Gyorstájékoztató a bruttó átlagkeresetek alakulásáról
A Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett gyorsjelentése szerint 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt.
A Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett gyorsjelentése szerint 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum- emelés, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
Forrás: KSH
2022. október:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 510 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 800 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 352 000 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,4%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 19,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 486 400 forintra becsülhető, 18,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 2,2%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1%-os növekedése mellett.
Forrás: KSH
A bruttó kereset mediánértéke 414 000 forintot ért el, 18,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
Forrás: KSH
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 287 900 forint volt, 19,7%-kal felülmúlta az előző év októberit.
2022. január–október:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 504 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 800 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,3%-kal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés magyarázza.
Abruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (316 700 forint).
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 552 500, a nők esetében 457 700 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,6%-os növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 464 800 forintra becsülhető, 15,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 468 500, a költségvetésben 445 500, a nonprofit szektorban 493 800 forintot ért el, ami 14,3, 16,2, illetve 28,5%-os emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.
A reálkereset 4,3%-kal nőtt, a fogyasztói árak előző évhez mért 12,7%-os növekedése mellett.
A bruttó kereset mediánértéke 398 300 forint volt, 15,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forintot tett ki, 16,9%-kal emelkedett az előző évhez képest.
Ahogy az az adatokból egyértelműen kitűnik, a tavalyi év utolsó harmadában a vállalatok egyre gyakrabban kényszerültek a munkavállalóiknak béremelést illetve kompenzációt adni a gyorsuló infláció ellentételezéseképpen. Vagyis a cégek nemcsak egyszeri juttatásokat adtak, hanem az alapbéreket emelték, tehát a feszes munkaerőpiaci környezetben a fluktuáció növekedésének elkerülése érdekében a bérekhez nyúltak.
Miután az infláció is egyre magasabbra emelkedik, így a bérek vásárlóereje már második hónapja csökken. Tavaly októberben már 21% felett volt az infláció, ezért a keresetek vásárlóereje 2,2%-kal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. A reálbérek az elmúlt hónapok csökkenésével már a 2020-as szintre estek vissza.
Tekintettel arra, hogy az infláció 2022. végén feltehetően elérte a 25%-ot, így a reálbérek csökkenése tovább folytatódhatott. Az infláció az idei év elején is hasonlóan magas lehet, ami miatt a munkavállalók szeretnének magas béremelést kiharcolni. Ilyen jelentős mértékű infláció közepette a vállalatok és a háztartások nem tudnak tervezni, az inflációs várakozások extrém magas szinten vannak, a vállalatok pedig igyekeznek tovább emelni a kereseteket, hiszen a gazdasági lassulás és a munkanélküliség nagyon enyhe emelkedése ellenére a munkaerőpiac továbbra is feszes.
Az idei évben a munkavállalók döntő többségének várhatóan csökkenni fog a reálbére, miután az éves átlagos infláció még a tavalyit is meg fogja haladni, egyes előrejelzések (MNB: 18%, GKI: 18%, Kopint-Tárki 19%) szerint elérheti a 18-19%-ot is. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagbérek várhatóan 14-15% körül fognak emelkedni, így a bérek vásárlóerejének visszaesése 2-6% között alakulhat.
Budapest, 2023. január 5.
