Törvény védi a jogsértő munkaadókat?
Módosították a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényt: kesztyűs kézzel bánnak a jövőben azokkal a munkáltatókkal, akik ugyan „szürkén alkalmazzák” a dolgozóikat, viszont fizetik utánuk a járulékokat. Az indoklás szerint pusztán az állások védelme miatt törlik őket a feketelistákról. A szakszervezetek tiltakoznak.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás már nem abszolút módon, hanem csak akkor eredményezi a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését - és emiatt az állami támogatásokból való automatikus kizárást -, ha a járulékfizetési kötelezettségnek sem tesz eleget a munkaadó - áll a törvénymódosításban. Többek között például enyhébb elbírálásban részesülnek azok a cégek, amelyek alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattak embereket, és elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket, a közteherjegyet viszont megvásárolták, beragasztották.
A jövőben a jogsértő munkáltatók „megbüntetésekor” figyelembe kell venni a foglalkoztatásához fűződő érdeket is. Ez azt jelenti, hogy egyes vétségek miatt mostantól nem kerülnek fel az APEH és a munkaügyi felügyelet honlapjára a hatósági nyilvántartásába, azaz a „feketelistájukra” a törvényt kijátszó cégek. Így nem zárják ki őket eleve az állami támogatások pályázataiból. A törvény a válsággal magyarázza az enyhébb elbírálást, „a munkáltató állami támogatásból történő kizárása ugyanis a munkáltató felszámolásához és így a munkahelyek megszűnéséhez is vezethet” - olvashatjuk a módosítás szövegében.
Azoknak a munkáltatóknak a nyilvánosságra hozott adatait, amelyeket a hatóság már nyilvántartásba vett, most viszont már „megúsznák a feketelistára kerülést”, a törvénymódosítás hatályba lépésekor törlik mind az APEH, mind az OMMF rendszeréből.
A hat országos szakszervezeti konföderáció közös közleményben tiltakozott a törvénymódosítás ellen, mert a képviselők a szinte egyhangú döntést úgy hozták meg, hogy figyelmen kívül hagyták az országos érdekegyeztetésről rendelkező törvényt, a több mint húsz éve közösen kialakított érdekegyeztetési gyakorlatot és a demokrácia alapelveit.
A módosítás elfogadott szövegét teljesen véletlenül találták meg a Parlament honlapján a munkavállalók képviselői, miután azt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) véleményének kikérése nélkül szavazták meg.
Bár az elfogadott módosítás látszólag ésszerű, hiszen valóban a munkahelyek megőrzése, az enyhébb büntetés a célja, ám végrehajthatósága kétséges, hiszen még azt sem tudni, hogyan fognak ellenőrizni a munkaügyi felügyelők. Ezzel tovább erősítik azt a folyamatot, amely lehetőséget ad a törvényeket és szabályokat sértő munkáltatóknak a szankciók elkerülésére.
