A biológiai veszélyforrásokkal szembeni védelemről alkot jogot az ILO
Ismét ülésezik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A több szakbizottság közül a normaalkotó bizottság 2024.június 3. napjától június 14. napjáig fog ülésezni. Az alábbiakban dr. Kéri Ádám, mint a LIGA Szakszervezetek delegáltja és a normaalkotó bizottság tagja, a biológiai veszélyforrások elleni védelemmel kapcsolatos bizottsági munkát mutatja be.
Előzmények
A biológiai veszélyforrások 2022-ben 550 000 munkavállaló halálát okozták világszerte. Számos biológiai veszélyforrás relevanciája okán így fel is került az ILO munkahelyi megbetegedések listájára, mely maga a 194. számú ajánlás. Az ILO 1919-ben, azaz a megalapításának évében fogadta el a 3. számú ajánlást az anthrax okozta kockázatokról (R3: A lépfene megelőzéséről), ezt pedig 2010-ben a HIV és AIDS okozta kockázatokról szóló 200. számú ajánlás követett (R200: A HIV és az AIDS a munka világában). A szakszervezetek 1993. óta követelik a biológiai veszélyforrásokkal kapcsolatos, önálló és általános ILO norma (standard) megalkotását, melyre ez idáig nem került sor.
1981-ben került elfogadásra a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló 155. számú egyezmény (C155: munkavédelmi egyezmény), amely kifejezetten nevesíti a biológiai veszélyforrásokat és megköveteli, hogy ahhoz kapcsolódóan a munkáltatók megfelelő intézkedéseket hozzanak. Az egyezményhez a 155. számú protokoll is kapcsolódik, mely előírja azon munkahelyi balesetek nyilvántartását, melyet feltehetően biológiai veszélyforrás okozhatott. Emellett ugyanezt a területet szabályozza az ugyanezen évben elfogadott 164. számú ajánlás is (R164: Ajánlás a munkavédelemről). Később az ILO ugyanezen tárgyban elfogadta a 187.számú keretegyezményt is (C187: Keretegyezmény a munkavédelemről).
1985-ben került elfogadásra a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról szóló 161. számú egyezmény (C161: Egyezmény a foglalkozásegészségügyi szolgálatokról). 2002-ben került elfogadásra a foglalkozási megbetegedések listáját tartalmazó 194. számú ajánlás (R194: A foglalkozási megbetegedések jegyzékéről), melyen biológiai kockázatok okozta betegségek is nevesítésre kerültek.
Az ILO 2017-ben és 2018-ban a tripartit standard felülvizsgálat keretében kimondta, hogy a biológiai veszélyforrások kapcsán normaalkotó munka szükséges, ám erről érdemben csupán a 2021. évben ülésező irányítótestület (Governing Body) döntött 2021-ben. Ekkor az a döntés született, hogy a biológiai veszélyforrások kérdését az ILO 2024., illetve 2025. években, normaalkotó munka keretében fogja tárgyalni. Ezt követően 2022-ben az ILO technikai iránymutatást fogadott el a biológiai veszélyforrásokról. Ekkor került elfogadásra a biológiai veszélyforrás tág, a kórokozók körét jelentősen meghaladó definíciója. Az iránymutatás egyebekben kifejezetten részletes. Bemutatja a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, meghatározza a munkaköri kockázatértékelés és kockázatkezelés szempontjait, rendelkezik az adatszolgáltatási kötelezettségről, munkavédelmi képzésről, a munkabalesetek kivizsgálásáról, a munkabalesetek nemzeti kivizsgálásáról és nyilvántartásáról, valamint a kapcsolódó a munkavédelmi ellenőrzésről. A mellékletekben a kockázatértékelés módszertana, illetve szektorspecifikus veszélyforráskatalógus is megtalálható.
2022-ben a 155. és a 187. számú egyezmények alapvető jelentőségű egyezményekké lettek nyilvánítva. Ennek azért is van jelentősége, mert ettől kezdve ezen egyezmények minden ILO tagállamra nézve kötelezőek, illetve a bennük foglalt elveket valamennyi későbbi norma során figyelembe kell venni. 2023-ban a munkahelyi egészség és biztonság és a méltányos átmenet tárgyában született iránymutatás a klímaváltozás okozta veszélyforrásokat külön is nevesítette. Szintén 2023-ban született meg egy összehasonlító ILO tanulmány a munkahelyen felmerülő biológiai és nem biológiaibiológiai kockázatokról. Végezetül 2023-ban egy ILO tanulmány is született a klímaváltozás munkabiztonságra gyakorolt hatásairól.
|
Jogforrás száma |
Jogforrás neve |
| 3.sz. ajánlás (1919.) | Anthrax (lépfene) ajánlás |
|
155. sz. egyezmény (1981.)+ 155.sz. protokoll (1981.) + 164.sz. ajánlás (1985.) |
Munkahelyi egészségről és biztonságról szóló egyezmény, kapcsolódó ajánlás és protokoll. |
| 194.sz. ajánlás (2002.) | Foglalkozási megbetegedések listája |
| 187.sz. egyezmény (2006.) | Munkahelyi egészség és biztonság keretegyezmény |
| 200.sz. ajánlás (2010.) | HIV és AIDS ajánlás |
| Technikai standardok (2022.) | Biológiai veszélyforrások technikai standardok |
Jogalkotási kérdések
A biológiai veszélyforrás több, mint a biológiai kórokozó
A normaalkotással kapcsolatosan felmerülő első kérdés, hogy a biológiai kórokozókkal vagy a veszélyforrásokkal fog a bizottság foglalkozni. Az ILO 2022. évben elfogadott technikai iránymutatása a tágabb definíció mellett foglalt állást, így a norma nem csupán a biológiai kórokozókra (COVID, HIV, MERS, SARS, Lyme, Hepatitis B, C, Anthrax, Brucellosis, penész, prion stb.), vegyszerekre, hanem minden olyan veszélyforrásra kiterjed, mint például a nem fertőző betegségek (irritáció, allergia, daganatos betegség), mérgezések (beleértve az aerozolt, port, endotoxint), sérülések, betegség, illetve minden olyan kár, amely valamely biológiai kórokozóval vagy anyaggal kapcsolatos.
A norma terjedelme:
Míg a munkavállalói oldal egyezmény mellett érvel, addig a munkáltatói oldal szűkebb hatályú standard elfogadását támogatná, mely elsősorban a biológiai kórokozókra fókuszálna. Bizonyos kockázatokat emellett nem tekint a munkáltatói oldal biológiai kockázatoknak sem (pl: wooden dust), így ezekre való utalás a technikai iránymutatásból is kimaradt.
Szektorok:
A munkavállalói oldal szerint biológiai kockázatok valamennyi szektorban felmerülnek, így olyan szektorok is érintettek, mint például az oktatás. A szektorok tisztázására a technikai iránymutatással kapcsolatos vitában már nem maradt idő, így a kérdés újra előkerülhet.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
