A távmunka kockázatai és a munkavédelmi stratégiák

Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szemináriuma lett, lengyel, litván, szlovák, cseh, észt és magyar szakszervezeti szakemberek részvételével, online formában zajlott le. Viktor Kempa az ETUI vezető munkatársa a bevezetőjében ismertette a résztvevőkkel a szeminárium programját, célját, valamint a kitűzött célokat. A program két témakör megtárgyalását foglalta magában, úgy mint a távmunka elterjedése, és a EU 2021-2027 közötti keretstratégiája.

A távmunka

 A távmunkavégzéssel kapcsolatban Pierre Bérastégui az ETUI munkatársa prezentációjában rámutatott arra, hogy a pandémia alatt megtöbbszöröződött a távmunka elterjedése.  A távmunkavégzés a munkafolyamatok átszervezését igényli. Fontos kockázati tényezőként említette a munka és a magánélet egyensúlyához köthető változásokat. Tapasztalható az is, hogy a távmunka érzelmileg megviseli a munkavállalókat. Ugyanakkor vonzó a munkaadók számára, hiszen költségeket lehet vele csökkenteni. Azonban a távmunkát nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, alaposan elő kell készíteni.

Bérastégui előadásában kitért arra is, hogy kiemelt kockázatot jelent a fiziológiai kockázatokon túlmenően, a pszichoszociális kockázat. A mentális egészségügyi problémák már a világjárvány előtt is közel 84 millió embert érintettek az Unióban. Az uniós munkavállalók fele véli úgy, hogy a stressz megszokott a munkahelyén és ez az összes elveszett munkanap mintegy feléhez járul hozzá. A vezetők közel 80%-a aggódik a munkahelyi stressz miatt.

Az otthoni munkakörnyezet kialakítása, úgy, mint az ergonomikus bútorzat biztosítása, (anyagi forrás biztosítása) stb., mellett, a pszichoszociális kockázatok felmérése is elengedhetetlen, mint az elszigetelődés, a túlmunka stb. Ennek csökkentésében a munkáltatóknak komoly feladatuk, felelősségük van.

Az EU 2021–2027-es stratégiája

A szeminárium második felében az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában 2021-2027 között megvalósítandó stratégiáról esett szó. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapvető fontosságúak az EU közel 170 millió munkavállalója egészségének és biztonságának védelme szempontjából. Az emberek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú eleme annak, hogy minden munkavállaló számára fenntartható és tisztességes munkakörülményeket lehessen teremteni. E védelem megteremtése Unió-szerte és ágazati szinten is lehetővé tette a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok javítását. Továbbra is fennállnak azonban kihívások, és a
Covid19-világjárvány súlyosbította a kezelendő kockázatokat. Fel kell készülni a változásokra. Számos feladat, munkavégzési modell és munkahely is változóban van. A zöld és digitális átállásnak köszönhetően olyan munkahelyek jöttek létre, amelyek egy évtizeddel ezelőtt még nem léteztek.

Ezt követően Ivars Vanadzinŝ Lettország Munkavédelmi és Egészségügyi Intézetének igazgatója tájékoztatójában Lettország munka- és egészségvédelmi stratégiáját ismertette.

A korábbi munkavédelmi célok magyarországi végrehajtásáról Nesztinger Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője számolt be. Főosztályvezető úr elmondta, hogy a korábbi nemzeti stratégiában szereplő baleset-biztosítási rendszer kiépítése még nem valósult meg, de ez folyamatban van. Főosztályvezető úr elmondta, hogy a napokban, főleg a munkavédelmi, munkaegészségügyi szakmán belül felháborodást keltett az a jogszabály-módosítás, amely következtéében – egy salátatörvényben megjelentetett törvénymódosítás miatt – az egészségügyben foglalkoztatottak kikerültek a munkavédelmi törvény hatálya alól. Mindez jogtechnikai hiba, amelyet a minisztérium ki fog küszöbölni.    

Miskéri László

Kép: Ivars Vanadzinŝ és Miskéri László