Az európai méltányos és befogadó nyugdíjpolitikáért

A szakszervezetek aggodalmai a társadalombiztosítással és a nyugdíjpolitikával kapcsolatban

A jelenlegi demográfiai trendeket a kormányok és az európai intézmények érvként használják fel, hogy megkérdőjelezzék az „öregedés költségeinek”, a nyugdíjrendszernek pénzügyi fenntarthatóságát. Ez egyértelműen kiderül néhány EU-tagállamban végrehajtott reformokból, ahol drasztikusan megemelték a törvényes nyugdíjkorhatárt, csökkentik a nyugdíjjuttatásokat (indexálás), és leszállítják a jóléti állam juttatásait. Ez a megközelítés összhangban van az Európai Gazdasági Kormányzás (EEG) szabályaival, de ezt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) erősen vitatja a Szociális Pillér 15. elvében megállapított jogok elsőbbségére, „az öregedés méltóságára” hivatkozva.

Jóllehet jó munkahelyekre, jó bérekre, illetve megfelelő nyugdíjra nem csak az aktív életkorban, hanem az élet nyugdíjas szakaszában is szükség van, ez nem magától értetődő mindenkinek. A munkavállalók Európa-szerte a dolgozói szegénységgel küzdenek, a javadalmazás pedig messze elmarad a bérek és jövedelmek stagnálása, a rossz minőségű munkahelyek, az állás-folytonossági zavarok és bizonytalanság miatt, ideértve az önként nem vállalt részmunkaidős munkákat, a diszkrimináció miatt, valamint azért, mert elégtelen a fiatal munkavállalók foglalkoztatását lehetővé tevő munkaerőpiaci átmenet. A munkahelyek stabilitását tovább rontják az ismétlődő válságok; az elégtelen és nem folyamatosan érkező bérek nem megfelelő nyugdíjmegállapításhoz vezetnek.

Számos uniós országban drámaian csökkentették a nyugdíjmegállapítási rátákat az elmúlt évtizedekben még az átlagkeresők esetében is, ami ahhoz vezet, hogy a nyugdíjba vonulás utáni jövedelmek a szegénységi küszöb alá csökkentek.

A SociAll legutóbbi tanulmányai egyértelműen azt mutatják, hogy a befogadóbb és jobb minőségű munkaerőpiac kulcsfontosságú a megfelelő nyugdíj-jogosultság megszerzéséhez. Ugyanakkor a tanulmányok azt is mutatják, hogy a munkaerőpiaci kiegyenlítődésnek pozitív hatása van a több évtizedes jogosultságokra nézve.

Aggodalomra ad okot az időseket érintő szegénység növekedése, amely a megélhetési költségek növekedésével aránytalanul súlyosbítja helyzetüket. Az emelkedő energia- és lakhatási költségek (állami- és magánlakáspolitika hiányában, beleértve a szociális lakhatást), és különösen a minőségi és megfizethető egészségügyi ellátás- és a gondozási szolgáltatások hiánya sok időskorú háztartás számára nehézséget jelent, főleg, ha a nyugdíjjövedelemük nem elegendő mindezek fedezésére.

Az ETUC a tisztességes és befogadó nyugdíjpolitikáért és az öregedés méltóságáért

Ezek a kérdések rendszerszintű megközelítést igényelnek, amely egy befogadó és nemek közötti egyenlő munkaerőpiac megfelelő befizetésein alapul; egyrészt kezelni kell az EU szerte nem megfelelő nyugdíjakat, másrészt, a jelenlegi és a leendő nyugdíjasok érdekeit szem előtt tartva, harcolni a szegénység a és a társadalmi kirekesztés ellen.

A szakszervezetek nemzeti prioritásai a nyugdíjpolitikában, a nemzeti prioritások tiszteletben tartása mellett, közös igények felé fordíthatók. Ezek a következők:

− befogadóbb és megfelelőbb nyugdíjrendszerek, amelyek garantálják a megfelelő helyettesítési arányokat és a szegénység elleni védelmen túlmutató tisztességes életszínvonalat (ETUC 2023);

− több társadalmi és állami beruházás a népesség elöregedésével koherens módon; közszolgáltatások, beleértve a megelőző egészségügyi ellátást, a hosszú távú gondozást és a tisztességes lakhatást;

− a nyugdíjak teljes körű indexálása és átértékelése a bérekhez illetve a megélhetési költségek növekedéséhez az időskori szükségletek növekedése miatt;

− méltányos és korábbi nyugdíjhoz jutás a fáradságos munkát végzők számára;

− konkrét szabályok a nemek közötti nyugdíjszakadék kompenzálására és ellensúlyozására;

− a generációk közötti szolidaritás hatékony előmozdítása uniós és tagállami szinten egyaránt – például olyan politikákkal, amelyek javítják az idősebb munkavállalók munkahelyi megtartását a törvényes nyugdíjkorhatárig, beilleszkedési utak kialakításával párosulva, amely - például szakmai gyakorlatokon keresztül - minőségi munkahelyeket teremt a fiatalok számára is;

− megfelelő minimálnyugdíj-rendszerek vagy ezt garantáló egyéb eszközök „Idős korban mindenkinek joga van a méltó életet biztosító forrásokhoz”, amelyek arra törekednek, hogy mindenki a létminimum felett élhessen; a fiatalabb generációk számára a munkaerőpiaci diszfunkciók korrigálása, hogy ellensúlyozza az elaprózott járulékok és az alacsonyan fizetett életutak hatásait, a kényszerű munkanélküliség és képzési időszakok időszakának kompenzációja; valamint az idősebb munkavállalók számára az előre nem látott problémák kompenzálása.