A COVID utáni helyzet

2023. február 14-én a Szakszervezetek a helyreállításért keretében került sor arra az elnökség részvételével zajló tanácskozásra, amelyen a jelenlévők a COVID utáni helyzetről szóló, a mezőgazdaságra fókuszáló tanulmányt is meghallgattak. 

A COVID utáni helyzet

A téma előadója dr. Kállay Piroska volt, aki ismertette A koronavírus-járvány hatásai a mezőgazdasági ágazatban című, a projekt keretében végzett tanulmányát.

A tanulmány megállapította, hogy a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt a nemzetgazdaság hozzáadott értékének és beruházásainak megközelítőleg 6%-át, a foglalkoztatottaknak pedig közel 8%-át adja.

A tanulmány egyik fő gondolata, hogy a járvány az élelmiszergazdaság, különösen annak alapanyag előállító területét, a mezőgazdaságot nem érintette tartósan és mélyen, de a vendéglátást területére szállítók, elsősorban az alkoholos italokat gyártók, valamint a prémium baromfihúst előállítók nagy veszteségeket szenvedtek. A fogyasztói szokások átalakulása miatt a gazdasági szereplőknek fel kellett készülniük az élelmiszerek magasabb szintű feldolgozására, az online értékesítésre és a digitalizációs kihívásokra.

A mezőgazdasági ágazatban működő MÉDOSZ szakszervezet vezetői szerint a válság alatt az agráriumban a legnagyobb kihívást a munkaerő̋ biztosítása megtartása jelentette. Ugyanakkor a válságnak következményei voltak a munkafeltételek alakulására, ilyenek például a munkahelyvesztés, a gazdasági (rész)leállás, valamint az ágazati, munkahelyi átrendeződések, melyek nehézkesebbé, kockázatosabbá tették a munkavégzést. Például új, gyorsan betanulandó munkafolyamatokat kellett elsajátítaniuk a dolgozóknak, amelyek számukra további stresszt, pszichés és fizikai kitettséget is jelentettek.

A COVID 19 járvány alatt több területen pótolni kellett a betegség miatt kieső emberek munkáját. Ezeket az intézkedéseket kollektív megállapodásokban kellett rögzíteni. Esetlenként a munkafolyamatok fenntartása érdekében a munkaidő beosztás szabályinak a munkavállalók hátrányára való változtatása vált szükségessé, így egyes munkáltatóknál a rendkívüli munkaidő többletdíjazásáról állapodott meg a szakszervezet és a munkáltató.

A szektorban a szakszervezetek jellemzően az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál működnek. Ezen vállalatoknál születtek helyi, a kollektív szerződéseket kiegészítő kollektív erejű megállapodások. A tanulmány áttekintette a kollektív tárgyalások alkalmával kötött megállapodásokat, azoknak a foglalkoztatás körülményeire és a munkavállalók helyzetére gyakorolt hatásait, majd megállapította, hogy a szakszervezetek rugalmasan kezelték a munkaidő-beosztás kérdését, rugalmasan működtek együtt a munkáltatókkal.

A tanulmány konklúziója, hogy az utóbbi időben a felelős együtt gondolkodás és cselekvés nemcsak egyénileg, hanem közösségi szinten is felértékelődött. Ezért a szakszervezeteknek fontos sürgetni kell az ágazati egyeztetés elmélyítését, amelyre jelenleg a munkáltatói oldalról sajnos nincs igazi szándék.

-l