részt vett a megbeszéléseken.
A látogatás első napján az állami foglalkoztatási szolgálat képviselője mutatta be a rendszert, másnap pedig a belga kollégák osztották meg velünk tapasztalataikat.
Ez utóbbi rendkívül hasznos volt, mert betekintést nyertünk azokba a részletekbe is, amik a rendszer ellentmondásait jelentik, nem utolsó sorban a hazai alkalmazhatóságot illetően.
A rendszer megismertetésére, és esetleges bevezetésére konföderációnk - az elnökségi döntés függvényében - rövidesen konzultációt tervez a kormányzat illetékeseivel.
Készítette:
Dr. Szabó Imre
