Az Országos Munkavédelmi Bizottság 30 éve

- Minden évben aggodalmunkat fejezzük ki a munkavédelmi ellenőrzések csökkenő száma és iránya miatt – mondta Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője az Országos Munkavédelmi Bizottság eltelt 30 évét értékelve a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály konferenciáján, 2024. április 29-én.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság 30 éve

A munkavédelmi érdekképviselet jóval hosszabb időt ölel fel, mint 30 év. Az első fontos lépés ebben az ügyben a 240/1950 (IX. 23.) MT sz. rendelet volt. Ekkor alakult meg a SZOT Munkavédelmi Osztálya, így a munkavédelem irányítása és ellenőrzése szakszervezeti feladat lett. Tíz évvel később kormányhatározat hozta létre az Országos Munkavédelmi Bizottságot. ( 2055/1960; VIII.30.) A hatvanas években a minisztériumokban munkavédelmi osztályok működtek, amelyek az adott ágazatért feleltek.

Napjainkban a 1993.évi XCIII tv. Munkavédelmi törvény (hat. 1994.01.01.) előírásai alapján működik immár tripartit rendszerben, a három pilléren álló Országos Munkavédelmi Bizottság. A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés szerve, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteiből, valamint a Kormány képviselőiből áll, saját ügyrend szerint működik, és ellátja a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést.

A Bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, munkájukat a szakma iránti elhivatottságból végzik. Az OMB feladata, hogy véleményezze a munkavédelem alapvető szabályait (jogszabály-koncepciókat, tervezeteket), a beszámolókat és a programokat, ajánlásokkal segíti a munkavédelmi kérdések hatékony rendezését és a rendelkezések végrehajtását, feladata továbbá a közvélemény tájékoztatása is.

Országos Munkavédelmi Bizottság jogkörében változás történt 2023 novemberében, mivel a testület az intézkedések felülvizsgálatában már nem vehet részt.

Elődök

A jelenlegi formában felálló Országos Munkavédelmi Bizottság harminc évvel ezelőtti megalakításában kulcsfontosságú szereplők voltak:

1994. OMB ügyvivők:

- Kormányoldal.: Dr. Békés András OMMF elnök (Papp István, Dr. Dudás Katalin, Dr. Bakos József, Nesztinger Péter,)

- Munkáltatók: Palotás László TAURUS vezérigazgató (Dr. Nosztrai Judit, Palotás Gábor, Mandrik István,)

- Munkavállalók: Főcze Lajos Vegyész Szaksz. főtitkára (Borhidi Gábor LIGA MEDOSZ, Dr. Dudás Katalin SZEF,)

Jelenleg a Munkavállalói oldal képviselői az alábbi Szakszervezeti konföderációk delegáltjai: A Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése.

A delegált tagok közül ketten az EU-OSHA igazgatótanácsának munkájában is részt vesznek, mint tag és póttag. (Az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ügynöksége, aki munkájával hozzájárul az Európai Bizottság munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2021-2027-es stratégiai keretrendszeréhez, továbbá más kapcsolódó uniós stratégiákhoz és programokhoz.)

A Munkavállalói és Munkáltatói oldal munkáját, országosan és nemzetközi szinten is elismert munkavédelmi szaktekintélyek, szakértők segítik, tanácskozási joggal részt vesznek az OMB munkájában. A teljesség igénye nélkül: Varga István, dr.Váró György, dr.Koch Mária, Krizsán Józsefné, Borhidi Gábor.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön nevesíti, hogy a testi és lelki egészséghez való jog mellett “minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. Ezt az ország – többek között – a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével is érvényesíti.

Az biztonság előbbre való a gazdasági érdeknél

A Munkavállalói oldal egységesen kiáll amellett, hogy egyetlen munkavállaló biztonságát, életét sem szabad különféle gazdasági érdekek alá rendelni. A munkavállaló munkabér kifizetése ellenében szellemi tudását, fizikai erejét adja, DE nem az életét!!

Jelenleg munkavállalói oldalról azt érzékeljük, hogy a társadalmi párbeszéd a munkavédelmi kérdésekben kezd megfenekleni, formálissá vált. Komoly, a munkavállalók biztonságát, egészségét érintő kérdésekben hozott kormányzati rendelkezések előzetes véleményezése „pusztába kiáltott szó” maradt. Komoly szakmai, jogi észrevételeinket „támadásnak” vette, vagy veszi a jogalkotó. Munkavállalói, de biztos vagyok abban, tudom, hogy Munkáltatói oldalon is prioritást élvez a munkavállalók biztonsága! Megengedhetetlennek tartjuk, hogy akár egyetlen munkavállaló is életét veszítse munkavégzés közben, azért mert nem rendelkezett megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, vagy a munkaegészségügyi vizsgálatot számára nem biztosították.

Úgy a munkavállalói oldal, mint a munkáltatói oldal minden évben elismeréssel szól a Munkavédelmi Főosztály tevékenységéről. Látjuk azt a „küzdelmet”, amelyet a drasztikusan lecsökkentett számú munkavédelmi ellenőr végez. Minden évben aggodalmunkat fejezzük ki a munkavédelmi ellenőrzések csökkenő száma és iránya miatt. Ha ma az összes vállalkozásra kiterjedő munkavédelmi ellenőrzés kezdődne, akkor evvel a létszámmal átlagosan 128 évente kapna egy munkáltató hatósági ellenőrzést.

A tripartit rendszert alkotó három pillér közül egy, vagy kettő pillér gyengül, akkor nem kell ahhoz statikusnak lenni, hogy belássuk, a rendszer össze fog omlani. Ezt nem volna szabad megvárni.

Miskéri László

(Fotó: György Károly)