Egyenlőség-jelek
Napjainkban az esélyegyenlőség, a diszkrimináció fogalmairól sokan, sokat, sokféleképp beszélnek, azonban óriási probléma, hogy alig hallani olyan szakmai diskurzusról, mely valóban eligazítást adna a téma iránt érdeklődők és a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett emberek számára. Tény, hogy Magyarországon már létezik a jogszabályi háttér és a megfelelő intézményrendszer a diszkrimináció csökkentésére és romboló hatásának orvoslására, viszont a legtöbben ma sem tudják miként, és hogyan élhetnének jogaikkal. A mai naptól megjelenő „egyenlőség-jelek” című beszélgetés-sorozatunk a kommunikációs űrt kívánja betölteni.
Fontos tudni, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztálya a társadalmi esélyegyenlőtlenségből fakadó helyi szinten jelentkező problémák megoldását igyekszik minél inkább helyi szintekre összpontosítva, különböző csatornákon keresztül az emberekhez közvetlenül eljutva megoldani. Így az Országos Esélyegyenlőségi Hálózaton keresztül országos szinten működteti ? 2008-tól országos lefedettséggel ? esélyházait, melyeken keresztül el tudja érni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat. A hálózat célja, hogy támogassa az esélyegyenlőségi szakpolitikákat, a különböző esélyteremtő programokat. Fontosnak tartjuk a szemléletformálást, a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának elősegítését és a diszkrimináció elleni fellépést hálózatunkon keresztül. A munkában szem előtt tartjuk, hogy részt vegyenek benne civil szerveztek, önkormányzatok, munkáltatók és a helyi média is. A tevékenységi kör közvetlen célcsoportja az esélyegyenlőtlenséggel leginkább küzdő társadalmi csoportok, így a nők, a romák, a fogyatékossággal élők, gyermekek, idősek, hátrányos helyzetű településen lakók. A hálózat munkájának részeként helyi szinten, kistérségekben szakmai programok indulnak, és tanácsadó tevékenység is folyik itt.
Meg kell említeni azokat a nagyon fontos tevékenységeket, melyeket a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály lát el a minisztériumon belül, mivel ők irányítják az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot, valamint a Regionális Kríziskezelő Hálózatot. Így ez utóbbi keretében működnek családok átmeneti otthonai, melyek szolgáltatását olyan krízishelyzetben lévők vehetik igénybe, ahol a családon belüli erőszak esete áll fenn. A házakban tehát a sértettek segítése és krízishelyzet-kezelés folyik civil szervezetek és önkormányzatok bevonásával. Az elhelyezés biztosítása és a további életút segítése ?félutas kiléptető házakkal? és egyéb programokkal valósul meg.
Ha a minisztérium munkájának aktualitásairól beszélünk, akkor A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Terv 2010-2021-ig tartó tevékenységéről is érdemes szót ejteni, melynek jövőbeli alkalmazásával még több helyt kap a gender mainstreaming elv - vagyis a nemek közti egyenlőség elvének - általános érvényesítése.
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban szó kell hogy essen a következő évben megrendezésre kerülő A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évről, mely komoly feladatokat tartogat a minisztériumnak 2010-re vonatkozóan. Azonban az is fontos, hogy minél több társadalmi ? és civil szervezet részt vállaljon a munkálatokban, ezzel is egy hatalmas problémakörre összpontosítva a társadalom figyelmét.
Milyen típusú esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatos ügyekkel találkoznak a leggyakrabban?
A minisztérium közvetett módon érintett az esélyegyenlőtlenség megtapasztalásában Az Esélyegyenlőségi Főosztály az esélyházak hálózatán keresztül tud eljutni a közvetlen szintekre, így az egyedi és a csoportos problémákkal itt találkoznak szakembereink. Hazánkban jelenleg kiemelten fontos téma a romaügy, mely a diszkriminációs esetek nagy hányadát teszi ki. Lényeges továbbá megemlíteni a nőket érintő diszkriminációt, mellyel nap, mint nap globális ügyeken keresztül találkozunk, mivel a nők a nemi szempontok miatt hátrányban vannak. Ez jelentheti a bérkülönbségek kérdését, vagy a munkavállalással összefüggő nehézségeket, melyek az anyákat érintik.
Ma Magyarországon az sem mindegy ?ki, hol él?, mivel a felsorolt a problémák hatványozottan érintik a területi hátrányok által sújtott térségekben lakókat, mivel ők kevéssé férnek hozzá minőségi szolgáltatásokhoz.
A minisztérium különös figyelmet fordít a gyermek és ifjúsági, valamint az idős korcsoportokat érintő hátrányos megkülönböztetések eseteivel is, mivel ezek a csoportok korlátozott cselekvőképességük okán és az életkoruk miatt sok hátrányt szenvednek el.
A főosztály milyen segítséget tud nyújtani a diszkrimináció sújtotta társadalmi csoportoknak?
Elsősorban megfelelő jogszabályok megalkotásával tudunk hatással lenni az eseményekre, melyek nem csak az Európai Unós joggal szükséges, hogy harmonizáljanak, hanem a nemzetközi és hazai elvárásokkal is. Fontosnak tartjuk, hogy a változó igényekre naprakész válaszok szülessenek, a jogszabályi háttér elengedhetetlen, hogy igazodjon a napi problémákhoz, és hogy a változó gazdasági-társadalmi helyzetre idejében tudjunk reagálni. Erre példa a kvótatörvény, a távoltartási törvény, vagy a különböző miniszteri rendeletek, melyek megalkotásánál elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a jelen szempontjait. A mi munkánk egyik alapját az egyenlő bánásmódról szóló törvény (2003. évi CXXV. törvény) jelenti, melyet például két hete módosítottak.
Nagyon fontos, hogy ha már jogilag megpróbáljuk megteremteni a ?diszkrimináció-mentes? társadalmi alapot, emellett a szükséges források feladatok mellé rendelése is történjen meg. Ehhez több hazai és uniós pályázati lehetőség is rendelkezésre áll, melyek minden ágazatot érintenek, ahol ilyen típusú tevékenység megjelenik.
Ezen kívül a minisztérium által már létrehozott intézményi hálózat feladata, hogy információt szolgáltasson és ügyfélfogadást tartson, mivel így valósulhat meg az a törekvés, miszerint közvetlenül el szeretnénk érni a társadalmi csoportokat különböző programjainkkal (pl.: élhető falu program, közösségfejlesztő programok stb.).
Véleménye szerint hogyan tudnak a szakszervezetek segíteni a diszkrimináció legyőzésében, s hogyan vállalhat ebben úttörő szerepet a Liga Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Tagozata?
Úgy gondolom mindenki tud segíteni, aki akar. A társadalom minél szélesebb rétege és minden egyes ember számít, aki fontosnak tarja a társadalmi igazságosságot, az esélykülönbségek csökkentését. A különböző szervezetek hálózatainak összefogásával valósulhat meg pozitív elmozdulás a célok irányába, ez az, ami valóban segíthetne. A Liga is sokat tehet az esélyek növeléséért, a diszkrimináció ellen, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokért, mert szervezetei közel vannak az emberekhez, a munkavállalókhoz. Ilyen módon közvetlenül tudnak segítséget nyújtani, mint érdekképviseleti szervek. Ha e mögött a segítő szándék mögött jól szervezett hálózatok vannak, - melyek nem egymás mellett dolgoznak, hanem együttműködnek ? megvan a hatékony segítségnyújtás lehetősége. A szakszervezeti segítők ma már minden támogatást meg tudnak kapni a szakemberektől, más hálózatok tapasztalt dolgozóitól.
A szakszervezet szerepe ebben a kérdéskörben azért lényeges, mert mozgósítani és szemléletet formálni is képes. Az információszolgáltatás mellett ez utóbbi nagyon fontos a mai előítéletekkel teli társadalomban. A szakszervezet a nagy létszám és a közvetlenség miatt komoly eredményeket tud elérni az esélyegyenlőség területén.
Minorics Melinda
