Mindenkire szükség van

Andriana Sukova, az Alapokért, a Méltányos átmenetért és az Elemzésért felelős főigazgató-helyettes, a Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője nyitotta meg az ülést, és megnyitójában kiemelte, hogy a Szociális Pillérben megfogalmazott előírásoknak meg kell jelenniük a tagállamok pályázatainak horizontális előírásai között.

Az ESZA+ Bizottság előző plenáris ülése jegyzőkönyvének elfogadása után a bizottság munkacsoportjai üléseinek összefoglalója következett. Loris Di Pietrantonio, a Foglalkozási és Szociális Ügyek Főigazgatásának költségvetési és tervezési előadója hangsúlyozta, hogy a Bizottság által meghatározott célkitűzések kitűzése feltétele a pénzügyi alapok lehívásának, majd részletesen szólt egyes megoldatlan kérdésekről, például a kedvezményezettekről történő adatgyűjtésről. Elmondta, azt a jogi keretet kell megtalálni, amely eldöntheti, hogy nyilvánosak-e a pályázók által beadott adatok. A kedvezményezettektől történő adatgyűjtés irányelveire vonatkozva 2022 novemberében az Európai Bíróság ítélete érvénytelenítette a pénzmosás elleni rendelkezéseket, amelyek szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó információk minden esetben nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. A tagállamokban ezért felvetődött a kérdés, hogy használhatják-e még a nyilvántartásokban tárolt adatokat a pénzmosás elleni irányelvben említettek szerint, illetve az adatok tárolása milyen szabályokba ütközik.

Ezt követően a tagállamok képviselői mondták el tapasztalataikat arról a programrészről, amely a menekülteket támogatja. Jó példákat soroltak, milyen tanfolyamokat, információkat, szórólapokat, munkahelyi beilleszkedést segítő intézkedéseket hoztak. Ezt követően az ESZA+ programok kommunikációjáról cseréltek eszmét, hogyan használják a szociális médiát, hogyan kezeljék a pályázatokkal kapcsolatos kommunikációs kihívásokat.

2023, a Képzettségek Európai Éve

Az ülés egyik fő napirendi pontja a Képzettségek Európai Éve volt, amelyet az Európai Unió májusban indít el hivatalosan. „Az év elsősorban lehetőség, hogy minden EU állampolgár tudatában legyen ennek a fontos célnak” – hangsúlyozta Andriana Sukova. Manuela Geleng, a Bizottság Munkahelyek és Képzettségek osztályának igazgatója szerint a tanulmányok azt mutatják, hogy a hatóságok és az ipari szereplők 60 százaléka azért nem vág bele egy beruházásba, mert a szakemberhiány megakadályozza őket ebben. „Nem tudunk csak a munkaerőpiacra belépő fiatalokra hagyatkozni, mindenkire szükség van” – tette hozzá az előadó, és ehhez az idősebb generációt rendszeres képzésekkel kell felkészíteni a kihívásokra. Manuela Geleng hozzátette, ha az Európai Unió fenn szeretné tartani az innovációs kapacitását és a versenyképességet, akkor a felnőtt munkavállalók 60 százalékának évente kell képzésben kell részt vennie. Ez túlságosan ambiciózusnak látszik, de sajnos szükséges, tette hozzá. Mindezt a mikro-tanúsítványok és az úgynevezett tanulási számlák tennék lehetővé. Szeretnék, ha az egyénnek lehetősége lenne a saját maga által választott képességet megszerezni. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy minden munkaképes korú európai polgár rendelkezne egy ilyen számlával, amely tartalmazza a számára rendelkezésre álló képzések listáját, nyilvántartja a tanulmányi szabadságait, emellett digitális pénztárcaként is funkcionál majd. A hozzá tartozó számlát feltöltheti az állam, a munkáltató, vagy más szervezetek. A számlán lévő pénzt az egyén saját képzései finanszírozására használhatja csak fel.

Ezt követően Ruth Paserman, a Programozási és Megvalósítási részleg vezetője az úgynevezett Ikerátmenet kihívásairól beszélt (Twintransition) a szakképzés vonatkozásában. Az iker-kihívás a környezetvédelem és a digitalizáció. A gazdaság zöldítése átrendezi a munkaerőpiacot illetve a digitális átmenet is sok munkahelyet meg fog szüntetni. Azért, hogy az átalakulás teremteni is tudjon munkahelyeket, más típusú készségekkel és képességekkel rendelkező munkavállalókra lesz szükség a jövőben. Ehhez kell igazodnia a szakképzési rendszereknek.

A mikro-tanúsítványok olyan, egy szakmánál szűkebb terjedelmű bizonyítványok, amelyek egy munkavállaló egy-egy képességét, a szakma egy részében való jártasságát bizonyítják. A mikro-tanúsítványokat egyértelműen azonosítani kell, hogy a tanulók, az oktatási és képzési intézmények és a munkaadók megértsék a mikro-tanúsítványok értékét és tartalmát, és összehasonlíthassák azokat. Az EU szeretné, ha az oktatási és képzési szervezetek, a munkáltatók, a szociális partnerek, más szolgáltatók és a mikro-tanúsítványok felhasználói között erősödne a bizalom, és ezek a tanúsítványok relevánsak lehetnének a munkaerőpiacon. A mikro-tanúsítványok bizonyítványok moduláris felépítésűek, így további tanúsítványok felhasználásával nagyobb bizonyítványok hozhatók létre, amelyek megnyitják az utat a tanulási tapasztalatok szélesebb körű, az egész EU-ban összehasonlítható módon történő kínálata előtt.

A Bizottság a szakképzettség fejlesztésének központi szerepet tulajdonít az európai szociális jogok pillérében a 2030-ig szóló célok elérésében is. Ennek megfelelően az Európai Szociális Alap + program célja, hogy az embereket a megfelelő készségekkel ruházza fel az életük bármely szakaszában, függetlenül a társadalmi-gazdasági hátterüktől. A Bizottság véleménye szerint a készségekbe való befektetés magas megtérüléssel jár, különösen a negatív demográfiai tendenciák és a készségek hiányának orvoslásával.

Más alapokkal együtt ezért támogatja az ESZA+ program a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztését. Ennek érdekében 2022 decemberétől valamennyi ESZA+ társfinanszírozású program 42,7 milliárd eurót (teljes költségvetés) szánnak az oktatásra és a készségfejlesztésre, amely összeg az ESZA+ beruházások mintegy harmadát teszi ki. Ebből az alap- és középfokú oktatásra 17,2 milliárd  euró (40,4%), a felnőttoktatásra 7,5 milliárd euró (17,2%), a felsőfokú oktatásra 5,6 milliárd euró (12,9%), a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra 2,5 milliárd euró (4,2%), továbbá a digitális készségek fejlesztésére 2 milliárd euró (3,9%) lett elkülönítve. Mindezen túl az úgynevezett Igazságos Átmenet Alap azokat a területeket segíti, akik leginkább kitettek a változásoknak.

Ezt követően Elisa Roller az Európai Bizottság hosszútávú versenyképességéről szóló tanulmányát ismertette. A tanulmány feltárta, pontosan mibe fektetnek be az országok, és ehhez milyen támogatásokat vesznek igénybe. Ezt a jelenlévő tagállami képviselők saját példáikkal egészítették ki. A vitában kritikaként felvetődött, hogy miért kell például a digitális ismeretek érdekében az IT szektorba önteni a közpénzt, amikor más ágazatok is rászolgálnának a pluszforrásokra. Továbbá felvetődött, hogy a harmadik országbeli munkavállalók specifikus képzettségeinek elismerése: erre most fogalmaz meg szabályrendszert az Európai Unió.

Ezután Stefan Kühn közgazdász, a szervezet kutatója mutatta be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a világ szociális és foglalkoztatási jelentését, valamint vázolta a 2023. év munkaerőpiaci trendjeit.

Cecilia Verkleij, a Menekültügyi Migráció és Belügyek Főizgatóság Menekültügyi Osztályának vezetője az Ideiglenes Védelmi Irányelvről tartott ismertetést. Elmondta, az irányelv egy évre tette lehetővé, hogy az ukrán menekültek viszonylag gyorsan ideiglenes EU állampolgárságot kapjanak. Majd a direktíva bevezetésének tapasztalatairól beszélt, amely keretében 4 millió ember kapott védelmet. 3 millióan 2022 első felében regisztráltak, 1 millióan 2023-ig. A regisztrált személyeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a szálláshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáféréshez. Az ideiglenes védelmet meghosszabbították 2025-ig, valamint az EU speciális támogatást ad azoknak, akik vissza kívánnak térni az anyaországba.

A következőkben a Számvevőszék által tett vizsgálatokból ismertek meg kettőt a Bizottság tagjai. Az Érdekkonfliktus az EU kohéziós és a Mezőgazdasági Alapjai között című tanulmányban elhangzott, hogy problémás az átláthatóság és a nyomkövetés a két alap vonatkozásában. A másik speciális riportot Friedemann Zippel, a Számvevőszék audit menedzsere prezentálta, és azt vizsgálta, hogy a Helyreállítási és az Újjáépítési Alap (RRF) és a kohéziós alapok közötti milyen hasonlóságok és különbségek vannak. A megállapításai között szerepelt, hogy az RRF rövidebb hatókörű, és nem hosszútávú, ezek kölcsönök, nem részei az EU költségvetésének, a nemzeti törvényhozás felel érte, nem pedig közösen EU szinten meghatározott elvek szerinti a szétosztása. Ennek megfelelően az RRF-e et a tagállam adja, és ez a Bizottság jóváhagyása után viszonylag gyorsan hozzáférhető. A Kohéziós Alapok pedig iterálással, közös munkával és célokkal készülnek el. Mivel egy programot mind a két eszköz felhasználásával lehet fedezni, ezért felhívta a figyelmet a kettős finanszírozás veszélyeire.

A tanácskozás végén Enrico Tormen, a „Mentsük meg a Gyermekeket” szervezet tanácsadója a "Biztosítsuk a gyermekek jövőjét – hogyan vessünk véget a gyermekszegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek Európában?" címmel adott elő. Elmondta, az EU gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia 2021-ben alapított szakpolitikai keret, amely biztosítja a jogok védelmét, és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek számára. Az Európai Bizottság által indított olyan fontos szakpolitikai kezdeményezés célja, hogy növeljék a kiskorúak védelmét, támogassák őket jogaik kiteljesítésében, és az uniós szakpolitikai döntéshozatalnál figyelembe vegyék érdekeiket. Végezetül a következő, 2023 júniusi ülésnek otthont adó svéd soros elnökség képviselője köszöntötte a testületet.

Kozák László