Európai Bizottság: terítéken a munkanélküliség

Az Eurostat legutóbb közzétett gyorsadatai szerint a munkanélküliség stagnál Európában, az év elején 10 százalék körüli átlagos szinten állt a mutató.

Mai ülésén kerül az Európai Bizottság asztalára a Lisszaboni Stratégia következő tíz évre vonatkozó munkaerő-piaci fejezete, amely az ezt megelőző időszakkal ellentétben nem egy felfutó gazdasági ciklussal indul, hanem az elmúlt másfél év nemzetközi pénzügyi válságának összes terhével. A 2008 őszén kezdődő világméretű krízist, majd az azt követő visszaesést senki sem láthatta előre, ám a Stratégia 2000-ben készített előrejelzései, ettől függetlenül is túlzott optimizmussal készültek - tartja Adler Judit közgazdász-szociológus, aki szerint a 2010-2020-as időszak elvárásait és vállalásait a korábbinál sokkal pragmatikusabban és óvatosabban kell meghatározni. Mint ismert az uniós vállalások között az eltelt tíz évre vonatkozóan az szerepelt, hogy az EU tagállamainak átlagában erre az esztendőre 70 százalékos lesz a foglalkoztatottsági ráta. Az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009. második negyedévében az uniós 27-ek esetében ez a mutató azonban csak 64,8 százalékon állt. (Lásd a grafikonon.)

- Az ezredfordulón kedvező konjunktúra-helyzet volt szerte Európában, s a tervezők elkövették azt a hibát, hogy erre alapozták a következő tíz év vállalásait - hívja fel a figyelmet Adler Judit. - A nemzetközi válsággal senki nem kalkulált, ám az ma már jól látszik, hogy például a technológiai fejlődés felgyorsulására lehetett volna számítani. Emiatt számolni kellett volna a gépesítés előretörésével, azaz az élőmunka iránti kereslet visszaesésével, s nem csupán a termelés, de egyre inkább a szolgáltatások területén is. Továbbá nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni a munkaerő-piaci kereslet-kínálat területén jelentkező sajátosságokat, különösen a közép- és kelet európai régió viszonylatában. A közgazdász-szociológus szerint Magyarországon és a környező tagállamokban az utóbbi időben nagyon felértékelődtek a magas szintű vagy éppen speciális, akár középszintű képesítéssel bíró szakmák, míg a kétkezű munkára egyre kevesebb a jelentkező. Számos uniós államban ezt a problémát külföldi vendégmunkásokkal oldották meg, ahogy azt nálunk is megkísérelték az elmúlt évtized első felében; jellemzően szlovák, ukrán, román szakemberekkel. Adler Judit úgy véli, le kell vonni a tanulságokat az előző időszak tervei és ténylegesen bekövetkezett eseményei kapcsán, s bár korábban is fontosak voltak az esélyegyenlőségi, felzárkóztatási, oktatási törekvések, most a Lisszaboni Stratégia fő pontjainak meghatározásakor az elsődleges szempontnak a válságból való kilábalásnak kell lennie. A realitás most sokat segíthet.

Andor László az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikai biztosa, a nemrégiben létrejött új Európai Bizottság magyar tagja szerint idén a tagországokban tovább növekszik a munkanélküliség, ami társadalmi feszültségeket okozhat - hangzott el újságírók előtt Brüsszelben. A Der Standard keddi beszámolója szerint a nemrégiben létrejött új Európai Bizottság magyar tagja különösen fontosnak tartja, hogy tiszteletben tartsák a munkanélküliek jogait. Mint az MTI idézte: Andor szerint nem szabad túl korán véget vetni a válsághoz fűződő konjunkturális intézkedéseknek, "máskülönben az egész hiábavaló volt". Nem biztos, hogy szabad ezeket 2011-ben kifutni hagyni. Annak ellenére, hogy némi javulást lehet tapasztalni, nem szabad még "lazítani", ezt mutatja a görög gazdasági helyzet is. Andor szerint attól lehet tartani, hogy a görög válság futótűzként átterjed más földközi-tengeri országokra. A Kurier című lap cikke kitért arra is, hogy a biztos véleménye szerint nem alkalmas az idő mélyreható nyugdíjreformokra, mert azok csak rontanának a helyzeten.

Az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) legfrissebb adatai szerint nem változott a munkanélküliség az euróövezetben és az Európai Unióban januárban az előző hónaphoz képest; az eurót használó 16 tagállamban 9,9 százalék, a huszonheteknél 9,5 százalék volt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Egy évvel korábban, 2009 első hónapjában az euróövezetben 8,5 százalékos, az unió egészében pedig 8,0 százalékos volt a munkanélküliség. 2010 januárjában összesen 22,979 millió munkanélküli volt az EU-ban, 136 ezerrel több az egy hónappal korábbinál, és 3,8 millióval több a 12 hónappal korábbinál. A legmagasabb munkanélküliséget Lettországban mérték, ahol egy év alatt majdnem a duplájára, 12,3 százalékról 22,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A legalacsonyabb, 4,2 százalékos értéket Hollandiában regisztrálták. A munkanélküliség a 25 évesnél fiatalabb korosztályban a legnagyobb probléma. Körükben az unió egészét tekintve 20,9 százalék, az euróövezetben 20,2 százalék az állástalanok aránya.

Magyarországon az uniós számítási módszer alapján a tavaly januári 8,8 százalékról 11,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Magyarország ezzel az huszonegyedik a sorban, Portugália (10,5 százalék) után és Szlovákia (13,7 százalék) előtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a 2009. november-2010. januári időszakban 10,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző három hónapi időszakhoz viszonyítva pedig 0,3 százalékpontos növekedés.


Forrás: Népszava online