Szakszervezetek a brüsszeli csúcstalálkozón

A találkozón az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnök asszony mellett jelen volt Valdis Dombrovskis, az Emberközpontú Gazdaságért felelős ügyvezető alelnök, valamint Nicolas Schmit Foglalkoztatás és Szociális ügyekért felelős leköszönő Biztosok. A szociális partnerek képviseletében az európai szövetségek, mint a munkavállalókat képviselő Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), valamint a munkáltatói oldalt képviselő BusinessEurope, SGI Europe és SMEunited vezetői mellett meghívást kaptak magyar, lengyel és dán szociális partnerek is, mint az Európai unió jelenlegi soros és soron következő elnöki posztját betöltő országok képviselői.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az Európai Unió legnagyobb versenytársai Kína és az USA, mely országokhoz képest az EU-ban kisebbek az egyenlőtlenségek, jobb az infrastruktúra és a széndioxid kibocsátás is jóval alacsonyabb, azonban a mérleg nyelve az említett versenytársaink felé húz, ha a termelékenységi mutatókat és az energiaárakat nézzük, valamint azt európai demográfiai válságot, melyet az elöregedő társadalom kihívásai jelentenek az unióban. Feladatként tűzte ki ezért az Európai Bizottság a versenyképesség növelését, a belső piac elmélyítését, egy átfogó európai zöld iparpolitika kialakítását, valamint a szabályozási rendszer leegyszerűsítését. Az átalakulásban azonban fontos szerepet szánnak a képzés és átképzés fontosságának, valamit a minőségi munkahelyek megteremtésének, ehhez kéri a szociális partnerek együttműködését egy közös ütemterv kidolgozása céljából.

Mészáros Melinda hozzászólásában kiemelte, hogy közös érdekünk az Európai Unió gazdaságát felfelé ívelő pályára állítani, így a magyar munkavállalói oldal javaslataival és érdemi bevonása esetén a döntés-előkészítés folyamatában való részvételével is támogatni kívánja azt. A versenyképességről szóló vitákban a gazdasági szereplők túl gyakran figyelmen kívül hagyják az emberek minőségi életkörülményeit megalapozó közszolgáltatások fejlesztésének fontosságát, például az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a szociális védelembe való beruházásokat, melyek a versenyképes gazdaság létfontosságú alappillérei. Beszédében rávilágított arra is, hogy téves az elképzelés, miszerint a dereguláció, a munkavállalói és szakszervezeti jogok védelmi szintjének csökkentése hozzájárulna a versenyképesség javításához. A versenyképesség növelésének szolgálatában a jobb munkafeltételeket biztosító jogi háttér, erős szakszervezeti jogosítványok, hatékony szociális dialógus és a bérek dinamikus növelése állnak. A fogyasztás növelésének a legfőbb ösztönzője a munkavállalók béreinek dinamikus emelése.

A LIGA Szakszervezetek elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy alapfeltétel kiszélesíteni a szociális párbeszéd lehetőségét a verseny és közszférában egyaránt, a felekkel való előzetes és hatékony egyeztetés módszerét szem előtt tartva, továbbá, a minőségi munkahelyek megteremtése része kell, hogy legyen a versenyképességi fordulatnak, melyhez a kollektív szerződések és a hatályuk alá tartozó munkavállalók számának, arányának növelése támogatást nyújthat. A Közép -Kelet európai régióban áttörést hozhat a megfelelő minimálbérekről szóló irányelv, amely a kollektív szerződések általi lefedettség dinamikus mértékű növelését is előirányozza, s ezáltal keretet teremt a versenyképességi céljaink megvalósulásához. Elengedhetetlen a szociális partnerek összehangolt munkája, valamint a kormány elkötelezettsége egyaránt. Eme kiemelkedően fontos feladat ellátásához megfelelő uniós forrásokat kell biztosítani Magyarország, és a szociális partnerek számára.

A magyar munkáltatói oldal képviseletében dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke kiemelte, hogy a versenyképesség előre mozdítása nem alapulhat csupán egy-két iparágon, a különbségeket ki kell egyenlíteni és az átmenetben nagyon fontos szerepet játszik a készségek fejlesztése; valamint a régiók közötti különbségek okán a mobilitás elősegítésének érdekében a konvergenica megvalósulása.

Rolek Ferenc és Mészáros Melinda 2024. október 16-án Brüsszelben

Miközben az európai munkáltatók az adminisztratív terhek csökkentését, a befektetési kedv növelését célzó deregulációt látták a versenyképesség előmozdítását célzó folyamat legfontosabb eszközének, Esther Lynch, az ETUC főtitkára a munkavállalói oldal prioritásait hangsúlyozva, többek között az átképzéshez szükséges alapvető jogok biztosítását, a termelékenységi versenyhez szükséges köz-és magánberuházások fontosságát, a mesterséges intelligencia szabályozását és a minőségi munkahelyek megteremtésének szolgálatába állítását emelte ki beszédében.

Ursula von der Leyen zárásként további egyeztetésre invitálta a szociális partnereket a bizottsági elnöki mandátumának első 100 napos vállalását erősítendő európai iparpolitika arculat közös megtervezéséhez.

Hangonyi Adrienn