"A munkavédelmi szabályok betartása nem jellemző"

A munkavédelmi hatóság 2018. I-III. negyedévi ellenőrző tevékenységét a 2018. évi Ellenőrzési Irányelvek, az Országos Hatósági Ellenőrzési Terv és a saját munkatervben meghatározottak figyelembe vételével végezte.

2018. I-III. negyedévben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 10 701 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során az állami tisztviselők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását.

Az ellenőrzött munkáltatók 74,3%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot.

Az állami tisztviselők az ellenőrzések során 223 873 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 66%-ánál (147 648 főnél) tapasztaltak, ez megegyezik az előző év azonos időszakával (66,1%).

A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28,6%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez mindössze 0,8%-kal kevesebb, mint a 2017. I-III. negyedévi (29,4%) súlyosan veszélyeztetett létszám.

A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók - mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar - ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb.

A munkavédelmi hatóság a 10 701 munkáltató ellenőrzése során 18 465 látogatást folytatott le. A munkavédelmi hatóságokhoz beérkező munkabaleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok, illetve a munkavállalók kérelme alapján balesetvizsgálatra az ellenőrzések 6,6%-ában került sor.

Az ellenőrzések eredményeként összesen 13 691 db munkavédelmi döntés került kiadmányozásra. Az azonnali intézkedést foganatosító 6 247 db végzés mellett 7 075 db hiányosság megszüntetését előíró határozat került kiadmányozásra.

2018. I-III. negyedévben a szankcionálás során 267 esetben munkavédelmi, 75 esetben közigazgatási bírságot1, 27 esetben pedig eljárási bírságot alkalmaztak az állami tisztviselők (munkavédelmi bírság 85 592 950 Ft, közigazgatási bírság 1 986 000 Ft és eljárási bírság 2 180 000Ft összegben).

A közigazgatási döntésekben összesen 55 869 intézkedésre került sor. E döntésekben foglalt intézkedések közül 19 265 munkabiztonsági jellegű, 6 273 intézkedés munkaegészségügyi és 30 331 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt.

A 15 leggyakoribb intézkedést figyelembe véve összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (10,3%) miatt történt. Ezután villamosbiztonsági hiányosságokra (9,5%) született intézkedések következnek. A „Be- és leesési veszély” tárgyú intézkedés az összes intézkedés 6,6%-a volt.

Az összes intézkedés 6,0 %-át a „Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével,értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése” okán hozták az állami tisztviselők, míg a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt 4,8%-ban történt intézkedés.

Hasonló arányban tártak fel hiányosságokat az állami tisztviselők az „Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése” és az „Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya” (3,0%), valamint az „Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése” (2,9%) miatt.

Kiemelt munkavédelmi intézkedések

Az összesen 30 331 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 17 132, ami az összes intézkedés 30,7%-a.

A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedést (28%) a veszélyes anyagokkal3 (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban történt, míg a második leggyakrabban (16%) a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt intézkedtek az állami tisztviselők. Ezután az „Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése” és az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban (10%) született intézkedések következnek.

A kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok okán tett intézkedések, az összes intézkedés 7%-át teszi ki.

Hasonló arányban tártak fel hiányosságokat az „Érvényes előzetes munkaköri alkalmassági vélemény hiánya” és az „Érvényes időszakos munkaköri alkalmassági vélemény hiánya” miatt 6-6%.

Leggyakrabban a „Munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának írásban dokumentált vizsgálatának hiánya” (28%) kapcsolatban intézkedtek az állami tisztviselők, mivel a munkáltatók nem kérték fel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkahigiénés szemle („üzemhigiénés vizsgálat”) lefolytatásához. A munkahigiénés szemle a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által elvégzendő, az egészségkárosító kockázatok értékelésére és kezelésére (csökkentésére) szolgáló helyzetfelmérés, amelynek eredményeképpen kezdeményezhető a megelőző intézkedések bevezetése, módosítása vagy hatékonyságuk javítása. A helyszíni megállapítások függvényében szükség szerint kiegészülhet a munkahelyi kóroki tényezőkkel (pl. zaj-, rezgésterhelés, munkahelyi légszennyező anyagok, hőexpozíció) kapcsolatos, expozíció mérésére irányuló műszeres vizsgálatokkal. A biológiai kóroki tényezők vonatkozásában hozott intézkedések az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés közel 1/4-t teszik ki (összesen8: 25%).

A biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos szabálytalanságok feltárására kiemelt figyelmet kell fordítani, tekintettel arra, hogy az utóbbi években a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott egészségkárosodások az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adták. A klímaváltozás hatásaival összefüggésben az ún. vektorok (állati közvetítők, pl. rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző megbetegedések (zoonózisok) veszélye is növekedhet.

Számos intézkedés történt a munkahelyi zajexpozícióval (összesen:15%) és a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokkal (összesen10: 15%) kapcsolatban is. E két kóroki tényezővel összefüggő intézkedések az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés több mint egy negyedét (30%) teszik ki.

Az állami tisztviselők még mindig találkoztak olyan munkáltatóval, aki nem biztosította a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 11%-a a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására irányult.

A kiemelt védelemre szoruló sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 6%-át teszik ki.

Súlyos jogsértések

2018. I-III. negyedévben a súlyos jogsértések között jellemző volt, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál, sok esetben elmaradt a munkagödrök illetve a munkaárkok dúcolása. Jellemző a szakadólap megterhelése a kitermelt földdel, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. Változatlanul problémát jelentett a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya.

Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság volt a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása számos munkaterületen előfordult.

A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).

Munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglalt el az előzetes-, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása; a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosításának hiányában; továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.

Munkabalesetek

Az Mvt. 64. § (5) bekezdése, valamint az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdés szerint a munkáltató a súlyos munkabalesetet köteles azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
A munkavédelmi hatóságra történő bejelentés a munkáltatók kötelezettsége, melynek az esetek többségében eleget is tettek. Előfordult azonban, hogy - főként fekete foglalkoztatás esetén - a bejelentés a rendőrség részéről érkezett.

(Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, fotó: LIGA fotópályázat)

Miskéri László