2023: a készségek európai éve

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) központjában, Thesszalonikiben zajló rendezvény első napjának délelőttjén Agnes Román az ETUC koordinátora vezetésével a munkavállalói küldöttek tartottak megbeszélést, délután a program a plenáris üléssel folytatódott.

A plenáris ülésen Jürgen Siebel, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) igazgatója a központ működéséről szóló beszámolójában elmondta, az elmúlt időszakban krízismódban dolgoztak a munkatársak, hogy a háború kitörésekor a CEDEFOP gyorsan tudjon reagálni a menekültválságra; ez a szervezet dolgozta ki a képzettségeinek elismerésének európai szakmai hátterét. Hozzátette, az intézmény fenntartását nagyban meghatározta az energiaválság, illetve az infláció. Bár Görögországban a megélhetési költségek kisebbek, de így is jelentős többlet terhet ró az intézetre a fizetések reálértékének megőrzése. Mindez azt jelenti, hogy az év eleji béremelést immár kétszer kellett bérkompenzációval kiegészíteni.

Ezt követően a szakképzési központ igazgatója bemutatta a következő évre szóló munkatervet, és vázolta, a korábbi tervekhez képest mi az, ami változik, és milyen új programokat tervez a központ a következő évre. A programokat nehéz lenne felsorolni, a részvevők több száz oldalas kiadványban kapták meg, de a programok között találhatunk globális karrier-hónapot, vagy a 2030 Horizont program keretében európai rendezvényeket, amelyek például „a szakképzettség a platformgazdaságban” vagy „digitalizáció és a mesterséges intelligencia” témakörét tárgyalják meg. Siebel beszélt arról is, hogy a központ milyen kiadványokat tervez kiadni a jövőben. Elmondta, az Európai Bizottság elvárása, hogy a kutatási, vagy programok szervezése terén az európai intézmények között jobban megosztásra kerüljenek a feladatok, hogy a kettőződéseket elkerüljék. Hozzátette, a megváltozott helyzetre tekintettel a költségvetésben a szükséges kiigazításokat meg kell tenni.

A számos napirendi pont közül az "Egységes Programdokumentum 2023-2025" megvitatására szánták a legtöbb időt a küldöttek. A Bizottság részéről elhangzott, hogy a fő beavatkozási pontok, az aktivitások, prioritások alátámasztottak, a tagállami kihívásokhoz alkalmazkodik a program, ugyanakkor a tevékenységeknek szorosabban kell kötődnie a bizottság céljaihoz. A Bizottság minden 5 évben értékeli a szakmai központokat, a szakképzésért felelős CEDEFOP értékelésére 2024-ben kerül sor. 

A kihívások között foglalkoztatottság növelése a legfontosabb cél, mindennek a kulcsa a szakmai képzések és átképzések lehetőségének megteremtése, illetve a vállalatokhoz fűződő szakmai kapcsolatok fejlesztésére. Minden meg kell tenni azért, hogy az Európai Unió vonzóbb legyen a jól képzett szakmunkásoknak. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy 2023 a készségek európai éve legyen. A készségek fejlesztése létfontosságú Európa zöld jövőképéhez, mivel a gazdaság a zöldebb (környezetkímélőbb) és a fenntarthatóbb gazdaság felé mozdul el. Továbbá a digitalizáció is egyre fontosabb cél: mindez megváltoztathatja az EU munkaerőpiacát. A változások követése, előrejelzése fontos feladata az Európai Szakképzés-fejlesztési központnak, például azáltal, hogy a képzési és átképzési, valamint a pályamódosítási politikákhoz megbízható és széleskörű készséginformációkra van szükség.

A munkavállalói oldal küldöttei figyelmeztettek, a gazdasági válságok esetén a szociális párbeszéd az, ami először sérül, és ez a gondolat nem jelenik meg hangsúlyosan a dokumentumban, ezért sürgették, hogy a programok hangsúlyozzák a párbeszéd szükségességét. A központban dolgozók munkafeltételeire vonatkozva pedig figyelmeztettek, a többletfeladatok, amelyeket a központ vállalt jelentős többlet munkával jár, de az elmúlt tíz évben az alkalmazotti létszám nem követte a munkaterhelést.

A vitában felvetődött az is, hogy a CEDEFOP a karbonsemlegesség célját tűzte ki, de ez nem járhat a megbeszélések digitális térbe száműzésével. Elhangzott, a programot ki kell bővíteni minőségi kívánalmakkal, illetve azzal a céllal, hogy rendszeres átképzést kell biztosítani a munkavállalóknak.

Az ülés végén a küldöttek a dokumentum módosításairól és kiegészítéséről szavaztak, illetve megválasztották a szűkebb létszámú végrehajtó bizottság munkavállalói, munkáltatói és kormányt képviselő tagjait, akik negyedévente találkozva követik nyomon a szakképzési központ tevékenységét.

A dokumentum végső elfogadása ugyan az Európai Unió költségvetésével együtt történik, az azonban már most biztos, hogy a képzettségek megléte a jövő Európájában végső soron (új) munkahelyet jelent.

k.l.