Önt zaklatják?

Mit kell tudni ezekről a nemzetközi szabályokról?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ legrégebben, 1919 óta működő szakosított szerve. Norma, azaz szabály- és programalkotó tevékenységet lát el a tisztességes munkafeltételek biztosítása érdekében. Az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC) által elfogadott egyezmények nemzetközi szabályok, amelyek kötelező erővel bírnak az azokhoz csatlakozó országok számára. Amennyiben egy állam így ratifikál egy egyezményt köteles annak megfelelő, nemzeti szintű szabályokat alkotni. Az ajánlásoknak ezzel szemben nincs kötőerejük, hanem azt a célt szolgálják, hogy a kapcsolódó egyezmény végrehajtását pontosítsák, egyértelműbbé tegyék.

Miért fontos a korábban említett C190 számú egyezmény és az R206 számú ajánlás?

 Az egyezmény célja, hogy mindenki számára erőszak-, és zaklatás mentes munkakörülményeket biztosítson, kizárva a nemi alapú bántalmazást. Az egyezmény szerint az erőszak nem korlátozódik kizárólag a fizikai abúzusra, hanem olyan egyszeri, vagy ismétlődő, elfogadhatatlan viselkedési formákat jelent, amelyek célja fizikai, pszichológiai, szexuális, vagy gazdasági károkozás. Megnyilvánulhat verbális erőszak formájában, vagy zaklatás, mobbing, fenyegetés és megfélemlítésként is. Munkahelyi erőszakról akkor beszélünk, ha ezek a magatartásformák a munkahelyeken, vagy a munkához köthető szituációkban, alkalmakkor fordulnak elő és a munka világának szereplővel, vagy hozzájuk kapcsolódó személyekkel szemben, vagy által valósulnak meg. Az egyezmény tágan határozza meg és védelem alá vonja a hagyományos munkaviszony szereplőin túl a szerződéses, a bedolgozói jogviszonyban állókat, a gyakornokokat, az önkénteseket és az álláskeresőket is. A munkahelyi erőszak és kifejezetten a nemi alapú munkahelyi erőszak visszaszorítása érdekében befogadó és szükség esetén reagáló környezet lehet hatékony. Ennek érdekében az egyezmény olyan nemzeti jogszabályok megalkotását írja elő, amelyek meghatározzák, tiltják és megelőzik a nemi alapú munkahelyi erőszakot és zaklatást. A munkáltatókkal szemben, az adott körülményekhez képest, aktív szerepvállalást vár el. Így például a munkavállalók képviselőivel történő konzultáció során megalkotott szabályzatok létrehozását, a munkahelyi erőszak és zaklatás pszichoszociális kockázatként történő elismerését és figyelembe vételét a munkavédelem területén, kockázatértékelés elvégzését és szükség esetén megelőző intézkedések bevezetését.

Fontos továbbá hangsúlyozni a családon belüli erőszak munkahelyi vonatkozásait is. Ez a fajta erőszak kihatással van a munkavállalók termelékenységére és a munkahelyi biztonság és egészség területére is. Az egyezmény ezzel kapcsolatban szintén megfelelő lépések és szabályok megalkotását várja el a kormányoktól.

Kérdőíves felmérés

Kapcsolódva az ILO akcióhetéhez a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Bizottsága egy kérdőívvel fordult a tagszervezetei felé, annak érdekében hogy valós képet kapjon a szakszervezetek által a munkahelyeken tapasztalt nemi alapú zaklatásról és erőszakról.

A kérdőívet kitöltő tagszervezeteink 80%- a versenyszférából került ki, így részletesebb információval rendelkezünk ebből a körből. A válaszadók 50%-a nyilatkozott, úgy hogy előfordult olyan eset, amikor egy munkavállaló zaklatás, verbális-, vagy fizikai erőszak áldozataként kért segítséget a szakszervezettől és vannak olyan szervezetek amelyek az elmúlt években több alkalommal is kaptak ilyen típusú megkeresést.

 Főként verbális erőszak, vagy zaklatás miatt fordultak a munkavállalók a szakszervezethez (57%), fizikai erőszak miatt 14% kért segítséget és a válaszadó tagszervezeteink 29%-a már mindkét típusú abúzust követően nyújtott támogatást tagja számára.

A nemi szerepekhez köthető esetek 25%-ban fordultak elő, tehát a munkahelyi erőszak, vagy zaklatás egynegyede ilyen típusú.

A kérdőívet kitöltők 75%-a nyilatkozott, úgy hogy  a munkáltató és a szakszervezet együttműködnek az ügyek kezelésében és 73%-nál kidolgozott eljárásmód van érvényben, ami főként etikai vizsgálatot jelent, de van ahol telefonon keresztül is lehet bejelentést tenni a munkáltató irányába. A kérdőív utolsó kérdései a C190 egyezmény ismertségére és támogatottságára vonatkoztak. A válaszadók 79%-a hallott már az egyezményről, e mellett minden válaszadó úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja, hogy hazánk csatlakozzon az egyezményhez.

SZ-ZS. B.