Biztonságos vendéglátás

2023. márciusában adta ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség azt a felmérést, amely az európai szálláshely szolgáltatás és étkeztetés ágazatban a munkahelyek munkavédelmének gyakorlatát és kockázati tényezőit kutatta. A tanulmányról Mikula Mariannát, a LIGA Szakszervezetek elnökségi tagját, a MEDOSZ Vendégló és Turisztikai Tagozatvezető Alelnökét kérdeztük.

Biztonságos vendéglátás
  • A tanulmány megállapította, hogy az ágazatban a szezonális, ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya jellemzi a munkát. Itt a sokféle feladat különböző típusú kockázatot jelent az egészségre. A munkakörülmények biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat hordoz, erős az érzelmi igénybevétel és a stressz. Az éjszaka és hétvégi munkavégzés, a műszakos munka, a levegő hőmérséklete és minősége, éles tárgyakkal való érintkezés, veszélyes anyagokkal (beleértve a dohányt is) való érintkezés, fárasztó vagy fájdalmas munkakörök, a foglalkoztatási státusz és a nehéz ügyfelekkel való bánásmód jellemzője az ágazatban végzett munkának. Az európai felmérés  interjúalanyai között ott volt Mikula Marianna, a MEDOSZ Vendégló és Turisztikai Tagozatvezető Alelnöke is. Melyek azok a fő kockázatok melyek a szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés ágazatban jelen vannak?

Mikula Marianna:  - Először is az időkényszer és a túlmunka. Az egész ágazatra régóta és általánosan jellemző a kollégák túlhajszoltsága. Az ünnepnapok és a hétvégék hiánya dezorientáltságot (koncentrációzavar, frusztráció, szétesettség) okoz. Az utóbbi években pedig megjelent a létszámhiányból fakadó kockázat. Ez a COVID-19 kapcsán tovább fokozódott az elvándorlással. Másodszor: az állás-járás. Nagyon sokat kell állni, például a portások, recepciósok nem ülhetnek, ami 8-10 óra folyamatos állást jelent. Továbbá megjelentek a generációk közötti különbségek is: a munkavállalók közötti életkorkülönbség is zavarforrásként jelenik meg: az egészen fiatalok csak pár hónapra szegődnek el egy adott helyre, s hamar továbbállnak.

  • Melyek a legfontosabb egészségi problémák, melyeknek a szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés ágazat munkavállalói kitettek?

- A food&beverage esetében (konyha, felszolgáló), illetve a szobalányok elsősorban az álló munkával összefüggő mozgásszervi betegségek merülnek fel. Az értékesítésnél az ülőmunka okozta problémákkal (szempanaszok), a szellemi megterhelés hatásaival lehet számolni. Az ágazatban nagyon magas a dohányozók aránya is.

  • Betartják-e a munkavédelmi előírásokat az ágazatban?

- A nagy szállodaláncoknál a törvény minden betűjét betartják. A nagy cégeknél van munkavédelmi szabályzat, -felelős, -oktató, munkavállalói képviselet. A kis cégeknél semmi ilyesmiről nem tudok beszámolni: ritka az alaposan kidolgozott szabályzat vagy elsősegély-nyújtási képzés. Nagyon sokféle munkavállaló dolgozik az ágazatban: a diákoktól a segédmunkásokon át a többdiplomás recepciósokig. Meglátásom szerint legfeljebb 20 százalékuknak van fogalma a munkavédelemről.

  • Melyek a fő ösztönzők és akadályozó tényezők, amelyek az ágazatban a munkavédelemmel kapcsolatosak?

- Látom az ösztönző erejét annak, amikor például sikeresen újraélesztenek valakit azért, mert rendesen betanulták a defibrillátor használatát. Nálunk (szállodalánc 18 szállodával) a munkavédelmi oktatáson való részvétel elvárás, s nem állhat munkába, aki nem vesz részt. Szerintem ágazati szinten ösztönözni lehetne ahhoz hasonlóan, mint ahogy az én munkahelyemen két szabadnappal ösztönzik a véradást, s ez része a kollektív szerződésnek. Ugyanakkor a munkavédelmi felügyelet jobbára azután jelenik meg, hogy valami (baleset) történik, de spontán ellenőrzés esélye nagyon alacsony.  Még a nagyobb cégeknél is el kell magyarázni a dolgozóknak, hogy mi is az a munkavédelmi képviselő.

  • Van-e valamilyen sajátosság az ágazat munkavédelmi gyakorlatában a többi ágazathoz viszonyítva?

- Az építőiparhoz képest nem veszélyesebb ez az iparág, ugyanakkor sajátos problémái vannak, melyek nagyon széles spektrumon helyezkednek el. Említettem az idényszerűséget és fáradtság miatti figyelmetlenséget. Másfelől egy konyhában (mely az ágazat szinte összes létesítményére jellemző), illetve egy hűtőházban teljesen speciális szabályok érvényesülnek. Különleges vegyi anyagokat használnak a szállodai takarításban vagy uszodai részben. Ezért is sajnálatos, hogy sok létesítményben nincsenek munkavédelmi oktatások.

  • A koronavírus járvány mit jelentett az ágazatnak?

- Az elmúlt két évben csak részleges nyitvatartással tudtak csak üzemelni a cégek, nagyon sok tönkrement közülük. Az ágazatból kb. 400 ezer munkavállaló tűnt el, ide értve azokat, akik annak idején feketén/szürkén voltak (illetve lennének most) foglalkoztatva. Nagyon sok munkavállaló lett öngyilkos, illetve továbbra sem tudja feldolgozni, hogy évtizedek után egyszerre nem volt szükség a munkájára.

  • Történt-e az elmúlt években jelentős szakpolitikai változás a szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés ágazatban?

- Nagyon időszerű lenne a munkavédelmi szabályozást újrahangolni, de ez nem történt meg. Egy GINOP-pályázat keretében a vendéglátóipari szakszervezet és a munkaadók kiadtak egy munkavédelmi kézikönyvet 2018. februárban „Biztonságos vendéglátás” címmel (128 oldal). Ehhez kapcsolódva képzések is voltak. A fejlesztés bemutatóján is azt tapasztaltam, hogy fontos lenne érdekessé-élvezetessé-látványossá tenni a bemutatókat-képzéseket, mert ezzel lehet a fiatalokat jobban megfogni, akik nem fognak egy vastag könyvet elolvasni.

 

Accommodation and food service activities-Evidence from the European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks (ESENER) - Az Európai Vállalatok Új és Növekvő Kockázatai felmérése a szálláshely és vendéglátás ágazatban teljes, angol nyelvű riportja megtalálható a mellékletünkben.