Tájékoztató a VKF június 2-i üléséről

2020. június 2-án – videókonferencia keretében – megtartott VKF ülésen elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:

1., Kormányzati oldal /dr. Horváth Tamás munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár/: a terület legújabb foglalkoztatási, támogatási adatai közül az alábbiakat ismertette

Álláskeresők száma: 330 000 fő, áprilisban 50 ezer fővel több, mint március hónapban volt, azonban az új regisztráltak száma már csökkenő tendenciát mutat.
Munkahelyvédelmi bértámogatásra eddig 10500 vállalkozás (telephely) 137 000 főre nyújtott be kérelmet, amelyből a mai napig 90 ezret már pozitívan elbíráltak. Átlagosan 165.000.-Ft/hó/fő támogatási igényt fogalmaztak meg a kérelmezők. A támogatási igény benyújtása – a folyamatban lévő jogszabálymódosítás alapján – annak elfogadása esetén 2020. augusztus 31-ig meghosszabbításra kerül, valamint lehetővé válik, hogy akár azonos telephelyen is munkakör változás esetén ismételt támogatást igényeljenek a vállalkozások.
A kutatás-fejlesztési terület bértámogatására 750 cég pályázott, 12000 munkavállalóra, összesen 6 milliárd forint összegben.
Az elmúlt héten indult munkahelyteremtést-támogató program esetében már benyújtásra került 3200 munkavállalóra vonatkozóan a kérelem, jellemzően mikro-kis-és közepes vállalkozások részéről, 4 milliárd forint összegben.
Az állami tulajdonú gazdasági társaságok körében végzett adatgyűjtés alapján a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozó társaságok esetében 2000 üres álláshely áll rendelkezésre.
Az állami tulajdonú víziközmű társaságok és a posta esetében a bértárgyalások a veszélyhelyzet megszűnését (június 20.) követően folytatódnak.

2. A LIGA Szakszervezetek részéről felvetésre került:

A korábbi VKF üléseken elhangzottakra hivatkozva, (mely szerint a tárca nem tett javaslatot a munkajogi szabályozás (Mt.) változtatására jeleztük, hogy ennek némileg ellentmondani látszik az a tény, hogy a Parlament elé beterjesztett T/10748. sz. törvényjavaslat (A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről) 56.§-a újabb változatban tartalmazza a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét, immáron miniszteri engedély alapján. Válaszában helyettes államtitkár Úr jelezte, hogy a norma–tervezet kormánydöntés eredménye, nem tárca előterjesztés, és az még változhat.
/ (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti, d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

(3) A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.

(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

(5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg. /

A munkavállalói oldal tagjai csatlakozva a felvetéshez szintén komoly aggodalmuknak adtak hangot, mind az eljárás (a szociális párbeszéd, a tripartit egyeztetés megkerülése) mind pedig a tartalmat illetően, melyhez a munkáltatói oldal képviselői is megegyező véleménnyel csatlakoztak. Egységes álláspont szerint a jelenlegi helyzet még inkább megkívánná a felek megegyezésén, bizalmi viszonyán alapuló megállapodások meglétét országos és helyi szinteken egyaránt. A munkáltatók álláspontja szerint is megkerülhetetlen a munkavállókkal történő érdemi párbeszéd és az annak eredményeként megszülető kompromisszumos megállapodás. Mindkét oldal értetlenségét fejezte ki, hogy miközben mindannyian erre törekszünk, mégis ilyen „megkerülő” javaslatok kerülnek a döntéshozók elé.

A LIGA Szakszervezetek és a munkáltatók kezdeményezték a csökkentett munkaidő után járó bértámogatás jelenlegi időtartamának meghosszabbítását, mert az tapasztaljuk, hogy számos területen a teljes munkaidős foglalkoztatás helyreállítása hosszabb időt vehet igénybe.

A munkavállalói oldal részéről javaslatként elhangzott továbbá:

Az egészségügyben dolgozók külön, egyösszegű juttatásának mintájára, a szociális ágazatban illetve a közszolgáltatások területén foglalkoztatottak +juttatásának biztosítása.
A szakszervezetek által a vírusjárvány és annak következményeiként nehéz helyzetbe került tagjaiknak juttatott esetleges támogatások adó-és járulékmentességének biztosítása december 31-ig.
A munkaadói oldal megerősítette, hogy a Kormány a VKF statútumában foglaltakkal ellentétben, ismételten elmulasztotta az Mt. módosításhoz kapcsolódó konzultációs kötelezettségét. A munkáltatók részéről a legfeljebb 24 havi munkaidőkeretre vonatkozó szabályozásra nincs igény, véleményük szerint, mind a kormány, mind az a munkáltató, aki esetleg ezt alkalmazni kívánja, a munkabékét kockáztatja. Továbbra is inkább a döntéshozók, munkáltatók és munkavállalók közötti bizalmi viszonyt kellene erősíteni.

A soron következő ülésre tervezetten 2020. június 8-án kerül sor.

dr. Mészáros Melinda, Buzásné Putz Erzsébet