Erősebb kohéziós politika és együttműködés szükséges

A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése, az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.

Válaszút előtt az európai kohéziós politika: a felzárkóztatás legfontosabb eszközének jövője című, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén a tárcavezető elmondta: ezt a kérdéskört nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel jelenleg hármas átmenet zajlik, digitális, zöld és demográfiai. A tárcavezető kiemelte: a kohéziós politika alapvető fontosságú a regionális különbségek kezelésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában és a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság márciusban publikált 9. Kohéziós Jelentése kapcsán megjegyezte: a dokumentum kiemeli a kohéziós politika szerepét a hosszú távú növekedés és versenyképesség elősegítésében, ami az egységes piac működéséhez elengedhetetlen. A kohéziós politika 2027 utáni reformjáról szólva megjegyezte: radikális változtatás helyett finomításokra van szükség, és a módosításnak önkéntesnek kell lennie. Továbbá az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai mellett a helyi igényekhez jobban illeszkedő tagállami javaslatokat is figyelembe kell venni. A kohéziós politikának továbbra is a fejlettségi különbségek csökkentésére kell összpontosítania - mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, a jól működő kohéziós politika elengedhetetlen a gazdasági különbségek kezeléséhez és a jövőbeni tagállamok zökkenőmentes integrációjának megkönnyítéséhez.
Ezért Magyarország is támogatja az EGSZB-t abban, hogy vonják be a leendő tagállamokat ezekbe az egyeztetésekbe - fűzte hozzá. A magyar álláspont, hogy a kohéziós politika keretrendszerének kialakításában illetve a források elosztásában továbbra is fontos szempont kell, hogy maradjon a gazdasági fejlettség és ennek főbb mutatószáma az egy főre jutó GDP – ismertette.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke a konferencián elmondta: elengedhetetlen, hogy új lendületet kapjon az EU kohéziós politikája, ami erősítheti az állampolgárok bizalmát az európai projektben. Ha azt szeretnénk elérni, hogy közelebb hozzuk az uniót az emberekhez, akkor a gazdasági és társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére van szükség, amit a kohéziós politikának támogatnia kell - mutatott rá. Képzési, átképzési és támogatási programokra van szükség azokban a társadalmi csoportokban, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság, így a nők, fiatalok, bevándorlók, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében.

Megjegyezte: a kohéziós politikában továbbra is szükség van a területi megközelítésre, a gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklésére. Az EGSZB, mint ahogy korábban is, most is együttműködik az aktuális uniós elnökséggel és kész megosztani ajánlásait - mondta.

Hozzátette: a kohéziós politika 2027 utáni időszakra vonatkozó átalakítására ajánlásaikat már elküldték Elisa Ferrerának, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosának, és a tagállamok minisztereinek. Oliver Röpke elmondta: az EGSZB, az uniós intézmények közül elsőként bevonta a tagjelölt országok civil szervezeteinek képviselőit tanácsadó testületébe, mivel álláspontjuk szerint ezek a szereplők fontos szerepet játszanak az európai integráció társadalmi támogatásában.

(MTI)

A konferencián részt vettek a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői is. Felszólalásában Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a digitális és zöld átállás, az élethosszig tartó tanulás, az oktatás minőségének fontossága mellett kiemelte, hogy a versenyképesség indokolt javítása nem helyezheti háttérbe a munkavállalói és szociális jogokat. A munkaerőpiaci helyzet kezelése érdekében számos uniós forrásból támogatott program indult az elmúlt időszakban, így például az egyik ilyen a mentorálást állítja középpontba, az idősebb generáció munkahelyi szerepének helyes értékelése, valamint a fiatal munkavállalók integrációja érdekében. Hangsúlyozta, hogy a kohéziós források mögött a humán erőforrás biztosítja a gazdasági növekedés hátterét, ezért fontos kérdés a munkavállalók számára a bérek felzárkóztatása, átgondolt beruházási politikával a hosszabb távon is biztosított minőségi munkahelyek létrehozása az egyenlőtlenségek feloldásának egyik eszközeként a kevésbá fejlett régiókban. Ennek elérése érdekében a források célzott és összehangolt biztosításával fejleszteni kell a munkavállalói mobilitást is segítő infrastruktúrát, biztosítani kell a képzések és átképzések támogatását. A folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás elősegítése érdekében meg kell teremteni utóbbiak jogszabályi és anyagi támogatásának hátterét. A szakpolitikák kialakítása során a szociális partnerek és a civil társadalom fokozottabb bevonására szólított fel.

Oliver Röpke EGSZB elnök Bóka Jánossal, az európai uniós ügyekért felelős miniszterrel is megbeszélést folytatott, amelyen megvitatta a magyar elnökség prioritásait és a lehetséges szorosabb együttműködés területeit. Ezzel összefüggésben az EGSZB már kapott felkérést a magyar elnökségtől számos feltáró vélemény elkészítésére, ideértve az EU versenyképességét, a fenntartható mezőgazdaságot, a bővítés előrehaladását és a demográfiai kihívásokat.

f