A partnerségi alapelv

Az ülésen Adriana Sukova-Tosheva, a Bizottság Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának vezetője elnökölt. Először a Loris di Pietrantonio számolt be a Technikai munkacsoport üléséről, amely a korábbi megbeszélésekről tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. Elmondta, a munkacsoport ülésén mélységében meg tudták tárgyalni a tagállamok irányító hatóságainak éves beszámolóit. Kiemelte a tagállamok által közösen megvalósított programokat, a tematikus hálózatok kialakítását, amely a transznacionalitás jövője témakörben került terítékre, illetve a széndioxid kibocsátásról, és általában a klímastratégiáról folytatott vitát. Végül a képzési programokról szólva hangsúlyozta, a jövőben még nagyobb jelentőségűnek kell lennie a munkaerő képzését és átképzését célzó programoknak.

Claude Denatergal, a munkavállalói oldal szóvivője rákérdezett, hogy az Európai Szemeszter megvalósulása hogyan áll, milyen intézkedéseket tervez az irányító hatóság, ugyanis az Európai Szemeszterről szóló rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelet) 8. cikkelye kimondja, hogy növelni kell a foglalkoztatás-, oktatás-, képzés- és szociálpolitika kidolgozásában érintettek, többek között a nem kormányzati szervezetek intézményi kapacitását.
A fent említett rendeletre hivatkozva az Európai Szakszervezeti Szövetség, az európai munkáltatói szervezetekkel együtt, régóta követeli, hogy az Alap a költségvetésének 2 százalékát a szociális partnerek adja. Elmondta, sajnos az, hogy mi a kapacitásépítés, nincs definiálva; kérdés, hogy a szakszervezetek képezhetnek, vagy felvehetnek újabb alkalmazottakat is.
Hozzátette, az Európai Parlament 2019. április 4-én elfogadott egy jelentést az ESF + programról, amiben azt indítványozza, hogy a szociális partnerek mellett a civil szervezetek is küldjenek képviselőket (például a szegénységgel foglalkozó civil szervezeteket) az Európai Szociális Alap bizottságaiba. Ezt az Európai Szakszervezeti Szövetség törölni szeretné a végső határozatból.

A Bizottság szerint a tagállamoknak kell megteremtenie a partnerek bevonását, és ebben a környezetben kell megvalósítani a programokat. Jelenleg a Tanácsban helyet foglaló tagállamok nem mindegyike támogatja a kapacitásépítési források címkézését. A kapacitásépítés tartalma pedig az elmúlt bécsi találkozó alatt részletesen meg lett vitatva, tréningeket, konferenciákat jelent elsősorban.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség továbbra is lobbizik a Bizottságnál, hogy az Agendában szerepeljen a kapacitásépítési kitétel, és ez kapcsolódjon a szemeszterhez. 6 olyan tagállam van, amely ellenzi a kapacitásépítési források elkülönítését.

Ezt követően a Bizottság a Transznacionális partnerségi programokról adott elő, mivel szeretné, ha nagyobb számban lennének több tagállam részvételével zajló programok. Ennek érdekében speciális szemináriumokat szerveznek.

Ezt követően Federico Lucidi mutatta be az úgynevezett Téli Csomagot. (Az úgynevezett Őszi csomag indítja a szemesztert, a Téli csomag zömmel az országjelentéseket takarja, a Tavaszi csomag pedig országspecifikus ajánlásokra utal.) Elmondta, a csomagban a befektetések, strukturális reformok, és a felelős pénzügyi politika a tengely. Hangsúlyozat azt is, hogy az Európai Pillér és a Szociális jogok az Európai Szemeszter része, és elsősorban a szociális védelemhez való azonnali hozzáférést foglalja magában. Az eljövendő években véleménye szerint a befektetési igényekre kell fókuszálni, ennek érdekében nagyobb összhangot (szinergiákat) kell teremteni a különböző támogatási programok között. Ennek érdekében a dialógusnak minden fontos szereplővel el kell kezdődnie, a tagállamok programtervei 2019 júniusáig kell, hogy összeálljanak, a partnerségi megállapodásokat, bennük a közös célokkal, 2020 végéig kell elfogadni.

Az Országjelentések megállapítása, hangzott el a tanácskozáson, hogy a tagállamok nagy részében lassú javulás következett be a makrogazdasági egyenlőtlenségek terén. Majd a Bizottság képviselője ismertette az Országjelentéseket vizsgáló kutatást, például, hogyan értékelik a tagállamok a gazdasági helyzetet, milyen témák fordulna elő a jelentésekben (például a munka minősége, a szociális védelemhez való hozzáférés, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szociális párbeszéd működése). Elhangzott, a jelentés utal arra, hogy Európában rekordszámú új munkahely jött létre, így a Bizottság a GDP növekedési előrejelzéseit 2019-ben 1,5% -ra becsüli.

Az idei szemesztercsomagban hangsúlyos elem az is, hogy maximalizálja a három kohéziós politika alapjainak (Európai Regionális és Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap) pozitív gazdasági hatását.

k.l.