Százezret kaphat adómentesen minden dolgozó a cégétől, ha a kormány is rábólint
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Egy egyszeri, legfeljebb százezer forintos inflációs kompenzáció kifizetése legyen a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is adó- és járulékmentes – ezt javasolta korábbi kétoldalú megállapodásuk alapján a kormánynak a dolgozói és a munkáltatói oldal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) szerda délelőtt, tudta meg lapunk a tárgyaláson résztvevő szereplőktől.
Ezt a pénzt tehát a cégek maguk adhatnák az alkalmazottaiknak, ha akarják, a VKF után várhatóan hamarosan összeülő kormányülésen a kabinettől a szereplők azt várják, hogy az adómentességet adja meg hozzá, vagyis hogy a nettó összegen felül a munkaadóknak plusz költséget ez már ne okozzon, illetve a dolgozóknak se kelljen utána adóznia. (Az ülésen az illetékes szaktárcák voltak jelen.)
Ez a gyakorlatban jelenthetne Szép-kártyára való kifizetést, de hagyományos módon is átutalhatnák, esetleg készpénzben is odaadhatnák (tekintettel a kisebb cégekre, ahol nincs Szép-kártya). Amelyik cég élne ezzel a nem kötelező lehetőséggel, az adhatna a 100 ezres plafonnál kevesebbet is. Hogy a VKF előtt megtartott kétoldalú tárgyaláson ebben állapodtak meg a felek, az azt is jelenti, hogy elengedték az évközi minimálbér-emelés lehetőségét, vagyis mostanra már biztos, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – csak januártól fog változni a törvény szerinti legkisebb adható bér mértéke. Ugyanakkor a korábban kiszivárgott sajtóhírekkel ellentétben a kompenzációt nem csak minimálbéreseknek lehetne adni a javaslat szerint, hanem minden dolgozónak.
Ha a kormány zöld utat ad az adómentességnek, az abból a szempontból „kapóra jöhet”, hogy egyrészt sok vállalat egyébként is oszt ki év végén plusz juttatásokat, másrészt az elmúlt években a megemelkedett rezsi kapcsán is volt, ahol kaptak a dolgozók kompenzációt. A VKF-en tárgyaló Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, nem volt értelmetlen, hogy felvetették a végül meg nem valósult évközi emelés ötletét, ugyanis enélkül szerinte nem szerepelne most a munkáltatókkal közös javaslatukban ez az egyszeri összeg.
Mészáros egyébként azt mondja, az évközi emelés – ami értelemszerűen nem lett volna opcionális – kapcsán azért ütköztek falakba, mert az technikailag nem lett volna megvalósítható. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára felidézte: a kormány nyitottnak tűnt az általuk előremutatónak tartott javaslatra, amit megvizsgálnak. Az elfogadás esélyeit növeli, hogy a kormány jellemzően, ha a két oldal megállapodik, arra áldását adja. Persze ebben az esetben kérdés, hogy a nem éppen jó helyzetben lévő államkasszába be nem folyó összegeket bevállalja-e a kabinet, a gazdaságélénkítő, tehát áfabevételeket termelő kifizetés érdekében.
10-15 százalék?
A jövő évi minimálbér-emelésre egy 15, a garantált bérminimum emelésére pedig egy 10 százalékos irányszám hangzott el
– mondta Mészáros Melinda. Ez bruttó 266 ezres, azaz nettó 176 ezres minimálbért és bruttó 326 ezres, azaz nettó 217 ezres garantált bérminimumot jelentene. (Jelenleg 232 ezer és 296 400 forint.) A szakszervezeti vezető hozzáteszi: mivel a legfeljebb százezres kompenzáció opcionális lenne, itt figyelembe vették az idei évre tervezett 14-16 százalékos infláció és a maximum 17,7 százalékra várt valóság közötti különbséget, illetőleg ezekkel a számokkal elérhető cél a reálbérek emelése a legkisebb keresetűeknél is, ugyanakkor elismerte, ebben még nem állapodtak meg.
Perlusz László szerint ez még nyitott kérdés, hiszen még mindenki “hazaviszi és a saját köreiben leegyezteti” az elhangzott számokat, amelyek ugyanakkor szerinte sincsenek távol a véglegestől. November 15-re várható a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítményére vonatkozó adat. Ez alapján derülhet ki, az év egészében is visszaesést szenved-e magyar gazdaság, a VOSZ-főtitkár szerint ha nem lesz, akkor ez a mérték elfogadható.
Hozzátette, a szakszervezeti oldalról is többféle javaslat hangzott el, illetve a minimálbér és a szakképzett minimálbér többféle növekedési értékkel is benne lehet egy 10-15 százalékos intervallumban,
illetve a garantált bérminimum valamivel alacsonyabb és a minimálbér valamivel magasabb emelésével is kijöhet hozzávetőleg ilyen szintre a kettő átlaga. (Ez utóbbi 200-300 ezer, a garantált bérminimum viszont úgy 700 ezer dolgozót érint idehaza. Emellett hosszú távú cél a két érték egyesítése is.) Ugyanakkor úgy látja, közel a megállapodás, egészen pontosan november második felére szeretnének megegyezni, ezt Mészáros is életszerűnek tartja.
A Liga-elnök azt mondta lapunk kérdésére, a kétszámjegyű emelést a kormány is reálisnak tartja.
Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is 10-15 százalékos minimálbér-növekedésről beszélt. A szakszervezeti konföderáció vezetője ezt az értéket most elfogadhatónak tartaná, hiszen várhatóan az átlagos béremelkedés is 10 százalék körül lesz jövőre. Hozzáteszi: a környező országokban is folyamatosan emelik a minimálbért, így a dolgozók kiáramlása miatt sem lehet leszakadni.
A recessziótól függ
Perlusz szerint azért a recessziótól függ a kérdés, mert a mikro-, kis- és középvállalkozások számottevő része már most is ettől szenved az idei súlyos infláció után, náluk pedig a bérek adják a legfontosabb költségelemet és nem szabad a kis cégeket ellehetetleníteni. Ugyanakkor, mint mondja, a pandémiás időszak azt is megtanította nekik, hogy az elengedett dolgozókat nagyon nehéz visszaszerezni, így lehetőleg emelni kell a bérek reálértékén, nem elég azokat szinten tartani, ezért meg kell találni a jó középutat.
Az egyeztetésen előkerült az a 2027-ig tartó stratégia is, amely az uniós minimálbérrel kapcsolatos célokhoz vinne közelebb. (Ennek egyeztetését a két oldal a jövő héten folytatja.)
E szerint a hosszú távú cél a minimálbér és a garantált bérminimum egyesítése lesz, ami után a szakképzett dolgozók ágazati kollektív szerződések keretében előírt bérminimumokkal kereshetnének többet. Emellett előkerült a visszavont vendégmunkás-törvény is, Perlusz László azt mondja, azt kérték, a szabályozás szükséges finomításába vonják be őket is, hogy ne legyenek abban újra olyan gyermekbetegségek, hogy az utolsó utáni pillanatban ismét hozzá kelljen nyúlni.
