Célkeresztben a munkabiztonság és a munkaegészségügy

A szeminárium üzenete, hogy a regionális együttműködés hozzájárul a hatékonysághoz a nemzeti és szakszervezeti stratégiák végrehajtása területén is. A cseh-, a lengyel-, a szlovák-, a magyar-, a lett-, és Montenegróban megvalósított regionális tevékenységi területen belüli építő jellegű együttműködési modellek és a szomszédos országok közötti tapasztalatcserék a munkaegészségügy és a munkavállalók biztonságát, és a munkakörülményeit szolgálják.

A fórum értékelte a nemzeti munkavédelmi rendszereket és stratégiákat, valamint azok megerősítés módját, a szakszervezetek befolyását ezen a területen az európai munkavédelmi stratégia végrehajtásában.

A szeminárium levezető elnöke, moderátora Viktor Kempa, az ETUI főmunkatársa volt. Bevezetőjében a balti és közép-kelet európai országok munkavédelmi nemzeti szabályozásának fontosságát hangsúlyozta ki.

A jelenlévők rövid bemutatkozásban ismertették az általuk képviselt szakszervezet munkavédelmi tevékenységét, részvételét a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme terén. Az országok képviselői tájékoztatást adtak arról, hogy a munkavédelmi ellenőrzések, intézkedések szakszervezeti kezdeményezésre történnek, és a szakszervezetek képviselői (munkavédelmi felügyelők) végzik. Itt beszámoltam arról, hogy Magyarországon a LIGA Szakszervezetek kiemelten kezeli a munkavédelem kérdését. Sajnos Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás a szakszervezeteknek nem biztosít ellenőrzési, intézkedési jogosultságot.

Napirenden szerepelt a veszélyes anyagok biztonsága. Tony Musu az ETUI veszélyes anyagokkal foglalkozó szakértője ismertette a rákkeltő anyagok által okozott veszélyeket, előadásában elmondta, hogy az elhalálozások több mint fele (53%) rákbetegség okozója, évről évre egyre több a rákbetegségben elhunytak száma. Foglalkozás közbeni expozíciós hatások terén kiemelte a galvanizálási technológiában használt crom 6, a hegesztőgázok- gőzök veszélyeit, aminek szerinte több mint egymillió munkavállaló van kitéve. A szilikát (szilikózis) tüdőrákot okoz, amelynek közel ötmillió munkavállaló van kitéve. Fontos és figyelemre méltó az egészségügyben dolgozók esetében a medicina gyártás, termékek felhasználása, amely közel hétmillió munkavállalót érint. A veszélyes anyagok okozta megbetegedések hatalmas anyagi terhet jelentenek (EU 1,8%-4,1% GDP). Mindezek megelőzhetőek a kockázat felmérésével, értékelésével, megelőző intézkedésekkel, amelyek lehetnek az anyagok kiiktatása, vagy helyettesítése veszélytelennel, kevésbé veszélyessel. Tony Musu kiemelte a reprodukciót károsító anyagok közül a Biszfenol (A) veszélyes hatásait, az epoxigyanta, polikarbonat, és a hőpapir súlyos egészségkárosító hatásait. Az azbeszt rákkeltő hatása már széles körben ismert, azonban még a mai napig, napi szinten okoz fokozott kockázatot főleg az építőiparban foglalkoztatott munkavállalóknak. A renovációs hullám, az építőipari hőszigetelési munkák során a korábban beépített azbeszt anyagok eltávolítása kellő előkészítést, és a munkavállalók felkészítését igényli.

A kémiai biztonság terén még sok teendő van, úgy a határértékek szabályozása, mint a veszélyes anyagok veszélytelennel való kiváltásának lehetősége.

A közelmúltbeli pandémiás időszak alatt elterjedő távmunkavégzés a résztvevő országok képviselői előtt ismertek, mindenhol elterjedt ez a munkavégzési forma. Jan Čermak Cseh Szakszervezet (ČMKOS) képviseletében beszámolt arról, hogy a távmunkavégzés, önkéntes alapon, megállapodás köteles. Fontosnak tartják a flexibilitás, rugalmas munkaszervezést, és a munkavállaló magánszférájának sértetlenségét. Senkit nem lehet távmunkára kényszeríteni.

Szintén napirenden szerepelt a pszichoszociális kockázatok kérdése. Aude Ceflielló az ETUI munkajogásza előadásában kitért a pszichoszociális kockázatok jogi kérdéseire. Csak egy irányelv rendelkezik erről a témáról (89/391EER). Ismertette, a munkahelyi zaklatásról szóló irányelv is régi, közel húsz éves. Kell egy új keretirányelv, amely ki kell, hogy terjedjen minden munkáltatóra. Megfelelő képzésben kell részesíteni a munkavállalókat a munkahelyi zaklatás kezelése kérdésében.

A regionális fórum jövőjéről beszélt Marian Schaapman az ETUI munkavédelmi részleg-vezetője. Tájékoztatást adott az ETUI és a munkavédelem kapcsolati rendszeréről, a veszélyes anyagok, pszichikai, pszichoszociális kockázatok, COVID pandémia, digitális átállás, gépek biztonsága és az ETUI tevékenységéről.

Ismertető hangzott el, a „zero vision” programról, az EU Bizottság a munkahelyi egészségvédelem és biztonság 2021–2027 közötti időszakra szóló uniós stratégiai keretével összefüggésben. A munkával összefüggő halálesetekkel kapcsolatos „Zéró haláleset” elvet támogatja az EU. Célja a munkával összefüggő halálesetek, balesetek és betegségek teljes megszüntetése, és ennek érdekében uniós és nemzetközi mozgósítás, ugyanis az egyetlen elfogadható szám a halálos kimenetelű munkabalesetek számára a nulla. Elhangzott, a munkahelyi halálesetek számának nincs elfogadható szintje – a megelőzésre kell összpontosítani. Ennek érdekében egy határozott, prevenciós kultúra kiépítése szükséges a munkahelyeken.

Miskéri László