EÜT szabályozás: egyelőre nincs felülvizsgálat

Az ESZSZ részéről Peter Scherrer, a szakmai területért felelős ESZSZ főtitkár-helyettes és Wolfgang Kowalsky az ESZSZ tanácsadója koordinálták az eseményt.

A Vállalkozások Jogi Csomagjával („Company law package”) kapcsán (amelynek fejleményeiről folyamatosan hírt adunk a LIGA honlapján) meghívásra került Sabrina Winter (Evelyn Regner, szociáldemokrata európai parlamenti képviselő munkatársa) és Herlinde Vanhooydonck (Zöldek) is. Az erőteljesen politikai jellegű beszélgetés arra fókuszált, hogy valóban kevés súllyal szerepelnek a munkavállalói érdekek és jogok a szabályozás jelenlegi jogi szövegében, ugyanakkor az ESZSZ lobbijának köszönhetően várható, hogy ez pozitív irányban fog elmozdulni annak végleges elfogadása előtt.

Az ESZSZ „Több demokráciát a munkahelyeken” elnevezésű stratégiájának és kampányának részleteiről, annak eredményeiről is részletes tájékoztatást kaptak a bizottság tagjai. A fentiekhez kapcsolódóan 2018. november 15-én az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága szavazott a jogi csomag tervezetéről, amelynek összességében pozitív lett a végkimenetele, mivel a munkavállalók információhoz, konzultációhoz és részvételéhez való jogai megerősítésre kerültek és a un. „postaláda-cégek” elleni küzdelem is nagyobb nyilvánosságot kapott. A Jogi Ügyek Bizottságában a szavazás december 6-án várható. Az európai szociáldemokraták, a zöldek és a baloldal egységesen támogatja az ESZSZ elképzeléseit.

Bemutatásra került az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) által - egyelőre angol nyelven összeállított - „Demokrácia a munkahelyen - tények és adatok” elnevezésű konferencia-papírja, amely az ESZSZ 2018 évi EÜT konferenciáján került terjesztésre. A szakmai anyag jól használható és egyszerűen, értelmezhetően foglalja össze azt, hogy mit is jelent - jelenthet - a munkahelyi demokrácia.

A következő nagyobb témakör a már korábban több vitát kiváltott, az Európai Bizottság által kiadni tervezett Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) Kézikönyvéről szólt. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályát Adam Pokorny, a munkafeltételek egység vezetője képviselte. Ezúttal is élénk és elhúzódó vita bontakozott ki, mivel a szakszervezetek - és ebben egyetértés mutatkozik a különböző tagállamok képviselői között - elfogadhatatlannak tartják, hogy a Bizottság nem vizsgálja felül az EÜT- irányelvet. (A szakszervezetek álláspontjáról lásd az előző cikkünket.)

Az EÜT-ök helyzetéről a Brexit kapcsán Aline Conchon az indusrtriAll -tól tartott ismertetőt. (Az industriAll az egyik legjelentősebb európai szakszervezeti ágazati szövetség, jelentős erőforrásokkal bírnak.) Szakértőik részletes írásos útmutatót készítettek a tagszervezeteikben aktív EÜT képviselők számára, amelyben felkészítik őket a Brexittel kapcsolatos tárgyalásokra (a legelső javaslat, hogy a szakszervezetek egyelőre ne tárgyaljanak a Brexitre hivatkozó kérdésekről a munkáltatóval, mert a kiválási folyamatnak még hosszú a kifutása).

Utolsó napirendi pontként az ESZSZ 3 munkavállalói részvételt érintő projektjéről esett szó. Wolfgang Kowalsky a korábbi üléshez hasonlóan az idő hiányában már csak megemlítette, hogy a „Munkavállalói részvétel mint az igazságos digitalizáció kulcsa” 2018 szeptember 18-án lezárult, „A munkavállalók hangjának erősítése a vállalatok fizetésképtelensége esetén” és a „Vállalati jog és a munkavállalók igazgatótanácsi képviselete” elnevezésű projektek pedig rendben futnak.

A következő tanácsadó bizottsági ülésre a következő év első felében, ősszel kerül sor.

(A brüsszeli tanácskozásra a Bizottság tagjait az Európai Szakszervezeti Szövetség -ESZSZ- tagszervezetei delegálják, országonként egy főt, feladata, hogy az ESZSZ ezen bizottsághoz kapcsolódó szakmai és szakpolitikai munkáját segítség, alakítsák a küldöttek. A Munkavállalói Részvétel és Vállalati Politikák magyar delegáltja 2015-től e sorok írója, Kelemen Melinda, a LIGA Szakszervezetek szakértője).