Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése
2023. február 16-án ülést tartott az Országos Munkavédelmi Bizottság, amely ülésen az egyik napirendi pont az állami szerveknél bevezetett maximum 18 C°hőmérséklet kérdése volt, amely, egy beadvány szerint, az irodai ülőmunka végzési helyeken tarthatatlan és egészségkárosító hatású.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói oldala írásos megkeresést kapott a MÉDOSZ elnökétől, a 353/2022. (IX.19) Korm. rendelet hatályba lépése óta hozzájuk beérkezett számtalan panasz miatt. A levélben foglaltak szerint az irodai ülőmunka végzési helyeken az állami szerveknél bevezetett maximum 18C°hőmérséklet tarthatatlan és egészségkárosító hatású. Az érintett munkahelyeken dolgozó munkavállalók körében jelentős mértékben megnőtt a megfázásos megbetegedések száma. Az ilyen körülmények között dolgozó munkavállalók az öltözködéssel sem tudják megvédeni egészségüket. A kérés az volt, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság tűzze napirendjére a kérdés megvitatását, és tegyen a helyzet megoldására vonatkozó javaslatot a Kormány felé.
A kérést akceptálva, a Munkavállalói oldal kezdeményezte az Országos Munkavédelmi Bizottság sürgős összehívását, kibővítve a munkavédelmi törvény módosítására tett Munkavállalói oldal előterjesztésével. A kérést a Munkaadói oldal és a Kormányzati oldal is támogatta, az ülésre 2023. február 16.-án került sor. A háromoldalú, kormányzati oldal, munkavállalói oldal és munkaadói oldal képviselői az előzetesen megküldött napirendeket tárgyalták.
A tripartit rendszerben működő érdekképviseleti fórum a plenáris ülésen az alábbi napirendeket tárgyalta:
1./ A Munkavállalói oldal által kezdeményezett, a 2022. október 1-je óta hatályban lévő, az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX.19) Korm. rendelet alkalmazási tapasztalatainak megtárgyalása.
2./ A munkavédelmi törvény módosításával összefüggő, munkavállalói oldal által felvetett jogalkalmazási kérdések (Pld.: Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások végzése, az itt felmerülő kompetenciák, a munkavédelmi üzembe helyezések, időszakos munkavédelmi felülvizsgálatok, mentési terv készítésének kompetenciái)
3./ Egyebek
Az ülés levezető elnöke Mandrik István úr, a Munkaadói oldal ügyvivője volt.
Az ülés első napirendjén szereplő előterjesztés megválaszolására Dr. Zöld-Nagy Viktória a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát vártuk, aki más fontos hivatali elfoglaltsága miatt csak késve tudott megérkezni.
Levezető úr dinamikusan a napirendek felcserélésével, a második napirend megtárgyalását kezdeményezte. Nesztinger Péter úr a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Főosztály vezetője, a Kormányzati oldal ügyvivőjeként, a Munkavállalói oldal által előzetesen írásban benyújtott, „A munkavédelmi törvény módosításával összefüggő jogalkalmazási kérdések” előterjesztésben leírtak tételes, a Kormányzati oldal szerinti álláspontját ismertette. Az előterjesztés terjedelme miatt, az előterjesztésben foglaltakat rövid időn belül írásban fogja megküldeni az oldalak számára.
Ezt követően a harmadik, egyebek napirenden a hozzászólások keretében Borhidi Gábor úr a Munkavállalói oldal ügyvivője fontos bejelentést tett. Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói oldal ügyvivői tisztségéről, -huszonöt év után- 2023. március 1-i hatállyal lemond. A Munkavállalói oldal az új ügyvivőt meg fogja választani.
Helyettes államtitkár asszony megérkezése után az első napirend került megvitatásra.
A Munkavállalói oldal egy három oldalas előterjesztést készített, amelyben, hivatkozva a MÉDOSZ megkeresésére, tételesen indokolva kéri a Kormányrendelet felülvizsgálatát, ennek keretében a rendelet mielőbbi módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. A Kormányrendelet jogtechnikai hibái, miszerint a Kormányrendelet lerontotta az SzCsM-EüM rendelet szabályát, de nem módosította a Munkavédelmi törvény előírásait, amely továbbra is irányadónak tekintendő. Értelmezési kérdésként merült fel még, hogy amennyiben a munkáltató a Kormányrendelet szabályaitól eltér, kedvezőbb hőfokot biztosít, védőitalt biztosít, vagy szervezési intézkedést tesz (távmunka), úgy az jogsértésnek vagy a Munka törvénykönyve általános alapelvének megfelelő, munkavállalóra nézve kedvezőbb szabály alkalmazásának minősíthető. Munkavállalói oldal írásos előterjesztése szerint felvetődik a hátrányos megkülönböztetés kérdése is. A Kormányrendelet alkalmazása az állami és versenyszférában foglalkoztatottak között indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést eredményez azzal, hogy a foglalkoztató jogállása (költségvetési szerv, köztulajdonban álló munkáltató) alapján példának okáért az ülőmunkát végző munkavállalóknak eltérő klimatikus viszonyok között kell dolgozniuk.
A Munkavállalói oldal előterjesztésére Dr. Zöld-Nagy Viktória Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkár Asszony reagált. Elmondta, hogy az előterjesztésben leírtakat megismerte, írásos választ fog küldeni. Azt is felvetette, hogy elképzelhető a szabályozás esetleges kivezetése.
Miskéri László