A járvány Európában 5 millió munkahelyet vett el

Kulcs üzenetek

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) tanulmánya megállapítja, a kormányok a korábbi gazdasági visszaeséseket gyakran tekintették lehetőségnek a dereguláció és a megszorítások bevezetésére. Azonban, amint azt a Benchmarking Working Europe huszadik jubileumi kiadása hangsúlyozza, a jelenlegi válságra adott uniós szintű válaszok eltérnek a régebbi receptektől.

A kiadvány a felelős társadalom és a fenntartható ökológia szempontjából hét fejezetben vizsgálja az év trendjeit. Megállapítja: szükségesek az állami beruházások, a tisztességes munkakörülmények biztosítása, a méltányos bérek újraelosztási funkciójának elismerése, valamint demokrácia a munka világában. Továbbá rámutat: mindezeket a szempontokat össze kell egyeztetni a zöld gazdaság megvalósításának követelményeivel is.

1. Gazdasági fejlemények és politikák: más idők járnak?

A járvány és különösen a közegészségügyre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt kockázatok csökkentése érdekében végrehajtott intézkedések az európai gazdaságokat olyan recesszióba sodorták, amely nagyobb, mint a korábbi globális pénzügyi válság. Ugyanakkor a válság nem minden országot érintett egyformán. A tanulmány megállapítja, hogy a politikai válaszok gyorsak és átfogóak voltak, ami arra utal, hogy a kormányok a korábbi válság néhány tanulságát figyelembe vették.

2. Munkaerőpiaci és társadalmi fejlemények: a sokktól a válságig

A világjárvány az EU-t egy hosszan tartó gazdasági fellendülés közepén érte. A foglalkoztatás történelmi rekordokat döntött. Azonban a növekedés ezen időszakának ellenére számos társadalmi kihívás megoldatlan maradt (például a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a nemek közötti egyenlőtlenségek, a tisztességes munka- és foglalkoztatási feltételeket biztosító munkahelyek hiánya.) A Covid-19 válság hatása az EU munkaerőpiacára drámai: 2020 második negyedévének végéig ötmillió munkahely szűnt meg. Félő, hogy megfelelő és összehangolt intézkedések hiányában a válság a legkiszolgáltatottabb csoportokat fogja elérni, és tovább mélyíti a társadalom széttöredezettségét.

3. A „Zéró szén-dioxid kibocsátás” a Covid-19 után

A Covid-19 kitörése előtt az éghajlatválság és a zöld gazdasági átmenet az EU egyik fő politikai célja lett, az EU jelentős előrelépést tett a területi kibocsátások csökkentése terén. Az energiaszektorban a széndioxid kibocsátás csökkentése biztató eredményeket mutat, a megújuló energiaforrások kezdik meghaladni a fosszilis tüzelőanyagokat, azonban a közúti szállításban nem sikerült csökkenteni a kibocsátást. A tanulmány e fejezete azzal érvel, hogy az éghajlati vészhelyzetet ugyanolyan sürgősséggel kell kezelni, mint a vírus kérdését.

4.A tisztességes minimálbér és a kollektív tárgyalás a fellendülés kulcsa

A Covid-19 járvány kitörése szétzilálta a korábbi béremeléseket. A bekövetkező gazdasági válság fényében elengedhetetlen, hogy az európai és a nemzeti döntéshozók megfelelő következtetéseket vonjanak le a 2008/2009-es válságból, amikor a megszorítások és a belső leértékelés nemcsak meghosszabbította a válságot, hanem drámai társadalmi következményekkel is járt. Az EU-ban a megfelelő minimálbérekről szóló, 2020. október 28-án közzétett európai irányelv-javaslat annak a jele, hogy a tisztességes minimálbér és az erőteljes kollektív tárgyalások már nem a piaci rugalmasság akadályai, hanem a európai helyreállítási stratégia szerves részei. Ugyanakkor a minimálbér-irányelvet tovább kell fejleszteni a megfelelő minimálbérekre vonatkozó kötelező kritériumokkal és a kollektív tárgyalások további segítségével.

5. A Covid-19 valójában egy munkavédelmi „stresszteszt”

A Covid-19 járvány „stresszteszt”-ként működött, így több rendszerproblémát tárt fel: szabályozási hiányosságokat, a munkavédelmi jogszabályok nem megfelelő végrehajtását, a munkavállalók védelmében mutatkozó különbségeket. Ezek mindegyike jelzi a munkavédelmi és egészségvédelmi jogszabályok szűk értelmezésének negatív következményeit. A stresszteszt eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elveinek elengedhetetlennek kell lenniük a munka tervezésében, és integrálódniuk kell az adott ágazat minden munkahelyének szabályozásához. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem szakpolitikában meg kell erősíteni a munkavállalók részvételét.

6. A demokrácia és a járvány

A munkavállalók részvételének és a társadalmi párbeszédnek az intézményei a világjárvány a munka világára gyakorolt ​​hatásainak enyhítésére szolgálnak. Ez lehet a munkavállalók egészségének védelme, vagy a vállalkozások és alkalmazottak segítése abban, hogy átértékeljék és átszervezzék azt, hogyan dolgozunk, mikor és hol. A munkavállalók véleménye annak biztosítéka, hogy a munkahelyek változásai kollektív megállapodásban rendezetten következzenek be. A munkavállalók részvétele ezért nem akadály, hanem erőforrás. Az EU vezetőinek a szociális párbeszédről szóló nyilatkozatait politikák, rendeletek, kötelezettségvállalások kell, hogy kövessék.

7. Jóslatok a pandémia utánra

A Covid-19 járvány bizonytalanságot hozott a társadalmakba. Az EU és tagállamai olyan rögtönzött intézkedéseket hajtottak végre, amelyek megrendítették az európai egységet: sérült a munkavállalók szabad mozgása, az egységes piac és a nemzetek feletti gazdasági kormányzás. Át kell gondolni, hogy mely intézkedések lehetnek hosszabb távon is fenntarthatók, és melyek legyenek ideiglenesek.