Együtt a munkavédelemért

A szemináriumon 25 ország képviselője vett részt. A kétnapos rendezvény első napján Nina Hedegaard (FH Dánia) és Miskéri László (LIGA), a második napon Viktor Kempa (ETUI) és György Károly (MASZSZ) elnökölt. A megnyitón Per Hilmersson, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkár helyettese köszöntötte a résztvevőket. A házigazdák nevében Székely Tamás a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnök helyettese a mai magyar munkavédelmi helyzetről szólt.

Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályának vezetője köszöntőjében rövid tájékoztatást adott a magyar munkavédelmi helyzetről, a munkavédelmi stratégiánkról. Agg Géza a SZEF képviseletében kiemelte a munkavédelem, munkaegészségügy fontosságát. Kondor Norbert, a MASZSZ képviselője prezentációjában bemutatta a hazai munkavédelmi helyzetet, szomorú statisztikai adatokkal támasztotta alá a magyarországi balesetek alakulását, a munkabalesetek számának folyamatos növekedését. Mandrik István, a MGYOSZ képviseletében beszámolt a munkaadói és munkavállalói oldal törekvéseiről, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkájáról. Munkavállalói oldal részéről Borhidi Gábor megerősítette, hogy a magyar munkavédelmi háromoldalú egyeztetéseken sok közös pontban születik egyetértés a munkavédelem fejlesztése tekintetében.

Marian Schaapman, az ETUI munkavédelmi részleg-vezetője és Charlotte Grevfors, az Európai Bizottság munkavédelmi részleg vezetője szólt az új európai uniós biztosok kinevezése utáni várható munkáról, a pszichoszociális kockázatok és rákkeltő anyagok kérdésében végzendő munkáról. Kiemelték a munkavédelmi ellenőrzések szükségességét, illetve annak nem megfelelő mértékét. Szót ejtetek az OSH keretprogram megvalósításáról, a szükséges jogalkotói lépésekről. Az egészségkárosító kémiai és biológiai anyagok további felderítéséről, ennek a listának a bővítéséről. Fontosnak tartják, hogy az OSH keretprogram teljes egészében fedje le ezeket a kockázatokat. Szó volt az ergonómiai és pszichoszociális kockázatokról, hiszen a betegszabadságok jelentős része ezek miatt következik be, és egy, a jövőben bevezetendő, hosszabbtávú kampány beindításáról. „A munkahelyi jólléttel kell foglalkozni”.

A szemináriumon elhangzott, hogy Európa szerte kevés a jól képzett munkavédelmi felügyelők száma. Magyarország ebben élen jár. A felügyelők számát a tagországok határozzák meg. Szó esett arról is, hogy az építőipar cselekvésre ösztönző ágazat, mivel a tevékenység itt igen magas kockázattal jár, ezért az új Bizottság fel fogja venni munkatervébe.

Ezen túlmenően, a szemináriumon kiemelt szerepet kapott a váz- és izomrendszeri megbetegedések, valamint az egyre növekvő pszichoszociális kockázatok kérdése. Cristelle Casse az ETUI munkatársa, valamint Szabó Gyula az Európai Ergonómiai Ügynökség tagja prezentációjában bemutatta a kockázatok súlyosságát és a beavatkozás szükségességét, mint például a monitorok elhelyezésével, a kézi teheremeléssel kapcsolatos EU irányelvet.

Fontos ergonómiai szempont a munkahelyek kialakítása, megtervezése, a fizikai terhelés, valamint a stressz csökkentése. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kockázat növekedése várható, hiszen öregedő munkavállalókról van szó. Szükségszerűvé vált ebben a kérdésben az EU irányelv módosítása. Ebben a kérdésben igen fontos a kockázatértékelés hatékonyságának növelése, és a jogszabályok egyszerűsítése. Felvetődött, hogy a számítógépes munkahelyekkel kapcsolatos szabályozás elavult, ami még aktuális lehet benne, az a szoftver-ergonómia.

Kai Schaefer, Németország Munkaügyi és Szociális Minisztériumának képviseletében elmondta, hogy nagyon fontosak a közös célok, egyeztetési eljárások tekintetében az elkötelezett partnerek. Oktatás tekintetében a tagállamoktól teszi függővé, hogy miképpen valósítják meg.

Toni Musso, az ETUI munkatársa részletesen elemezte a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos költség-hatékonyságelemzést. A munkások óriási árat fizetnek a rákkeltőknek való kitettség miatt. A balesetnek van azonnali hatása, de az egészségkárosító tényezőknek nincs, csak hosszabbtávon alakul ki. Javaslata szerint, az új EU stratégiának prioritásként kell kezelni a rákmegelőzést. A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos határértékek megállapítása ne legyen akadály a gazdaság számára, de hatékonyan védje a munkavállalót, mondta. A küszöbértékek meghatározását egy független munkacsoport végzi, alapos elemzéssel. Jelenleg ötven karcinogén anyag esetében van határérték megállapítva a felhasznált kétszáz vegyianyagból. Ennek bővítése a terv.

Az első nap délutánján külön munkacsoportok alakították álláspontjukat a jövőbeli munkavédelmi, munkaegészségi stratégia kialakításáról. A hat munkacsoportban a pszichoszociális kockázatok, az ergonómia, rákkeltő anyagok, reprodukciót károsító hatások, munkavédelmi képviselők, munkahelyi demokrácia, az irányelvekben megfogalmazottak végrehajtása, ellenőrzés, és a nemzeti stratégiák témakörök kerültek kidolgozásra. Három fő kérdés szerepelt minden témakörben, a munkavédelmi képviselők mit szeretnénk az új EU OSHA stratégiában; a témakörben milyen következő lépést javasolnak; és bármilyen ETUC/ETUI -ra vonatkozó ötletet, javaslatot meg lehetett fogalmazni.

A szeminárium zárásán a résztvevők kiemelkedő fontosságúnak értékelték a rendezvényt. Az ETUI szeminárium magyarországi szervezője György Károly (MASZSZ) a tőle már megszokott, kiváló munkát végzett.

Miskéri László