Vendégmunkás-dömping? Ehhez az üzemi tanácsoknak is lehet majd egy-két szava

Az Economx értesülései szerint hamarosan szavazhat az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amely a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának kérdéseiről minden eddiginél nagyobb beleszólást enged az üzemi tanácsoknak. A mostani, tervezett szigorítás nem az első, ilyen módosítás történt idén március elsejétől is.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvényt, amely szerint csak olyan álláshelyet tölthetnek be vendégmunkások, amelyet magyar munkavállaló nem akar. Továbbá, csak korlátozott időn keresztül tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A HÍD Consulting szakértői akkor elmondták az Economxnak, hogy 2024 fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új kihívásokat hoz, hanem egyben új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a harmadik országbeli munkaerő bevonására.

A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgároknak többek között rendelkezniük kell érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel vagy vízummal, valamint szálláshellyel Magyarországon. Emellett igazolniuk kell anyagi fedezetüket a tartózkodás teljes időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.

A főbb szabályok 2024. március 1. napján léptek hatályba, az átmeneti rendelkezések viszont már január elsejétől éltek.

Az üzemi tanácsok érdekében kiegészítenék az Mt.-t

Az Economx úgy tudja, az Országgyűlés hamarosan megszavazhatja, hogy kiegészítik a Munka törvénykönyvét. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

Ezt most kiegészítheti a Parlament. Eszerint az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén, amennyiben az eléri a munkáltatóban munkaviszonyban álló dolgozók létszámának öt százalékát, ki kell kérni a véleményét. Ez a kötelezettség érvényes minden további öt százalékos emelkedés elérésekor is, a foglalkoztatás előtt tehát ebben az esetben is kötelező a véleménykikérés.

A mostani tervezett szigorítás nem az első, ilyen módosítás történt idén március elsejétől is. Ennek alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni – és mindezt jogszerű indok nélkül teszi. A HÍD Consulting szerint a nem jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás esetén a munkáltatóra vonatkozó szankciók lehetnek többek között pénzbírságok kiszabása, munkavállalási engedélyek visszavonása, vagy a munkavállaló tartózkodási engedélyének érvénytelenítése, ha a munkáltató nem tartja be a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségeit.
Az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott a felek eltérő munkakultúrájával kapcsolatban. Egészen pontosan arról volt szó, hogy a vendégmunkások, mivel nincs itt a családjuk és nem élnek szociális életet, jobban terhelhetők.

A BDO Magyarország szakértője arra világít rá, hogy tételes munkajogi szabályok alapján lehetséges akár az igen hosszú távú, heteken át történő egybefüggő munkavégzés is, ám ugyanakkor a Mt. munkavédelmi rendelkezéseivel – például az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival – ellentétes lehet az, ha a munkaadó ennyire szélsőséges foglalkoztatási helyzeteket teremt. Ha a munkaidőkeretre vonatkozó nagyon rugalmas szabályozást ennyire túlpörgetik, akkor az a munkabalesetek növekvő számában meg fog látszódni.

economx.hu