Az Alkotmánybíróság elé kerül a magán-nyugdíjpénztári törvény
A LIGA Szakszervezetek már korábban kifogásolta a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról rendelkező, a parlamentben a kormány javaslatára decemberben elfogadott törvényt. Most azzal a hivatkozással, hogy sérti az alkotmányt, Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
A törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magán-nyugdíjpénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a nyugdíjbiztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.
Az államfő indítványában leszögezi: a magán-nyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdoni jognak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.
A LIGA Szakszervezetek azt kifogásolta, hogy az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. A törvény azonban nem biztosítja a visszalépés lehetőségét, és ezzel sérti a tulajdonhoz való alkotmányos jogot.
A LIGA Szakszervezetek azért is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, mert mint oly sokszor ezelőtt, most is kiderült, hogy a mindenkori kormány csak apró foltozgatásokkal próbálja aktuális politikai és gazdasági érdekei szerint alakítani a nyugdíjrendszert, ahelyett, hogy végre egy társadalmi és szakmai konszenzuson alapuló, átfogó reformot hajtana végre, amely fenntarthatóvá, kiszámíthatóvá és biztonságossá tenné azt.
A LIGA Szakszervezetek legutóbbi népszavazási kezdeményezése, amely az öregségi nyugdíj korhatárát 62 évre állítaná vissza, öncélja mellett épp erre az elfogadhatatlan helyzetre próbál rávilágítani.
