FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG SZEKCIÓ

Európai Munkaügyi Hatóság

Az EGSZB szerint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló rendeletre vonatkozó európai bizottsági javaslat - amennyiben azt megfelelően végrehajtják -, jelentős lépés lehet a határokon átnyúló mobilitás javítása, az európai és nemzeti szintű jogszabályoknak történő megfelelés, a nemzeti munkaügyi hatóságok közötti együttműködés elősegítése, a helyes és aktuális információk hozzáférhetőségének javítása, valamint a jogszerűtlenségek elleni küzdelem és a belső piac megerősítése irányába. Ennek feltétele azonban a tagállamok együttműködése és támogatása, valamint az, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság tiszteletben tartsa a nemzeti hatásköröket.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak ezt a kezdeményezését, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a határokon átnyúló mobilitással kapcsolatos problémák megoldásához. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság egy Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló rendeletre tesz javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti strukturált együttműködés kiegyensúlyozott módon került kialakításra azzal a céllal, hogy innovatív megoldásokat lehessen találni és értéktöbbletet biztosítani a vállalkozások, a munkavállalók, a nemzeti munkaügyi hatóságok és ellenőrzések számára, szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét.

Az EGSZB általában véve egyetért az Európai Bizottság által a határokon átnyúló együttműködés fokozása és az illegális gyakorlatok elkerülése érdekében tett erőfeszítésekkel.

Az EGSZB konkrétan azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fokozott körültekintéssel járjon el a különféle testületeknek az Európai Munkaügyi Hatóságba történő beolvasztása során, hogy a felhalmozott tapasztalat és szakértelem jól kerüljön kihasználásra, valamint, hogy biztosítsa a más eszközökkel és struktúrákkal való átfedések elkerülését. A végső cél az Európai Munkaügyi Hatóság fellépéseinek eredményesebbé tétele. Alapvető biztosítani a Hatóság függetlenségét a küldetései teljesítéséhez megfelelő saját források biztosítása révén. Az EGSZB azonban figyelmeztet arra, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság esetleg forráshiánnyal szembesülhet, ami veszélybe sodorhatja hatékonyságát. Ezért tudomásul véve ezeket a - többek között a hatóság költséghatékonyságát illetően már kifejezett - aggályokat, fontos garantálni, hogy forrásait helyesen kezeljék.

Az EGSZB ezenkívül javaslatot tesz a szociális partnerek bevonására, mivel úgy véli, hogy a határokon átnyúló mobilitás problémakörére könnyebben lehetne megoldásokat találni a szociális partnerek aktívabb - európai, nemzeti és ágazati szintű - bevonásával. Az EGSZB végezetül azt javasolja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság érdekképviseleti csoportját alakítsák át konzultatív tanáccsá, és erősítsék meg a szociális partnerek abban való részvételét.

A szociális védelemhez való hozzáférés

Az EGSZB úgy gondolja, hogy mindenki számára biztosítani kell a tisztességes életkörülményekhez, a szociális védelemhez, valamint a munkahelyen és az élete során felmerülő valamennyi jelentős kockázattal szembeni védelemhez való jogot, többek között az egészségügyi ellátást, továbbá a méltóságteljes nyugdíjas korhoz való jogot. E célkitűzés eléréséhez hozzájárulna az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók és az önálló vállalkozók megfelelő védelmi lefedettségének biztosítása, összhangban a szociális jogok európai pillérének elveivel;

emlékeztet arra, hogy a szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés kulcsfontosságú tényező az igazságosabb társadalmak kialakulásához, valamint alapvető fontosságú a termelékeny, egészséges és aktív munkaerő szempontjából A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok hajtsák végre az ajánlást, és szükség esetén számoljanak be az ajánlás alátámasztására végzett hatásvizsgálatban megállapított hiányosságokról, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom teljes körű részvétele mellett. A Bitottság üdvözli az ajánlás végrehajtásának legfontosabb várható hatásait: a kockázat kölcsönös megosztásának fokozását, a jövedelem biztonságát, a munkaerőpiac dinamizmusának fokozását, a nagyobb termelékenységet, a források jobb elosztását, valamint a bizonytalanság és a szegénység csökkenését az egyének szempontjából.

Az EGSZB javaslatai:
- az ajánlás keretében tett kezdeményezések biztosítsanak megfelelő ellátásokat és rendelkezéseket, többek között biztonsági hálót azok számára, akik nem képesek elérni a jogosultság alsó küszöbértékét, és különösen a munkaképtelenek és családtagjaik számára;

- az életkort és a nemet kiemelten vegyék figyelembe az intézkedéseknek az ajánlás keretében történő meghatározásakor.
AZ EGSZB úgy véli, hogy figyelembe kell venni a szociális jogok hordozhatóságát, amikor a magánszemélyek különböző munkaerőpiaci munkaviszonyok között váltanak, valamint a jogok rendszerek közötti hordozhatóságát és összesítését;végül pedig a teljes átláthatóság biztosítása érdekében foglalkozni kell a szabályozások összetettségével és az egyéb adminisztratív vonatkozásokkal. Ez magában foglalja a (munkaviszony típusa, életkor, nem, fogyatékossági státusz, állampolgárság stb. szerint bontott) statisztikai adatok minőségének javítását is.

A nemek közötti digitális szakadék

A nemek közötti digitális szakadék többféle okra vezethető vissza. Ajánlatos olyan multidiszciplináris megközelítést alkalmazni, amely az innováció különböző (technológiai, társadalmi, kulturális stb.) vonatkozásait egyesíti.

Fontos a digitális jártasság fokozása a lányok körében, valamint a nők létszámának növelése a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén, valamint az ikt-ban. A sztereotípiák leküzdéséhez elsődleges fontosságú, hogy több női digitális példaképpel szolgáljunk.

Ösztönözni kell a nők technikai jellegű és magas szintű munkakörökben való jelenlétét. Ezt az oktatási és szakmai korlátok leküzdésével, valamint az egész életen át tartó digitális tanulás nők számára történő garantálásával érhetjük el.

A szegénység feminizációjához vezető spirál megelőzése érdekében garantálni kell a tisztességes munkafeltételeket és a szociális védelemhez való hozzáférést a nők számára.

Támogatni kell a női vállalkozókat oly módon, hogy felszámoljuk a nők útjában álló számos akadályt.
Fontos növelni a fogyatékossággal élő nők munkaerőpiaci részvételét, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtása révén.

Az intelligens munkaszervezés és a távmunka kapcsán el kell kerülni a gondozás, a munka és a magánélet közötti határok összemosódásának kockázatát.

Az internetes zaklatás jelenti az egyik legfontosabb olyan akadályt, amellyel a nők az online tevékenységek során és a közösségi hálókon szembesülnek. Az isztambuli egyezményt további késlekedés nélkül ratifikálni és alkalmazni kell.

Minden szinten minden politika kialakításakor figyelembe kell venni a nemi dimenziót (érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőséget). Ehhez hasznos eszköz lehet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek közötti egyenlőség szempontjából történő vizsgálat.

Az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie a „Nők a digitalizációban” munkacsoportot és a „Digital4Her” kezdeményezést, és ajánlania kellene a tagállamok számára, hogy szabjanak meg nemzeti célértékeket ezen a téren.

A szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemi szerepek munkaerőpiaci kezelését, a nők döntéshozatalban való szerepvállalásának előmozdítását, a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatását és a nemek közötti bérszakadék kezelését illetően.

Az Európai Parlamentnek következő jogalkotási ciklusában támogatnia kellene ezeket az ajánlásokat.

A munkavállalók rákkeltő anyagoktól és mutagénektől való védelme munkájuk során

Az EGSZB üdvözli a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (CMD) módosítására tett európai bizottsági javaslatot és azt a tényt, hogy ebben a módosításban a kötelező érvényű munkahelyi expozíciós határértékeket tudományos és statisztikai tények alapján határozták meg. Előző véleményével megegyezően az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság végezzen hatásvizsgálatot a CMD-irányelvnek a reprodukciót károsító hatású anyagokra történő esetleges kiterjesztéséről. Az EGSZB szükségesnek tartja kísérleti kutatási programok, majd egy következő szakaszban uniós szintű programok létrehozását azzal a céllal, hogy a tagállami társadalombiztosítási vagy közegészségügyi rendszerek keretén belül élethosszig tartó egészségügyi felügyeletet dolgozzanak ki mindazon személyek számára, akik rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító hatású anyagoknak voltak kitéve. Az általános adatvédelmi rendelettel összhangban ezt a felügyeletet anonim módon kell megvalósítani. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkavállalók rákkeltő anyagoktól, mutagénektől és a reprodukciót károsító hatású anyagoktól való munkahelyi védelmének javítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaügyi felügyelőségek elegendő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez. Az EGSZB javasolja, hogy minden feltételezhetően rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító hatású vegyületet vessenek e tekintetben tudományos vizsgálat alá, és adott esetben foglalják azokat belea CMD-irányelvbe.

EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS SZEKCIÓ

Mesterséges intelligencia / munkavégzésre gyakorolt hatás

Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság mozdítsa elő és támogassa, hogy tanulmányok készüljenek a mesterséges intelligencia és a robotika ágazati hatásairól.
Támogatja egy valódi Európai Átállási Alap létrehozásának gondolatát, mely elősegítené a digitális átállás társadalmi szempontból felelős kezelését. Ennek kapcsán javasolja a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra vonatkozóan meglévő szövegekben lefektetett elvek, kötelezettségek és kötelességek alkalmazását és megerősítését, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig egy olyan inkluzív európai programot szorgalmaz, amely ezekre a szövegekre és a szociális jogok európai pillérére épül. A Bizotság azt ajánlja, hogy a mesterséges intelligencia területére vonatkozó jövőbeli etikai iránymutatások állapítsanak meg egyértelmű határt a munkavállalók és az intelligens gépek közötti kapcsolatban, illetve javasolja, hogy ezek az iránymutatások tartalmazzák a mesterséges intelligencia-rendszerek átlátható használatának elveit.AZ EGSZB azt javasolja, hogy a mérnökök és az intelligens gépek tervezői kapjanak etikai képzést;fontosnak tartja továbbá a jogi felelősség elvének tisztázását, és ambiciózusabb megközelítést sürget a termékfelelősségről szóló irányelv keretében.

Bizalom, magánélet és biztonság / A dolgok internete

Az EGSZB kéri, hogy az európai intézmények és a tagállamok garantálják a biztonságot és az adatvédelmet olyan megfelelő szabályozási keretek kidolgozásával, amelyek szigorú nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedéseket tesznek lehetővé. Fontos, hogy egyértelműen határozzák meg az ellátási lánc minden szereplőjének felelősségi körét és az ezzel kapcsolatos információáramlást.

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy hozzanak létre megfelelő forrásokat és hatékony koordinációs mechanizmusokat az Európai Bizottság és a tagállamok között, valamint a nagyfokú biztonság, a teljes átláthatóság és a méltányos hozzáférés garantálása érdekében szorosan kövessék figyelemmel az IoT-hez kapcsolódó, kialakulóban levő technológiák fejlődését.
AZ EGSZB javasolja, támogassák az európai és nemzetközi szabványosítási kezdeményezéseket a termékek megbízhatóságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és karbantartásának biztosítása érdekében és kísérjék figyelemmel a piacokat, őrizzék meg az egyenlő versenyfeltételeket az IoT megvalósítása során, elkerülve, hogy az új technológiák terén működő szereplők kezében transznacionális gazdasági hatalom koncentrálódjon.

Az egészségügy és az ellátás digitális átalakítása

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális átállás okozta változások során az ellátásnak az emberekre kell koncentrálnia.

A digitalizációs folyamatoknak segíteniük kell az egészségügyi szakembereket abban, hogy több időt tölthessenek a betegeikkel. Biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakmák el legyenek látva szakképzett, megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalókkal.
A digitális eszközöknek elő kell segíteniük új szervezeti formák kifejlesztését az egészségügyi és ellátási rendszerekben. Megfelelő mértékű közberuházásokkal meg kell szilárdítani az ezeknek a rendszereknek az alapját képező szolidaritás és egyetemesség értékeit.

A digitalizációs folyamatokat nem szabad az egészségügyi költségvetések megtakarítási csomagjaként félreértelmezni. Azok nem vezethetnek leépítésekhez vagy a szolgáltatások csökkentéséhez.

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az új fogyasztói szokások figyelembevétele érdekében aktualizálják a meglévő szabályokat, és a digitális egységes piac alakulásához igazítsák azokat. Úgy véli, hogy továbbra is foglalkozni kell a meglévő szabályok érvényesítésének elmulasztásával kapcsolatos problémákkal és kijelenti, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok harmonizálása nem csökkentheti a fogyasztóvédelem szintjét a tagállamokban, és hogy azt egyensúlyba kell hozni a kereskedők jogbiztonságával. Úgy véli továbbá, hogy a fogyasztói jogokat minden olyan „látszólag ingyenes” digitális szolgáltatásra is ki kell terjeszteni, amelyekért cserébe a felhasználók személyes és nem személyes adatokat adnak. Támogatja az online platformok nagyobb átláthatóságát és felelősségét.
A Bizottság úgy látja, hogy a kereskedők és a fogyasztók eltérő álláspontot képviselnek például a szerződéskötést megelőző tájékoztatás és az elállási jog tárgyában, ezért alternatív vitarendezési mechanizmust szeretne látni, és javasolja az online vitarendezési mechanizmusok, például a közvetítés vagy a választottbírósági eljárás európai és nemzeti szintű előmozdítását.

A bírságok bevezetésére vonatkozó konkrét kritériumokat hatékony fogyasztóvédelmi eszköznek tartja,
és sajnálja, hogy a kollektív jogorvoslatra vonatkozó korábbi ajánlásait nem vették figyelembe.
Fontos kiemelni, hogy feljogosított egységeket kell meghatározni a szubszidiaritás elvével és a nemzeti jogszabályokkal összhangban és kiemeli, hogy egyszerű és gyors hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz valamennyi uniós polgár számára, lehetővé téve a kollektív keresetben való részvételt és az abból való kimaradást egyaránt.

Megújított európai kutatási és innovációs menetrend

Az EGSZB üdvözli, hogy a kutatás és az innováció lényeges prioritás marad az EU számára, és ismételten hangsúlyozza az állami beruházások jelentőségét ebben az ágazatban. Üdvözli továbbá az állami támogatási szabályok további egyszerűsítését, amelynek célja a különféle források kombinálása, ami hozzájárulhat a tagállamok és a régiók között fennálló óriási különbségek leküzdéséhez.Támogatja a küldetések ötletét, ugyanis számos komoly társadalmi kihívást csak európai szinten lehet megoldani. Az EGSZB véleménye szerint növelni kell az uniós beruházások mértékét, hogy segíteni lehessen az európai munkavállalóknak abban, hogy lépést tartsanak a digitális szakmákkal kapcsolatos új fejlesztésekkel és megfelelő idevonatkozó képesítéseket szerezhessenek. Úgy véli, hogy hatékonyabban kellene támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kkv-kat segítik a kutatás és az innováció terén elért új eredmények felhasználásában és kiaknázásában.

Tőzsdén jegyzett kisvállalatok

Az EGSZB meggyőződése, hogy a jelenlegi javaslat, jóllehet a helyes irányba mutató lépést jelent, nem elegendő ahhoz, hogy leküzdjék a kkv-tőkefinanszírozási piacok útjában álló jelenlegi akadályokat.

A Bizottság kitart amellett, hogy a kommunikáció alacsony szintje és a bürokratikus megközelítések jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. A kommunikációnak mindig a lánc alját kell célba vennie, bevonva a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket, a kereskedelmi kamarákat stb..
Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az intézményi befektetők, például a magánnyugdíjalapok arra való - különösen adóügyi eszközök révén történő - ösztönzésének lehetőségét, hogy befektessenek az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon. Úgy véli, hogy a likviditási szerződések rendkívül örvendetesek, különösen a fejletlen piacok esetében.

Kezdeményezés az online platformokkal kapcsolatos, a félretájékoztatást illető kihívások kezelésére

Sokféle eszközt és módszert alkalmaznak jelenleg arra, hogy aláássák az európai értékeket és az EU külső tevékenységeit. Egy másik cél pedig az, hogy szeparatista és nacionalista gondolatokat ébresszenek és váltsanak ki, manipulálják a közvéleményt és közvetlenül beavatkozzanak szuverén országok és az EU egészének belpolitikájába. Ezenkívül megfigyelhető az offenzív kiberképességek növekvő befolyása és az, hogy a technológiákat egyre gyakrabban alkalmazzák fegyverként politikai célok elérésére. Az ilyen tevékenységekből eredő hatásokat gyakran alábecsülik.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon felhívásával, hogy a közösségi média platformjai vállaljanak nagyobb felelősséget. Az európai bizottsági közleményben azonban nem szerepelnek az ezt biztosító kötelező gyakorlati lépések. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy zárja le az online platformok jogi felelősségmegosztási rendszerének megvitatását, és hozzon létre az online platformokra vonatkozó célirányos szabályozást azok meghatározása és jellemzői tekintetében. Az online platformoknak és a közösségi hálózatoknak az átláthatóság biztosítása érdekében vállalniuk kellene ezek betartását. Emellett a platformokat és a hálózatokat ösztönözni kellene, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy közismertebbé tegyék a megbízható híreket és elősegítsék, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz.

Az Európai Bizottság nem tartja sürgősnek és fontosnak az olyan alapvető kérdések vizsgálatát, mint hogy támogatási rendszereket kell biztosítani a hagyományos média számára ahhoz, hogy garantálni lehessen a polgárok minőségi és megbízható információkhoz való alapvető jogát. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tényeket ellenőrző közösségnek szorosan együtt kell működnie. Már léteznek hasonló hálózatok, többek között a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport keretében. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben támogassák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport erőfeszítéseit. Ennek nemcsak egy megfelelő költségvetést kellene magában foglalnia, hanem arra is szükség lenne, hogy az összes tagállam aktívan részt vegyen a munkacsoport tevékenységében. A munkacsoport erőfeszítéseinek eredményeit ismertető weboldalról proaktívabban tájékoztatni kellene annak érdekében, hogy az EU-ban élők jobban tisztában legyenek a fenyegetésekkel.

MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZEKCIÓ

A tudományos értékelések átláthatósága és az EFSA irányítása

Az EGSZB mindig is támogatta egy olyan uniós politika megalkotását, amely a teljes élelmiszerlánc mentén, a termelési folyamat minden fázisában - a mezőgazdasági termelőtől a fogyasztóig - az egészség védelmére irányul, megelőzve az élelmiszerek fertőződését és az azokkal összefüggő kockázatokat, a biztonság, a higiénia, valamint a termékekkel kapcsolatos egyértelmű, átlátható és biztonságos tájékoztatás érdekében.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek az élelmiszerlánc egész ellenőrzési rendszerének átláthatóságával, fenntarthatóságával és hatékonyságával kapcsolatos problémák megoldására irányulnak, céljuk pedig az, hogy kedvezőbb benyomást alakítsanak ki a polgárokban, a médiában és az egész civil társadalomban a megbízhatóságról és a biztonságról.

Az EGSZB határozottan támogatja az EFSA megerősítésének szükségességét, hogy a legjobb tudományos tanácsadást lehessen biztosítani a kockázatkezelésért felelős személyek számára, egyértelmű és átlátható kommunikáció, valamint a tagállamokkal és a szociális területen tevékenykedő más szervezetekkel való intenzívebb együttműködés révén, egy koherens, biztonságos és megbízható élelmiszer-biztonsági rendszer garantálása érdekében.

Az EGSZB-nek korábban már volt alkalma hangsúlyozni azt, hogy „működése során az EFSA bizonyította kompetenciáját. Kétségtelenül nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi kockázatok megelőzése terén Európában”.
Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy garantálják a külső befolyástól való mentesség magas szintjének fenntartását és a tudományos hozzáértést az EFSA-ban, maximálisra növelve a kockázatelemzési kapacitást, a világszinten a legjobbak között számon tartott uniós kiértékelési rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

Az EGSZB szerint az EFSA és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy hálózatba szerveződve a lehető legcélravezetőbb módon megfelelő, független, ám egymás között koherens és a kockázatértékelők és kockázatkezelők között összehangolt kockázati kommunikációt dolgozzanak ki, hogy a felhasználók egyértelmű és interaktív formában juthassanak hozzá az eredményekhez és a következtetésekhez, ugyanakkor biztosítva legyen a megfelelő szintű titoktartás és a szellemi tulajdonjogok védelme.

Az EGSZB határozottan pártolja egy online könnyen elérhető tanulmány-nyilvántartás létrehozását, amely tartalmazná a tanúsított szakértők és laboratóriumok listáját, az összeférhetetlenség hiányával kapcsolatos, eskü alatt tett nyilatkozatokat, a célok leírását, az adott célra kijelölt technikai és pénzügyi erőforrásokat és a forrásokat.

Az EGSZB szerint célzott élelmiszeripari és táplálkozási kultúra, valamint a kockázattal kapcsolatos szelektív elemzési kapacitás révén jelentősen javítani kellene a fogyasztókat az élelmiszerekkel való kapcsolatuk során fenyegető kockázatok fogyasztók általi felismerését.

Az EGSZB szerint a kockázati kommunikációra vonatkozó jövőbeli általános európai stratégiai terv - amennyiben az EFSA függetlenségével teljes összhangban és azt tiszteletben tartva fogalmazzák meg - olyan kulcsfontosságú elem lehet, amelyhez a reagálásért felelős személyek a kapacitásukat hozzárendelhetik, hogy hatékony, egyértelmű, időben történő, interaktív és a polgárok igényeinek megfelelő válaszokat adjanak az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát, átláthatóságát és megbízhatóságát illetően.

Az EGSZB a civil társadalommal folytatott strukturált és szisztematikus párbeszéd megerősítését javasolja, amelyhez az EGSZB a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos struktúrái révén hasznos és konkrét módon tudna hozzájárulni.

Ami az EFSA irányítását illeti, az EGSZB meggyőződéssel támogatja azt a javaslatot, hogy vonják be jobban a tagállamokat és a civil társadalmat az irányítási struktúrába és a tudományos szakértők csoportjaiba, és hogy az irányítási tanács összetételét igazítsák a decentralizált ügynökségekre érvényes közös megközelítés keretében megállapított szabványokhoz.

Az EGSZB szerint nyomon kell követni az EFSA és a Közös Kutatóközpont közötti megállapodást, különösen az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos közös tevékenységeket illetően, valamint egy olyan összehangolt, színvonalas tudományos elemzési módszer kidolgozása érdekében, amely minden érdekelt fél részére biztosítja az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot, az inkluzivitást és az egyenlő bánásmódot.

Az élelmiszer-ellátási lánc javítása

Az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ellátási lánc gazdasági szereplői közötti erőviszonyok egyenlőtlensége miatt alakulnak ki, és negatív gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal járnak. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulásának csökkentésére irányuló javaslatát, ami az első szükséges lépés a gyengébb gazdasági szereplők, különösen a mezőgazdasági termelők, a munkavállalók és bizonyos szereplők védelmének biztosításához, valamint az élelmiszer-ellátási lánc szabályozásának javításához. A szabályozói megközelítés, valamint a hatékony és határozott végrehajtási mechanizmusokat tartalmazó jogi keret jelenti azt az eszközt, amellyel hatékonyan fel lehet lépni uniós szinten a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.

Az EGSZB sajnálatosnak tartja azonban, hogy az Európai Bizottság csak egy általános védelmi minimumszintet vezetett be az egész EU-ban, mivel csupán meghatározott számú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltott be. Minden visszaélésszerű gyakorlatot be kell tiltani. Tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem csak az élelmiszer-ellátási lánc kkv beszállítóira vonatkozik, a nem kkv vevőiknek történő értékesítéseik vonatkozásában, az EGSZB úgy gondolja, hogy ez nem elegendő az erőviszonyok egyenlőtlenségével járó probléma hatékony megoldásához, és nem fog érdemi hatást előidézni. A védelmet minden ‒ az EU-n belüli és kívüli, nagy és kis ‒ gazdasági szereplőre ki kell terjeszteni. Még ha nagyméretű szereplők válnak is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatává, a gazdasági hatás terhe végül gyakran a lánc leggyengébb szereplőinél csapódik le.
Ami a végrehajtást illeti, az EGSZB üdvözli a jogalkalmazó hatóságok uniós harmonizált hálózatának létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot. Mindemellett a panaszos névtelenségének védelme érdekében meg kell erősíteni a végrehajtási mechanizmusokat is, például egy speciális ombudsmani eljárás, kollektív kereset benyújtása és a hatóságok általi jogérvényesítés révén. Az említett mechanizmusok mellett biztosítani kell a szankciók bevezetésének lehetőségét is. A panasztételi eljárás megkönnyítése érdekében kötelezővé kell tenni az írásbeli szerződéseket, ami tisztességesebb tárgyalásokat eredményezne.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésén kívül az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy az erőviszonyok egyensúlyának megerősítése érdekében olyan üzleti modelleket karoljon fel és támogasson, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóvá tételéhez (így például lerövidítéséhez és átláthatóságának növeléséhez), illetve kiegyensúlyozásához és hatékonyságának növeléséhez.
Végül, de nem utolsósorban az EGSZB megismétli, hogy a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok támogatásának egy átfogó uniós élelmiszer-politika részét kell képeznie, amely az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtására való tekintettel biztosítja azt, hogy az élelmiszer-ellátási lánc gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatóbb legyen.

A fenntartható fejlesztési célok értékelésére jobban megfelelő mutatók a civil társadalom szemszögéből

Mióta az európai intézmények 2015-ben elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, az EGSZB folyamatosan kérte, hogy az EU jelenlegi irányítási rendszerét igazítsák a 2030-as menetrendhez. Az Európai Bizottságnak a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében konkrét célkitűzéseket és fellépéseket tartalmazó, átfogó európai fenntartható fejlődési stratégiát kellene kialakítania. A 2030-as menetrenddel tökéletesen összehangolt stratégia garantálná a fenntartható fejlesztési célok valamennyi uniós szakpolitikába való beépítését, és keretet biztosítana a fenntartható fejlesztési célok uniós és nemzeti megvalósításának politikai szintű összehangolásához és nyomon követéséhez. E stratégia jelenlegi hiánya kockázatot jelent a 2030-as menetrend uniós és nemzeti szinten történő egységes végrehajtása szempontjából.

Az EGSZB üdvözli az Eurostat első éves, a fenntartható fejlesztési célokról szóló 2017-es nyomonkövetési jelentését . Azonban az EGSZB meghatározott néhány hiányosságot a jelenlegi mutatócsoport tekintetében, melyeket az Eurostatnak érdemes figyelembe vennie az éves fejlesztési célokról szóló nyomonkövetési jelentéseinek jövőbeni közzététele során.
Az EGSZB olyan mutatók használatát kéri, amelyekre alapozni lehet a politikák tervezése és kidolgozása során. A fenntartható fejlesztési célokra vonatkozóan konkrét uniós politikai célokat kell meghatározni, és a mutatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezek elérését nyomon kövessék. Az EGSZB továbbá olyan technikai korlátokat is azonosít, amelyekkel foglalkozni kell a lehető legjobb mutatók használatának biztosítása érdekében.

Az Eurostatnak és a nemzeti statisztikai hivataloknak biztosítaniuk kell, hogy mutatók koherens keretrendszerét alkalmazzák, ami garantálja, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérésének nyomon követése európai és nemzeti szinten is megbízható legyen. Egy koherens stratégiai keretrendszer azt is megköveteli, hogy az egyéb uniós mutatók (pl. a szociális eredménytáblán szereplő mutatók vagy az európai biológiai sokféleség mutatói) összhangban legyenek a 2030-as menetrend keretrendszerével. Ennek elérése érdekében az EGSZB kéri az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok megfelelő erőforrásokkal történő ellátását.

Az EGSZB kéri, hogy a civil társadalmat nagyobb mértékben vonják be a mutatók meghatározásába, valamint annak értékelésébe, hogy az EU mekkora előrelépéseket tett a célok megvalósítása terén. A fenntartható fejlesztési célok horizontális jellegéből kifolyólag a számos érintett fél integrált együttműködésére van szükség. Az EGSZB ezért javasolja a mutatók kiegészítését egy kvalitatív árnyékjelentéssel, amelyet civil társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve dolgoznak ki annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt jobban a sajátjának érezze a fenntartható fejlesztési célokat. Az EGSZB javasolja még, hogy az Európai Bizottság működjön együtt egy, a helyzet felmérésére szolgáló, az európai fenntartható fejlesztési célokról szóló csúcstalálkozó megszervezésében, amely valamennyi érdekelt félre kiterjed. Végezetül az EGSZB olyan uniós költségvetés elfogadását kéri, amelynek a fő célja a fenntartható fejlődés. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló végső döntés jelezni fogja, hogy az EU képes lesz-e teljesíteni a 2030-as menetrenddel kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Az európai vidéki területek hozzájárulása a kulturális örökség 2018-as európai évéhez

Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy a 2018-as évet a kulturális örökség európai évének nyilvánították, és elismerését fejezi ki a szponzorok és szervezők által az esemény minden szintjén annak érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatban, hogy növeljék Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségének ismertségét és megünnepeljék azt.
Az EGSZB arra ösztönöz minden érdekelt felet és résztvevőt, hogy a kultúra lehető legtágabb fogalmát alkalmazzák, és vonjanak be minden polgárt.

Ennek az évnek nemcsak a múlt ünnepléséről kell szólnia, hanem támogatni kell az emberi inspirációk és készségek folyamatosan változó, új és kihívást jelentő megnyilvánulásait is, melyek gyakran az egyes tagállamok vidéki kulturális örökségében gyökerező hagyományokból fakadnak.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a 2018. májusi költségvetési tervezetében a kultúrával kapcsolatosan javasolt kötelezettségvállalását, valamint az új kulturális menetrend révén tett kötelezettségvállalásait.

A vidéki kulturális örökséget annak gazdagságával és sokféleségével együtt hivatalosan is el kell ismerni, mivel önmagában is művészeti értéket képvisel, valamint hozzájárul valamennyi uniós polgár gazdasági és társadalmi jóllétéhez.

A meglévő uniós finanszírozási forrásoknak, beleértve a vidékfejlesztési programot is, egyre inkább horizontális értékként kell tekinteniük a kultúrára, és támogatniuk kell a kulturális projekteket, köztük azokat, amelyek célja a biológiai sokféleséggel jellemezhető tájak védelme, népszerűsítése és fejlesztése.

A gazdaságokban tartott nyílt napok, a vidéken tett iskolai látogatások, a kiállítások, a kézműves és más vásárok, valamint a kulturális fesztiválok hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi polgárok jobban megismerjék és megbecsüljék a vidéki területeket, és megérdemlik a közfinanszírozási támogatást, mivel kulturális projektek révén hidakat építenek a vidéki és a városi polgárok között.

A bevált gyakorlatok megosztásával és elismerésével ösztönözni kell azokat az intézkedéseket, amelyek innovatív, modern stílusban mutatják be a vidéki kultúrát és hagyományokat a fiatal nemzedékeknek, valamint fel kell mérni a gazdasági és társadalmi előnyeiket.

A kézműves szakmákat érintő súlyos veszteségeket megnövelt képzési beruházások révén kell kezelni annak érdekében, hogy a generációk közötti transzferek a múltbeli ismeretekre épüljenek, ugyanakkor ösztönözzék az innovációt is.

A vidéki kulturális örökséget fenntartható módon kell népszerűsíteni többek között turisztikai célokból és annak érdekében, hogy a városi polgárok megtanulják értékelni a vidék kulturális értékeit, és könnyebben döntsenek a vidéki élet, valamint a távolabbi településeken való munkavégzés mellett.

Elő kell mozdítani a vidéki kulturális termékek értékesítését, beleértve a gasztronómiai örökséget is, és földrajzi márkavédelmet kell biztosítani számukra, ezáltal garantálva a minőséget és a nyomon követhetőséget a polgárok számára.

Az Európai Parlament és a Tanács által 2017-ben folytatott háromoldalú egyeztetés eredményeképpen mintegy 8 millió eurót különítettek el a kulturális örökség európai éve számára. Jogos elvárás lenne, hogy e támogatás egy számszerűsíthető hányada a vidéki területek számára álljon rendelkezésre.

Sürgős fellépésre van szükség a közlekedési összeköttetések és a digitális infrastruktúra terén, amely elengedhetetlen a vidéki élethez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez.

Biogazdaság - hozzájárulás az EU klímavédelmi és energetikai célkitűzéseihez, valamint az Egyesült Nemzetek fejlesztési céljaihoz

Az EGSZB úgy véli, hogy a biogazdaság a biológiai természeti erőforrások előállításán, átalakításán és felhasználásán keresztül hozzáadott értéket teremt a társadalom számára. A karbonsemleges és körforgásos szemléletre való áttérés egyre nagyobb ösztönzőt nyújt a biogazdaság számára, mivel a fenntartható biogazdaság képes arra, hogy egyidejűleg gazdasági, társadalmi és éghajlati hasznot is létrehozzon.

Az EGSZB rámutat, hogy a biogazdaság többféle módon járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez: a légkörben lévő szén-dioxid biomasszában történő megkötésével, a szén-dioxid bioalapú termékekben történő tárolásával, valamint a fosszilis alapú termékek és alapanyagok bioalapú termékekkel és alapanyagokkal történő helyettesítésével
Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy a biogazdaság az EU éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseihez is hozzájárul azáltal, hogy a villamosenergia-termelésben, a fűtésben és hűtésben és a közlekedésben bioenergiával váltja fel a fosszilis tüzelőanyagokat. Egyben az energiahatékonysághoz és az energiaellátás biztonságához is hozzájárul
Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a biogazdaságnak kulcsszerepe van az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében szorgalmazott általános gazdasági, környezeti és társadalmi célok (a fenntartható fejlesztési célok) elérésében is. A biogazdaság szerepe szorosan összefügg az iparra és a mezőgazdaságra, valamint az ezeken a területeken létrehozandó munkahelyekre vonatkozó célokkal.

Az EGSZB kéri, hogy alakítsák át a biogazdaságra irányuló uniós stratégiát annak érdekében, hogy a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal összhangban megteremtsék a legkedvezőbb feltételeket az európai biogazdaság számára, és így az Unió versenyelőnyre tegyen szert.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a politikai döntéshozóknak elő kell mozdítaniuk a fenntartható biomassza-termelést és -mobilizációt az EU-ban, miközben stabil, megbízható és koherens keretet kell biztosítaniuk a biogazdaságba történő befektetés számára az értékláncok teljes egészében. A politikai döntéshozóknak ezenkívül növelniük kellene a bioalapú termékek iránti keresletet a közbeszerzés révén, és koherens keretet kellene elfogadniuk a technikai, biztonsági és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat illetően, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a bioalapú termékek számára.
Az EGSZB úgy véli, hogy a kutatásnak és az innovációnak kulcsszerepe van a jövő kihívásait kiálló biogazdaság kialakításában. Ezért folytatódnia kell a biogazdaságra irányuló stratégia által ösztönzött innovációs munkának, beleértve a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást is.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az oktatásnak, a tanácsadási szolgáltatásoknak, a tudástranszfernek és a képzésnek döntő szerepe van annak biztosításában, hogy a munkavállalók és a vállalkozók megszerezzék a szükséges ismereteket és készségeket. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a biogazdasággal és a saját felelősségükkel, hogy aktív fogyasztók lehessenek, és fenntartható fogyasztási döntéseket tudjanak hozni Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az alkalmas infrastruktúra előfeltétele a biogazdaságnak, és megfelelő finanszírozást igényel. A nyersanyagokhoz való hozzáféréshez és a termékek piaci értékesítéséhez hatékony közlekedési rendszerekre van szükség. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU törekedjen a szén-dioxid-kibocsátás globális árazási rendszerének kialakítására is, ami semleges és hatékony módja a biogazdaság előmozdításának és annak, hogy valamennyi piaci szereplőt bevonják az éghajlatváltozás mérséklésébe.
Az EGSZB meggyőződése szerint kiemelkedően fontos, hogy a civil társadalmat bevonják a biogazdasággal kapcsolatos kezdeményezésekbe és döntéshozatali eljárásokba. Az EGSZB hangsúlyozza: létfontosságú biztosítani, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés igazságosan menjen végbe.

Az EGSZB rámutat, hogy a fenntartható biogazdaság csak akkor lehet sikeres, ha több ágazatot átfogó megközelítést fogadnak el. Ezért meg kell teremteni a különböző uniós politikák és célkitűzések közötti koherenciát és összhangot. Ezenkívül az intézkedések tagállami szintű koherenciáját is biztosítani kell.

Kállay Piroska

További dokumentumok letölthetők innen.