„Közös felelősségünk: a magyar nemzet jövője”

Preambulum

Mi, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban Tanács) képviselettel rendelkező szervezetek, intézmények és egyházak képviselői, kinyilvánítjuk, hogy felelősséget érzünk a magyar nemzet jövőjének alakításáért. A Tanácsot alkotó tagszervezetek hivatalos képviselőjeként megerősítjük, hogy ebben a testületben végzett tevékenységünkkel is a nemzeti ügyekben való konszenzusra törekszünk. Annak ellenére, hogy eltérő szakterületeket, hagyományokat, sőt sok szempontból eltérő értékrendet képviselünk, különbségeinknél mégis sokkal fontosabb számunkra népünkért vállalt felelősségünk, mert közös kincsünk és történelmi örökségünk a határokon átívelő egységes magyar nemzet!

Az idei évben emlékeztünk meg a 100 évvel ezelőtt Trianonban aláírt békediktátumról és annak szomorú következményeiről, amelyek tragikusan befolyásolták a XX. századi magyarság életét. A múltat megváltoztatni nem tudjuk, de hitet teszünk amellett, hogy felelősek vagyunk a határainkon kívülre került nemzettársaink szülőföldjükön való boldogulásáért. Emellett tudatában vagyunk annak is, hogy a népek és nemzetek békés egymás mellett élésének nincs alternatívája itt a Kárpát-medencében.

A Trianonban meghúzott határokon kívül és belül élő nemzettársaink egyaránt nehéz időszakot élnek át a pandémiás világhelyzet miatt, de bízunk abban, hogy helyes kormányzati intézkedésekkel és a társadalom egészének felelős magatartásával úrrá tudunk lenni a kialakult egészségügyi, szociális és gazdasági problémákon egyaránt. A nemzeti összetartozás évében a Tanács is fontosnak tartja, hogy méltóképpen és a jövőbemutatóan emlékezzünk meg a Kárpát-medencei magyarság sorsát alapvetően megváltoztató eseményről. Ennek során fontos, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés érdekében született eddigi lépések és az itt élő magyarság gazdasági és kulturális felemelkedéséhez szükséges további teendők kerüljenek a fókuszba.

Ezt a folyamatot támogatandó, a Tanács több más teendő mellett az alábbiakat kívánja kiemelni:

1. Erősíteni kell a határon túl élő magyarsággal az összetartozást. A Tanács tagszervezetei elismerik a Kormány eddigi erőfeszítéseit a nemzetpolitika területén és kifejezetten támogatják az eredmények erősítését szolgálni kívánó további kormányzati programokat. A Trianoni diktátum 100. évfordulóját követően is kívánatosnak tarjuk elérni, hogy a Kárpát-medencei és a szórványokban élő magyarság ügyében a társadalom minden egyes rétege azonosulni tudjon a nyelvüket és kultúrájukat megőrizni akaró, határainkon kívül élő nemzettársaink erőfeszítéseivel. Olyan kapcsolatot kell kialakítani a határon túli magyar közösségekkel, hogy az asszimilációs törekvések ellenére is meg tudják őrizni magyar identitásukat.

2. Erősíteni kell a pozitív változásokat a hazai gazdaságban és hatékonyan támogatni kell a Kárpát-medencei magyar gazdasági terjeszkedést. A magyar nemzet jövője a Teremtő kegyelme részeként elsősorban attól függ, hogy az egyre jobban globalizálódó világgazdasági környezetben a magyar etnikumhoz köthető munkahelyteremtő, fenntartható fejlődési pályán mozgó és innovatív vállalkozások dominánsak tudnak-e lenni a Kárpát-medencei gazdasági térben. Ennek alapján úgy véljük, hogy a nemzet jövőjének gazdasági megalapozása akkor biztosított, ha egyre több magyar nagy-, közepes és kisvállalkozás válik saját szakmai területén jelentős tényezővé a Kárpát-medencében. A Tanács üdvözli a Kormány patrióta gazdaságpolitikájának eddigi eredményeit, valamint a határon túli gazdaságfejlesztési törekvéseket és felhívja a hazai gazdasági élet szereplőinek figyelmét a Kárpát-medence mint egységes gazdasági tér fontosságára. A Magyar Államnak a jövőben elsősorban olyan hazai vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek a munkahelyteremtés mellett a gazdaság jelenlegi szerkezetének megújítását segítik elő.

3. Folytatni kell a magyarság negatív demográfiai trendjeit megállítani képes kormányzati és társadalmi erőfeszítéseket. A magyar társadalomnak képessé kell válni arra, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükséges munkaerő-utánpótlást saját nemzeti forrásainkból biztosítsa. A következő években el kell érni, hogy ne csak lassuljon az ország népességének fogyása, hanem az élve születések emelkedő tendenciájának, a várható életkor meghosszabbodásának és a külföldi munkaerőpiacról hazatérő honfitársainknak köszönhetően a határainkon belül és kívül élő magyarság létszáma növekedésnek induljon. El kell érni, hogy az oktatás korszerűsítése és a szociális különbségeket csökkentő, szociális mobilitást ösztönző társadalmi felzárkóztatás eredményeként, érzékelhető mértékben növekedjen a versenyszféra rendelkezésére álló, képzett, fiatal munkaerő aránya a teljes lakosságon belül. A szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett tovább kell erősíteni a családok összetartó erejét, mert a társadalom jóléte és a családok helyzete egymástól elválaszthatatlan. A családoknak a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban való segítése, támogatása, helyzetbe hozása, - szükség esetén megmentése - elsőrendű érdek és feladat. Az NGTT bátorítja a Kormányt a további pozitív családpolitikai intézkedések előkészítésére és bevezetésére és örömét fejezi ki, hogy a családpolitikai támogatások egyes elemei már a határokon kívül élő magyar családok számára is elérhetőek.

Budapest, 2020. október 6.
Szücs Attila s.k. az NGTT soros elnöke