ILO Egyezmény és Ajánlás született a munkahelyi erőszakról és zaklatásról

A Konferencia 2019. június 10 és 21 között került megrendezésre, Genfben. A LIGA Szakszervezeteket dr. Mészáros Melinda elnök, illetve dr. Kéri Ádám ügyvéd képviselték. Az alábbiakban az elfogadott Egyezményt, illetve Ajánlást mutatjuk be:

Széles körben alkalmazandó a szabályrendszer

Az Egyezmény hatálya szokatlanul széles körben került meghatározásra. Kiterjed a munkaviszonyban, illetve bármely más foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott személyekre, az elbocsájtott személyekre, a gyakornokokra, a szakmai gyakorlaton lévőkre, az önkéntesekre, az álláskeresőkre, az állásinterjún résztvevőkre, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlásában részt vevő személyekre. Mindenkire vonatkozik tehát az Egyezmény, aki a munka világával bármiféle módon kapcsolatba került. Az Egyezmény azt is elismeri, hogy nem csupán a munkavállalókat, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlóját is érheti zaklatás, habár nem ez a tipikus eset. Az Egyezmény hatálya mind az állami, mind pedig a versenyszférára kiterjed, illetve lefedi a szürke- és feketegazdaságot is.

Az Egyezmény a munkahely fogalmát is tágan határozza meg. Egyrészt ide tartozik maga a munkavégzés helye, ezen túlmenően az étkezés, öltözködés, kikapcsolódás területei, az üzleti utak, tréningek, csapatépítő összejövetelek, a munkáltató által biztosított szállás, valamint az általa biztosított közlekedés. Minden olyan területen bekövetkezett erőszakért és zaklatásért felel a munkáltató, amely közvetlenül vagy közvetve a munkavégzéshez kapcsolódik.

Tagállami kötelezettségek

Az Egyezményt ratifikáló tagállamok vállalják, hogy jogszabályban, megfelelő szankciók beiktatásával tiltják a munkahelyi erőszakot és zaklatást, a tilalom betartását hatósági eszközökkel (különösképpen a munkaügyi felügyeletet !) ellenőrzik, biztosítják az áldozatok megfelelő védelmét, valamint megszervezik az érintettek jogtudatosságának növelését.

Törvényben biztosítják továbbá, hogy a veszélyeztetett személyek a munkavégzési kötelezettségük alól mentesülhessenek, illetve ennek következtében a munkáltató szankciója (pl: elbocsátás) alól mentesülhessenek (felmondási tilalom).

Vállalják továbbá, hogy biztosítják az áldozatok anonímitását olyan mértékben, ahogyan ez a jogvita kivizsgálását nem akadályozza.

A tagállamok kiemelt kötelezettsége a fekete és szürkegazdaságban dolgozó személyek, illetve a nők védelme, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek bevonása, illetve a megfelelő szintű jogvédelem biztosítása.

Végezetül a családon belüli erőszak munkaerőpiacra kifejtett hatását is mérsékelni szükséges, s e tekintetben is jogalkotási kötelezettség terheli a tagállamokat.

A munkáltatók kötelezettségei az ellenőrzési lehetőségükhöz igazodnak
A munkáltatókat az ellenőrzési lehetőségükkel arányos kötelezettségek terheli. Ennek értelmében minden körülményért felelőséggel tartoznak, amelyre bármiféle ráhatásuk van.

Kötelesek először is az érdekképviseletekkel együttműködve belső szabályrendszert kialakítani.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei között kötelesek továbbá a kockázatokat beazonosítani, illetve az erőszak és zaklatás fizikai és lelki hatásait kockázatelemzés keretében vizsgálni. Az olyan kockázatokat is kötelesek beazonosítani, melyek harmadik személyek tevékenységével állnak összefüggésben. Ilyen harmadik személyek például a vállalkozások ügyfelei, szerződéses szolgáltató partnerei vagy betegei.

Végezetül a munkavállalókat és egyéb érintett személyeket (beleértve a munkavégzés hatókörébe eső személyeket) tájékoztatni kell a kockázatokról, a megelőző és védelmi intézkedésekről, valamint az érintetteket megillető jogokról.

Értelmezési problémák

Tekintettel arra, hogy az Egyezmény és az Ajánlás rendkívül széles körben tartalmaznak kötelezettségeket, ezek alkalmazása gyakorlati problémákhoz vezethet. Ilyen probléma a munkáltatók felelősségének tág keretei, hiszen a munkáltatók a harmadik személyek cselekményeiért is felelősséggel tartozhatnak. Ilyen esetre példa a kórházi beteg vagy a beteget látogató családtagok erőszakos, zaklató fellépése a kórház orvosával szemben. Az ilyen eseteket a munkáltatónak kockázatfelmérés keretében kell értékelnie, illetve ezek tekintetében megfelelő intézkedéseket hoznia. Hasonlóképpen figyelembe kell venniük a családon belüli erőszak munkavállalóra gyakorolt hatását, mely körülmény a munkáltató ellenőrzési körébe nem tartozik bele.

További gyakorlati problémát jelent a szürke-, illetve feketegazdaság szabályozása, hiszen az egyes tagállamoknak, ellenőrző hatóságaiknak rálátása erre a körülményre igen csekély.

Hatályba lépés

Míg az Ajánlást nem szükséges ratifikálni, addig az Egyezmény az egyes tagállamokban ratifikáció útján lép hatályba. Az Egyezmény akkor kerül feltűntetésre az ILO elfogadott egyezményei között, amikor a második tagállam ratifikálta. Legalább két tagállamnak kell tehát ratifikálnia ezt az Egyezményt.

dr. Kéri Ádám, ügyvéd, LIGA