Egységes igen a minimálbér-irányelvre

Mint arról korábban beszámoltunk, öt magyarországi konföderáció közös levélben fordult Magyarország Európai Parlamentben szavazó képviselőihez, támogassák a minimálbérről szóló irányelv tervezetét. 2021. november 25-én az EP megszavazta az előterjesztést; minden magyar képviselő igennel szavazott.   

Egységes igen a minimálbér-irányelvre

Az Európai Parlament 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett döntött arról, hogy elkezdik a tárgyalásokat a tagállamokkal a minimálbérről szóló irányelvtervezetről. A magyar pártok képviselői egységesen, igennel szavaztak, erre kérték őket korábban a magyar szakszervezetek is (Lásd cikkünket). A szakszervezetek úgy érveltek, hogy Magyarországon ma mintegy egymillió munkavállalót érint a minimálbér és a garantált bérminimum, de nem csak számukra, de az egész társadalom számára elengedhetetlen, hogy a jogszabályban előírt minimálbérek megfelelőek és tisztességesek legyenek. Továbbá a szakszervezetek úgy ítélték meg, az irányelv életbe lépése nem csak az életszínvonalra, hanem a kollektív szerződések lefedettségére is pozitívan hatna. 

Az irányelv főbb pontjai: 

  • A minimálbérnek tisztességes megélhetést kell biztosítania
  • A kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutnia azokban a tagállamokban, ahol azok a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót fednek le
  • A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét

A minimálbérről szóló irányelvtervezet célja, hogy minimumkövetelmények megállapításával tisztességes megélhetést biztosító bérszintet nyújtson a munkavállalóknak és családjuknak. Ez kötelező minimálbér (az alapbér törvényileg kötelező legkisebb összege) megállapításával, vagy kollektív tárgyalások révén (amikor a munkavállalók tárgyalások során állapodnak meg a bér mértékéről) valósítható meg. 

A Parlament bővíteni szeretné a kollektív tárgyalások által érintett munkavállalók körét olyan módon, hogy a módszer népszerűsítésére kötelezné azokat a tagállamokat, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát fedik le az ilyen tárgyalásokon született megállapodások.

(az https://www.europarl.europa.eu/news/ beszámolója alapján)