A lakosság fele támogatja a sztrájkot, ami ráadásul nyereségessé tette a BKV-t...
A BKV-sok sztrájkja a budapestiek négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a kialakult helyzetért a többség a BKV vezetését és a politikusokat hibáztatja. A megkérdezettek 48 százaléka a cég vezetőségét, míg 39 százalékuk a vezető politikusokat tartja felelősnek a kialakult helyzetért. A sztrájkoló BKV-dolgozókat csak 11 százalék hibáztatja, derült ki a Medián felméréséből.
A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket. Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.
A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentősen), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is fennakadást okoz.
Ami a sztrájk okait illeti: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. Mindezzel együtt a sztrájkot a válaszadók 46%-a támogatja, 50%-a nem támogatja, 4%-a nem tudja.
Maximum néhány tizedes GDP-visszaesést okozhat a BKV-sztrájk, azt is leginkább akkor, ha elhúzódik és kiszélesedik, de pontosan számszerűsíteni a GDP-re tett hatását rendkívül bonyolult. Pénzügyi szempontból azonban még jól is jöhet, hiszen amíg áll az évek óta veszteséges cég, addig legalább nem termel több veszteséget, kevesebb adóforint megy el rá - mondta Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák részlegének főosztályvezetője az Index.hu-nak.
Pusztán a BKV-t nézve az sem biztos, hogy a sztrájk pénzügyi szempontból rossz a nemzetgazdaságnak, hiszen egy évek óta veszteséges vállalatról van szó. Tehát amíg nem működik egy ilyen cég, addig legalább nem termeli a veszteséget, mondta Szabó Péter. Ha pedig nem növeli a veszteségét, akkor az államnak, vagyis az adófizetőknek kevesebb pénzt kell adnia a cégnek. Persze a sztrájk hatása ennél lényegesen összetettebb.
Már a sztrájk pusztán az árbevételre, a cég nyereségének alakulására való hatását sem egyszerű mérni. Hiszen akik bérlettel járnak, azok már előre fizettek egy szolgáltatásért, ami most nincs. Akik pedig most nem vesznek jegyet a sztrájk miatt, azoknál is elképzelhető, hogy csak egy halasztott fogyasztásról van szó, mert mondjuk azért vettek volna jegyet, hogy elmenjenek egy hivatalba, és ezt majd megteszik a sztrájk után. Eközben a cég például energia-megtakarítást ér el, hiszen az álló járművek nem használnak áramot, benzint, mondta Szabó Péter. A sztrájkbizottság szóvivője, Nemes Gábor elmondta, hogy a BKV-nak a munkabeszüntetés ugyan napi 40 millió forint jegyárbevétel-kiesést jelent, ezt azonban ellensúlyozza a 90 millió forintos megtakarítás, ami a sztrájkolóknak ki nem fizetett munkabérből és annak járulékos költségeiből, illetve a megtakarított benzin-és karbantartási költségből tevődik össze.
Forrás: Népszabadság, index.hu
