A LIGA Szakszervezetek álláspontja a kiskereskedelmi szektorban való vasárnapi munkavégzés munkavállalói feltételeiről

Az elmúlt napokban felröppent a hír, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottsága 2019. június 25-i ülésén egységes álláspont született a kereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartásának korlátozása kérdésében. Nincs egységes álláspont, az alábbiakban a LIGA Szakszervezetek álláspontját közöljük.

  •  A LIGA Szakszervezetek már 2014 decemberében közzétette álláspontját a kereskedelmi ágazatban bevezetendő, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról megfogalmazódott kormányzati szándékok kapcsán.
  • Javasoltuk, hogy a kormány a tiltás helyett szigorítsa a vasárnapi nyitva tartás szabályait: javasoltuk a vasárnapi munkavégzésért járó pótlék jelentős megemelését, egy helyett kettőre javasoltuk emelni a kötelezően vasárnapra eső pihenőnapok számát és javasoltuk szigorítani a túlóra elrendelésének szabályait is. Javasoltuk továbbá, hogy vasárnaponként a munkavégzésre önkéntes alapon, a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján kerüljön sor.
  • Amíg a legtöbben csak tiltakozásuknak adtak hangot a tervezett intézkedés kapcsán, a LIGA Szakszervezetek alternatív javaslatokat fogalmazott meg, amely kiemelten védi a munkavállalókat, javítja jövedelmi helyzetüket, ugyanakkor figyelembe veszi a kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartásához fűződő társadalmi elvárásokat és szokásokat is.
  • 2015. januárjában a LIGA Szakszervezetek együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, amelynek alapján együttesen léptek fel a kiskereskedelmi szektor nyitva tartása és a szektorban foglalkoztatott munkavállalók gazdasági és szociális helyzetének javítása mellett. A megfogalmazott javaslatok a következők voltak:

1. a munkavállalót vasárnapi napon történő munkavégzés esetén jelentősen magasabb bérpótlék illesse meg;

2. a munkáltató a jelenlegi 1 helyett 2 vasárnapi pihenőnapot biztosítson havonta a dolgozók számára,

3. a vasárnapi munkavégzés munkáltató általi kötelező elrendelésének felső értékét éves szinten 12 napban korlátozzák. E mérték felett vasárnapi munkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével kerülhessen sor.

4. a gyermekét egyedül nevelő szülő önkéntes alapon, azaz kizárólag saját kérésére legyen beosztható a hét utolsó napján,

5. a fentieket (az 1.- 4. számú pontban foglaltakat) munkaszerződésben illetve munkahelyi szintű kollektív megállapodásban is rögzítsék a szociális partnerek.

  • A vasárnapi boltzárról szóló törvényjavaslat elfogadását követően a LIGA Szakszervezetek a VOSZ-szal a kérdésben népszavazási kezdeményezéssel élt, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság elutasított.
  • Időközben más társadalmi szervezetek is zászlajukra tűzték a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának eltörlését és népszavazási kezdeményezéssel éltek. A kormány, miután a közvélemény kutatási adatok egyértelművé tették, hogy az esetleges népszavazás számára kudarccal végződne, a 2015. márciusában bevezetett korlátozást visszavonta, visszaállítva a korábbi állapotot.
  • 2016. májusában a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ajánlást fogadott el, amely a kereskedelmi ágazatban foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítását tűzte ki célul és amely ajánlás tartalmilag megegyezett a VOSZ és a LIGA Szakszervezetek által másfél évvel korábban kötött megállapodással.
  • Az aláíró felek megállapították, hogy a 2016. április 15-én hatályba lépett törvény hátrányosan érinti a bolti kiskereskedelemben vasárnap is munkát végző dolgozókat, mivel a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50 százalékra, ez mintegy 80-100 ezer, vasárnap is dolgozó ember havi bérét csökkenti.
  • A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. júliusi ülésén Varga Mihály miniszter úr részéről elhangzott, hogy a vasárnapi boltzár eltörlését követően a munkavállalók helyzetének javítása nincs napirenden.
  • A legfrissebb KSH-adatok szerint 2016. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nagyobb áruházláncok nyilatkozatai szerint viszont a kiskereskedelmi üzletek 2016. április 15-i újranyitása óta a kiskereskedelmi forgalom 2016 augusztusára érte el a boltok zárva tartásának elrendelése előtti szintet.
  • A munkaerőhiány a kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő munkáltatókat kiemelten sújtja, a nyilvánosságra került információk szerint pl. a Lidl és a Tesco is jelentős béremelést hajtott végre, ám a munkaerőhiány így is veszélyezteti a működést.
  • A béremelésre korlátozott lehetőségei vannak a munkáltatóknak, bizonyos szint felett a beruházások és a profit terhére tudnak csak megvalósítani béremelést. Hosszabb távú megoldást csak a járulékcsökkentés jelenthet.

A vasárnapi boltzár története megmutatta, hogy a politikai szempontok alapján kialakított döntés végül a társadalom támogatását nem nyerte el, ugyanakkor egyértelműen rávilágított arra, hogy a szektorban kialakult foglalkoztatási problémák orvoslására azon piackonform megoldásoknak van létjogosultsága, amelyeket a LIGA Szakszervezetek a partnereivel egyetértésben a kezdetektől fogva szorgalmazott.