Megújuló szakszervezetek
2023. november 9-én Szakszervezetek a Helyreállításért – a COVID alapok címmel projektzáró rendezvényt tartott Európai Szakszervezeti Szövetség Brüsszelben, amelyen a pályázó szakszervezetek képviselői beszámoltak arról, hogyan hasznosították a támogatást.
![Megújuló szakszervezetek](/images/a11674/g/IMG_20231109_114747_md.jpg)
A megnyitó során az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) részéről Tea Jarc, szövetségi titkár üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a Szakszervezetek a Helyreállításért projekt keretein belül 30 pályázatot kezeltek összesen, és 3,3 millió euró került szétosztásra. A projektek időtávja 12-15 hónap volt, és általánosságban sikeresnek értékelték mind a résztvevők, mind az ETUC az projekt keretében elvégzett tevékenységeket. Ezt követően Maja Sever, az Európai Szakszervezeti Újságírószövetség elnöke beszélt saját szervezete, illetve a szakszervezetek feladatairól és céljairól.
Az Európai Bizottságtól Jörg Tagger az Európai Szociális Dialógusért felelős egység vezetője a Bizottság prioritásairól beszélt. A projekt folytatását firtató kérdésre elmondta, nincs a kezében kristálygömb, hogy jósoljon; 2024-ben európai parlamenti választások lesznek, és az új bizottságtól függ, tudják-e folytatni a projektet. Jörg Tagger felhívta a figyelmet, hogy minden egyes tagállamnak kötelessége egy összeget elkülöníteni a szociális partnerek kapacitásépítésére, majd elmondta, két témában egészen biztosan külön projekteket indít az Európai Bizottság. Az egyik az európai üzemi tanácsok témaköre, a másik a távmunka és a távmunkások helyzete.
Az első téma a kollektív szerződések és szociális párbeszéd volt. Itt a panelbeszélgetésen e sorok írója ismertette a LIGA Szakszervezetek projektjének eredményeit. Hangsúlyozta, a projekt keretében elkészített tanulmányok segítették megvilágítani, hogy ha a garantált bérminimum és a minimálbér összeolvad, az ágazati bértarifarendszer kiépítéséhez milyen ágazati és alágazati munkaerőpiaci a helyzettel kell számolni, és milyen tér nyílik a szociális párbeszéd elmélyítésére. Továbbá, mivel Magyarország célja az EU minimálbér-irányelv átültetése, ezért fontos hozzáadott érték volt, hogy a projekt keretében a LIGA Szakszervezetek segítséget nyújtott a tagszervezeteinek a kollektív szerződéseik EU irányelvekhez történő módosításához is.
A panelbeszélgetés során Ivana Mihajlović, montenegrói UFTUM szakszervezet képviselője vázolta, hogy a projekt milyen segítséget nyújtott a 130 napos (!) Telecom-sztrájkjukhoz, a céljaik érvényesüléséhez és a szociális párbeszéd fejlesztéséhez. Továbbá a szociális párbeszéd megvalósulásáról és küzdelmeikről beszélt a török és máltai szakszervezeti képviselő is.
A projektek a felkínált témákból választhattak kidolgozásra érdemes témákat. A leginkább népszerű téma a digitális szakszervezeti munka megteremtése volt. De pontosan milyen tevékenységekre használták fel a pályázók a projekt forrásait?
Bulgáriában digitális szakszervezeti múzeumot rendeztek be, amelyhez jókora digitális anyagot társítottak. Így a dokumentumok mellett meg lehet nézni a régi filmhíradókat, képeket, és egyéb dokumentumokat, valamint 3D virtuális sétát lehet tenni a múzeumban. A bolgár CITUB digitális szakszervezeti platformot, és egy oktatási platformot is létrehozott, kiképezve 13 oktatót, akik a digitális kommunikációt oktatják a szakszervezeti tagoknak. Továbbá létrehoztak egy olyan portált is, ahol név nélkül lehet a szakszervezeti jogsértéseket jelenteni.
Montenegróban nagyon népszerű lett a szakszervezetek által elindított Podcast. A szlovén szakszervezetek adatbázist hoztak létre, amelyben a tagok nyilvántarthatók, hányan vannak fiatalok, vagy nők, de az adatbázis nem csak adminisztratív feladatokat old meg. Célzott üzeneteket tudnak eljuttatni például a 35 év alatti tagjaiknak, vagy közvéleménykutatásokat végezni; összességében jobban fel tudják mérni a munkavállalók igényeit.
Litvániában street art versenyt hirdettek, amely – mint az előadó elmondta – „üzenet a fiataloknak, hogy a szakszervezetek nem olyan unalmasak”… A litván LPSK olyan portált is készített, ahol a személyiséget lehet tesztelni: „milyen munkahely illik hozzád” címmel. Továbbá szakszervezeti iskolát is alkottak E-learning platformmal, valamint Podcastokat forgattak a munkahelyi problémák megoldási lehetőségeiről. Érdekes színfolt volt, hogy a litván szakszervezetek meghirdettek egy graffiti versenyt is, ahol a nyertes pályaműveket a falra lehetett applikálni.
A Spanyol USO, a Kanári-szigeteken heti 2-3 Tik-Tok videóval széles körben meg tudja szólítani a fiatalokat. A 30 másodperces videókkal milliós megtekintést tudhatnak magukénak a fiatalok között.
A Lengyel OPZZ Chatbottal, mesterséges intelligenciával kísérletezett, a szlovéniai ZSSS digitális adatbázist készítettek el, a horvát SSSH pedig digitális szervezési kampányt indított a projekt által kapott forrásokat felhasználva.
A zárópanelben a szakszervezetek képviselői a szakszervezetek, a szakszervezeti munka erősítéséről és feladatairól cseréltek eszmét.
A projekt keretében interjúk is készültek, a LIGA Szakszervezetek részéről Hangonyi Adrienn adott válaszokat a projekt témaköreit és sikerességét firtató kérdésekre.
Kozák László
Képünkön a magyar delegáció tagjai