ITUC-PERC Női Iskola

Az esemény a FES Kompetencia Központ- A munka jövője támogatásával valósult meg. Köszöntő beszédet mondott Jörg Bergstermann a FES Budapesti irodájának vezetője, Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda a LIGA Szakszervezetek képviseletében és Sabine Slegers a PERC Női Bizottságának elnöke. A megnyitó beszédek, kapcsolódva a rendezvény fő témájához, a nemek közötti bér- és nyugdíj szakadék problémájára tértek ki és ennek megszüntetésének a fontosságát hangsúlyozták.

Az aktuális gazdasági válság negatív hatásai közül az Európa szerte emelkedő infláció központi problémaként került említésre és ennek a munkavállalók megélhetését nehezítő hatásait emelték ki. Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda a demográfiai folyamatok közül hangsúlyozta, hogy mivel a nők élettartama meghaladja a férfiakét, de a férfiak magasabb jövedelemmel rendelkeznek életük során, így a házastársukat elvesztő nők később egyedül kénytelenek megbirkózni a megélhetési nehézségeikkel és erőteljesebben ki vannak téve az elszegényedésnek. Ezen kívül kiemelte, hogy az aktív évek alatt bérkülönbségként jelentkező hátrány az életkor előrehaladtával a nyugdíjkülönbségekhez vezet.

Olga Nicolae az ITUC PERC Női Bizottságának koordinátora röviden felhívta a résztvevők figyelmét a novemberben Melbourne-ben megrendezésre kerülő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) Világkongresszusra és arra, hogy nagyon fontos a szakszervezeti mozgalmon belül is növelni a női résztvevők arányát a döntéshozatalban. Éppen ezért a legfőbb testületben, az Általános Tanácsban is több női vezetőre van szükség. Ezen túl szó esett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 190-es számú egyezményéről, amelyet 2019-ben fogadott el az ILO Konferencia és célja a nemi alapú munkahelyi erőszak és zaklatás felszámolása. Az egyezményt eddig világszerte 19 ország ratifikálta. Európából Albánia, Görögország, Olaszország, San Marino, Spanyolország, Egyesült Királyság.  További 15 ország dolgozik a ratifikáción.

Hasonlóan fajsúlyos terület a szociális ellátásban dolgozók helyzetének a javítása és probléma, hogy az ágazat világszinten alulfinanszírozott. Azonban a demográfia változások a fejlesztés szükségességét indokolják. A munkavállalók nem képesek egyszerre a munkahelyeken is jelen lenni, és tőlük függő, ápolást igénylő családtagokat is gondozni. Erre pedig nem elégséges a jelenleg rendelkezésre álló intézményi rendszer.

Sabine Slagers a belga ACVLB Szakszervezet nemzeti titkára a bér és nyugdíj szakadék vonatkozásában ismertette a résztvevőkkel a belga nyugdíjrendszer lényeges vonásait. Elmondta, hogy nyugdíjszakadék jelenleg 31%-os különbséget mutat a férfiak és nők időskori ellátása tekintetében. Kiemelte, hogy erős lobbi tevékenységet folytatnak azért, hogy felhívják a figyelmet erre a mértékre és az ennek következtében megnyilvánuló időskori elszegényedésre. Hiszen a nők partnerük halálát követően ugyanazokat a megélhetési költségeket egyedül kénytelenek viselni, mint amit korábban a közös jövedelemből finanszíroztak.

A nemek közötti bérszakadékról és az egyenlő értékű munkáról szóló európai vitáról Aline Brueser, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) tanácsadója beszélt és bemutatta a bérek átláthatóságáról szóló európai irányelv tervezetét.  Elmondta, hogy jelenleg a háromoldalú egyeztetés szakaszában tart a norma elkészítése. Ez a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti egyeztetési folyamatot jelenti.  A tervezet szerint az irányelv olyan kötőerővel rendelkező szabály lenne, amely hozzásegítené ahhoz a nőket, hogy – a bérek átláthatóságával – egy adott munkahelyen el tudják érni az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elve megvalósulását.

Az irányelvtervezet szakmai előkészítésében fontos szerepe van az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, amely folyamatosan azon dolgozik, hogy a szakszervezetek is hatékony eszközt kapjanak a munkavállalók egyenlő bérezésének kivívása érdekében. Az irányelv a jelenlegi tervek szerint adott vállalati nagyság felett éves szintű beszámolási kötelezettséget írna elő a munkáltatók számára arról, hogy az adott munkakörökön belül milyenek a bérviszonyok a férfi és női alkalmazottakat illetően. Az első javaslat ezt 250 főben maximalizálta volna, így azonban az európai munkavállalók 65-70%-a az irányelv hatáskörén kívül esne. Az ETUC javaslata ennek érdekében az, hogy a vállalati létszámküszöböt 50 főre kell leszállítani és a kisebb munkáltatók esetében ritkább időszakonkénti beszámolást kellene kérni. Így a munkavállalók szélesebb köre juthatna megfelelő béradatokhoz a nemek közötti bérszakadék csökkentése céljából.

A kollektív tárgyalások új határai, az egyenlő bérezés kérdéseiről Dr. Barbara Helfferich adott elő. Szintén kiemelte a bérek átláthatóságának a fontosságát, hiszen megfelelő béradatok nélkül a tárgyalások kevésbe hatékonyak a nemek közötti egyenlő bérezés elérésében. Emellett pedig fontos, hogy a kollektív tárgyalások jelentős mértékben képesek egy adott munkáltatónál a nemek közötti bérkülönbségeket csökkenteni. Célszerű a munkakörök objektív besorolási rendszerét is alkalmazni, hiszen ez előnyös a bérkülönbségek visszaszorítása céljából.

A rendezvény második szakaszában kerekasztal beszélgetésen és tapasztalatcserén vettek részt a megjelentek. Majd a beszélt nyelvek alapján rendeződtek munkacsoportokba, és javaslatokat fogalmaztak meg a PERC Női Bizottságának következő időszakra vonatkozó munkatervéhez és megvitatták, hogy milyen nemzet és regionális szintű intézkedésekre van szükség a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében.

dr.Szabó-Zsura Brigitta