A munkaügyi érdekegyeztetés három évtizede

A munkaügyi érdekegyeztetés három évtizede – ezzel a címmel szervezett három kerekasztal-beszélgetésből (az állam szerepe; a munkáltatói oldal tapasztalatai; szakszervezetek) álló konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályával közösen az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság Munkaügyi Kapcsolatok Albizottsága, az MTA MAB Munkajogi és Szociális Jogi Munkabizottsága és az MTA MAB Vállalkozási Munkabizottsága a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában Miskolcon.

A harmadik kerekasztal beszégetései során Csóti Csaba, a SZEF elnöke visszatekeintett az érdekegyezetetés több mint 30 éves történetére, és pozitívan értékelte, hogy az érdekegyezetésben létrejött egy olyan rendszer, amely nemzetközi sztenderdekhez igazodott. Véleménye szerint az érdekegyeztetés akkor tud működni, mert a felek alapvetően ugyanúgy látják a világot, és úgy ítélik meg, hogy szükséges az érdekegyeztetés. Ma ezt a munkáltatók és a szakszervezetek ezt ugyanúgy látják, a kormány azonban másképp gondolja.

Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek társelnöke szerint a mai magyar valóságban az induviduum előre tört, és kevésbé fontos lett a közösség, így gondok vannak a szolidaritás felvállalásával. Elmondta a Munka törvénykönyve 2012-es bevezetése több problémát okozott kifejezetten a köztulajdonú vállalatok számára, amely a szakszervezeteket térdre kényszerítette, beszűkítette a munkaharcok lehetőségét. Véleménye szerint a nem hatékony érdekegyeztetési rendszer egyik problémája, hogy az OKÉT-on összpontosulnak a problémák, de valamennyi szakmai problémát ez a fórum nem tudja kezelni. Meg kellene erősíteni az ágazati párbeszéd fórumait ismét, hiszen ma ágazati kollektív szerződés csak a villamosenergia-iparban létezik, valamint az olyan szakmai fórumokat, mint a Közszolgáltató Vállalakozások Konzultációs Fóruma.

Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok képviselője úgy látja, hogy az érdekegyeztetés valóban szinte csak a vállalkozási szférára szűkült, a közszférában az állami szerepvállalás sokszor ijesztő. Véleménye szerint az érdekegyeztetés, ha van kormányzati akarat, akkor működik, ha nem akkor nem. Egyetlen egy dolog tudja az érdekegyeztetés folytatására rávenni a kormányt, az, ha a szakszervezetek erőt tudnak felmutatni. Hozzátette, ehhez együttműködés szükséges, ezt azonban nem csak és nem elsősorban a konföderációknak, hanem a tagszervezeteknek kell ösztönözniük. 

A konferenciát élőben itt lehet visszanézni: https://www.youtube.com/watch?v=2Sca3GmGRr4

-l