A sztrájktörvényt támadták az OÉT-en
Napirend előtt Dávid Ferenc a VOSZ szóvivője megismételte múlt heti kijelentését, miszerint az elmúlt hetek eseményei bebizonyították, hogy szükség van a sztrájktörvény módosítására. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a legutóbbi sztrájkok immorálisak voltak és visszaéltek a sztrájktörvényben foglaltakkal.
Csizmár Gábor válaszában elmondta, hogy a kormány a szakszervezetek elvitathatatlan jogának tartja a sztrájkot. Ugyanakkor fontos azon emberek érdeke is, akik nem érintettek a munkaügyi konfliktusban, de elszenvedőivé válnak. Ezért a sztrájktörvényben pontosítani kellene többek között a még elégséges szolgáltatás, az együttműködés, a sztrájktörés, a gördülő - és egyéb jelzős - sztrájkok fogalmát.
Horváth Lajos a LIGA Szakszervezetek ügyvezető alelnöke határozottan kiállt a sztrájk törvény fontossága és szükségessége mellett. A munkáltatók és a kormány szavait idézve elmondta, hogy a törvény életbelépése óta a gazdasági-társadalmi helyzet sokat változott. Jelesül a munkavállalók helyzete sokat romlott. Ennek ellenére a munkavállalók nem szeretnek sztrájkolni, inkább tisztes munkakörülmények között szeretnek dolgozni. A szintén elhangzott „fejlett nyugati példákra” reagálva felhívta a figyelmet, hogy ezekben az országokban ugyanígy működik a munkavállalói érdekérvényesítés rendszere, csak a társadalom szolidaritása nagyobb, tudva, hogy bárki kerülhet abba a helyzetbe, hogy csak sztrájkkal tudja megvédeni gazdasági-szociális érdekeit.
Az oldal szóvivője Borsik János és Pataky Péter felszólalása után úgy összegezte az elhangzottakat, hogy a szakszervezetek készek arra, hogy az OÉT keretein belül áttekintsék az elmúlt 20 év gyakorlatának tapasztalatait.
1. Előterjesztés a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
Előterjesztő: Kormányzati Oldal
Habár az előzetes bizottsági egyeztetések alapján úgy tűnt, hogy ezt a napirendi pontot hamar lezárja az OÉT, mindjárt az elején kiderült, hogy a munkáltatók egy teljesen új követeléssel álltak elő, miszerint a hétvégi hazautazási költségtérítés mértéke jelentősen csökkenjen.
A munkavállalói oldal javaslatát azonban könnyen befogadták a felek, mely szerint ne fix összeg legyen a törvény szövegében, hanem évente valamely mutatók alapján növekvő.
Rövid szünet és egyeztetés után a felek abban maradtak, hogy további egyeztetés szükséges a javaslat elfogadása előtt.
2. Előterjesztés a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) pályázati felhívásáról
Előterjesztő: az MKDSZ igazgatója
Az OÉT a pályázati felhívást tudomásul vette.
3. Tájékoztató a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2009. évi tevékenységéről
Előterjesztő: a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke
A beszámoló meghallgatása után a munkavállalói oldal egyrészt jelezte aggályait, hogy a testület önmagát értékeli, másrészt hogy olyan kérdésekben is állást foglal (például a nyugdíjkorhatár emelése) amelyek nem tartoznak a kompetenciájába.
Horváth Lajos emellett elmondta, hogy az oldal elégedett a testület munkájával, de esetlegesen szükségét látnák a testület törvényi megerősítésének, hogy megállapításainak következményei is legyenek.
