KSH: 395 900 forint a bruttó

A KSH jelentés szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 263 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (719 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 430 000, a nők esetében 363 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,2, a nőknél 11,2%-os növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 287 700, a 25–54 évesek esetében 412 100, az 54 év felettieknél 383 800 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,2, 9,9, illetve 8,8% volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 200 forintra becsülhető, amely 9,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6,3%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5%-os növekedése mellett.

MNB jelentés

Szeptember végén hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank is a havi inflációs jelentését. Ebben az áll, hogy a hazai GDP 2020 második negyedévében jelentős mértékben, 13,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A járvány elhúzódása miatt 2021-re a munkanélküliségi ráta 5,2-6,3 százalékig emelkedhet.

Dr. Lajtai György, a z ÉTOSZ szakértője az MNB-adatokra hivatkozva a lakosság reáljövedelem csökkenést 1,5-3,3 százalék közötti mértékű csökkenését sem tartja kizártnak. Hozzáteszi, a versenyszféra nominális bruttó átlagkeresetének növekedési üteme a tavalyi 11,6 százalékhoz képest az idei évben várhatóan 7,8-8,5 százalékra lassult, majd 2021-ben és 2022-ben még kisebb mértékben, várhatóan 6,6-7,3, illetve 6,2-6,9 százalékkal emelkedett. A reálbérek nagyságát erősen lefelé húzza az árak gyorsuló emelkedése. Ennek üteme a második negyedévi 2,5 százalékos értékről augusztusra éves összehasonlításban 3,9 százalékra gyorsult. A szezonális és adóhatásoktól megtisztított úgynevezett maginfláció még ennél is jobban, 4 százalék fölé emelkedett, augusztusban 4,2 százalékon alakult.

Átlag feletti áremelkedést regisztráltak az élelmiszerek (például a tej és tejtermékek, a tojás, rizs, kenyér, étolaj, sertéshús, zöldség-gyümölcs), néhány iparcikk (például új személygépkocsik, mosógépek, háztartási berendezések), illetve a szolgáltatások (például   étterem, vendéglátás, turizmus, magán egészségügyi ellátás, lakáskarbantartás, információs és info-technológiai szolgáltatások) esetében. A gyümölcsök áremelkedése a második negyedévben az előző évhez viszonyítva meghaladta az 50 százalékot.

Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy az inflációs hatások – ahogy a béremelés mértéke is - átlagos értéket tükröz, így ágazatonként nagyon eltérhetnek egymástól az adatok. Továbbá a szakértők a mostani magas átlagkereset-emelkedést részben annak is betudják, hogy a cégek a válság alatt az alacsonyabb fizetésű, adott esetben kölcsönzött munkavállalóktól váltak meg, így az átlagfizetések ennek köszönhetően is emelkedtek.