2024: változó jogszabályok

Már decemberben emelkedett a minimálbér, mely az adókötelezettségeket is érinti

Ahogy arról már hírt adtunk, 2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266.800 Ft-ra változott, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326.000 Ft lett. Ahogyan arra a NAV közleménye is felhívja a figyelmet, míg a minimális díjazás emelése bizonyos adófizetési kötelezettségeket (pl: TB járulék) már 2023. decemberétől (tehát azonnal) érint, addig a kedvezmények zöme (pl: személyi kedvezmény, átalányadó határok, szakszervezet béren kívüli juttatása, távmunka költségtérítés, egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszege) tekintetében csak 2024. januárjától alkalmazhatjuk a szabályokat. Ezek a jogszabályok ugyanis akképpen rendelkeznek, hogy a naptári év elején (és nem a tárgyhónap első napján) alkalmazott minimálbér az irányadó. Javasoljuk a NAV tájékoztató áttanulmányozását is https://nav.gov.hu/ado/szja/A_minimalber_es_a_garantalt_berminimum_december_1-jei_emelkedesevel_az_adokotelezettsegek_is_valtoznak

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése az egyszerűsített foglalkoztatás díjazását is érinti, hiszen az ilyen jogviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Teendők a szabadsággal összefüggésben

Januártól változik a szabadság kiadásának szabályozása is ráadásul sajnálatos módon eléggé kuszán. A munkáltató a gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A jövőben tehát a gyermekek után járó pótszabadsággal ténylegesen a munkavállaló fog rendelkezni, ami kifejezetten kedvező változás. Ugyan a jogszabály itt az apasági szabadságot nem nevesíti, de arra – más jogszabályhely szabályozása miatt - ugyan ez a szabály vonatkozik. 2023. január 1. napjától ahhoz is hozzá kell szokni, hogy az Mt. a pótszabadságok között nem pótszabadságokat is szabályoz (lsd. szülői és apasági szabadság), ami a szabályok munkavállalók általi áttekinthetőségét nem segíti.

Változások a munkavédelem és foglalkozás-egészségügy területén

A munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy területét számos változás érintette. Sajnálatos módon ezek a változások különféle salátatörvényekben jelentek meg, így nehezen áttekinthetőek, illetve más hatályos jogszabályokkal sem állnak összhangban. Változás majdnem minden napra jutott. A munkavédelmi törvény (Mvt.) a 2024. évben például 6 alkalommal fog változni. Bizonyos változások csupán nyelvtani korrekciók, illetve szabályok áthelyezése másik bekezdésbe. Változnak a munkabiztonsági, illetve a munkaegészségügyi szaktevékenység végzéséhez szükséges képesítési követelmények, ezeket az Mvt. tételesen határozza meg. Az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatók tekintetében könnyítések kerülnek bevezetésre. Változnak továbbá a munkabalesetek bejelentésére, nyilvántartására, kivizsgálására vonatkozó szabályok is. Ha pedig a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül a munkavédelmi képviselő választást meg kell tartani. Február 1-től változik (lényegesen egyszerűsödik) a munkavédelmi oktatás általános kötelezettsége, de a részletek nem ismertek, mivel a miniszteri rendeletek nem jelentek még meg. Szeptember 1-től pedig a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat szűnik meg. A törvény általános indokolása szerint az előzetes, illetve időszakos vizsgálatok fenntartása már nem indokolt, illetve ezek a munkáltatók számára túlzott terhet jelentettek. Sajnos ezzel azonban a 33/1998. NM rendelet, mely a konkrét vizsgálatokat előírja, egyáltalán nincsen összhangban, így várható, hogy a jogalkotó ehhez is hozzá fog nyúlni (bár ilyen módosítás jelenleg még nincsen). Az sem világos, hogy a jelentős munkáltatói teherkönnyítés érinteni fog e további területeket, hiszen ilyen orvosi vizsgálatot számos, egyéb jogszabály (bizonyos esetekben nemzetközi szerződés) is kötelezően előír.

Változtak a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó szabályok is.

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet szerint a rendelet szabályai alkalmazandóak – szűk kivételi körrel - minden olyan, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ (a fogalom meghatározása a rendeletben), továbbá az ilyen munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával továbbra is folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, illetve fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató továbbra is köteles – a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, továbbá, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ezen a vizsgálaton, melyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, indokolt esetben szemészorvos végez, a munkavállaló köteles részt venni. Továbbra is él a szabály is, hogy ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg szükséges lehet, a munkavállalót beutalja szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.

Bizonyos esetekben a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavállalót köteles szemészeti szakvizsgálatra beutalni. Végezetül ugyanezen kötelezettség él továbbá az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett. Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja ezen eseteken kívül is, különösen, ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn. Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

A munkáltatónak továbbra is biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, továbbá ezek fenntartása és korszerűsítése során.

Megszűnnek a munkavállalókat védő időbeli korlátok

Az 59/2023. (XII.28.) GFM rendelet alapján 2023. december 31-től a 4.§ (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg. Hatályon kívül helyezésre kerül ugyanakkor az a kötelezettség, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

A rendelet 4.§ (2) bekezdése is változik. Az új rendelkezések szerint, amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc. Nem áll ugyanakkor fenn már az a kötelezettség, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

olajipariszakszervezet.hu